„1973-as olajválság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
jom kippur |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
{{legend|#FF8C00|valódi (2006-os árfolyamon)}} |
{{legend|#FF8C00|valódi (2006-os árfolyamon)}} |
||
|}]] |
|}]] |
||
Az '''1973-as olajválság''' vagy olajárrobbanás [[1973]]. [[október 17.|október 17-én]] kezdődött, amikor az [[OPEC]] arab tagjait magába foglaló [[OAPEC]] (az ''Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete'') az akkor zajló [[ |
Az '''1973-as olajválság''' vagy olajárrobbanás [[1973]]. [[október 17.|október 17-én]] kezdődött, amikor az [[OPEC]] arab tagjait magába foglaló [[OAPEC]] (az ''Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete'') az akkor zajló [[jom kippuri háború]] hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban [[Izrael]]t támogatják [[Szíria|Szíriával]] és [[Egyiptom]]mal szemben. Az olajembargó az [[Amerikai Egyesült Államok]]at és [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] szövetségeseit, valamint [[Japán]]t érintette. A kitermelt nyers [[kőolaj]] hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték (lásd az ábrát). A második olajválság [[1979]]-ben következett be. |
||
Az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása volt, az egyik legjelentősebb az addigi [[Keleti blokk|szovjet tömbbe]] tartozó [[kommunizmus|kommunista]] országokra gyakorolt eladósítása, mivel ezen országok korszerűtlen, nagy energiaigényű [[nehézipar]]a nagy mennyiségű nyersanyagot igényelt, ami a kőolaj árának robbanásával hirtelen nagyon megdrágult, ez pedig hitelfelvételekbe és hosszútávú eladósodásba sodorta ezeket az országokat a rugalmasabb és a piacgazdaság szabályai szerint működő „tőkés”, avagy [[Kapitalizmus|kapitalista]] nyugati országokkal szemben, hisz ideológiai alapjaik szerint képtelenek voltak a fejlődésre, míg a kapitalista gazdaságok a helyzethez való alkalmazkodással és versenyképes hátterükkel képesek voltak az olajválság hatásait átvészelni. [[Magyarország]]on, mint akkori [[Magyarország 1957–1989 között|kommunista országban]] is ugyanez a folyamat játszódott le: az olajválság miatti áremelkedést az akkori magyar vezetők nem akarták meghozni, ezért – hogy tartani tudják az életszínvonalat – külföldi hiteleket vettek föl, melyek súlyosan növelték az államadósságot és hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését, így közvetve az olajválság volt az egyik fő oka [[A Szovjetunió felbomlása|a Szovjetunió összeomlásának]] és ezáltal a [[Rendszerváltás Magyarországon|magyarországi rendszerváltozásnak]] is. |
Az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása volt, az egyik legjelentősebb az addigi [[Keleti blokk|szovjet tömbbe]] tartozó [[kommunizmus|kommunista]] országokra gyakorolt eladósítása, mivel ezen országok korszerűtlen, nagy energiaigényű [[nehézipar]]a nagy mennyiségű nyersanyagot igényelt, ami a kőolaj árának robbanásával hirtelen nagyon megdrágult, ez pedig hitelfelvételekbe és hosszútávú eladósodásba sodorta ezeket az országokat a rugalmasabb és a piacgazdaság szabályai szerint működő „tőkés”, avagy [[Kapitalizmus|kapitalista]] nyugati országokkal szemben, hisz ideológiai alapjaik szerint képtelenek voltak a fejlődésre, míg a kapitalista gazdaságok a helyzethez való alkalmazkodással és versenyképes hátterükkel képesek voltak az olajválság hatásait átvészelni. [[Magyarország]]on, mint akkori [[Magyarország 1957–1989 között|kommunista országban]] is ugyanez a folyamat játszódott le: az olajválság miatti áremelkedést az akkori magyar vezetők nem akarták meghozni, ezért – hogy tartani tudják az életszínvonalat – külföldi hiteleket vettek föl, melyek súlyosan növelték az államadósságot és hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését, így közvetve az olajválság volt az egyik fő oka [[A Szovjetunió felbomlása|a Szovjetunió összeomlásának]] és ezáltal a [[Rendszerváltás Magyarországon|magyarországi rendszerváltozásnak]] is. |
||
A lap 2016. szeptember 27., 12:34-kori változata
| névleges valódi (2006-os árfolyamon) |
Az 1973-as olajválság vagy olajárrobbanás 1973. október 17-én kezdődött, amikor az OPEC arab tagjait magába foglaló OAPEC (az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete) az akkor zajló jom kippuri háború hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják Szíriával és Egyiptommal szemben. Az olajembargó az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt érintette. A kitermelt nyers kőolaj hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték (lásd az ábrát). A második olajválság 1979-ben következett be.
Az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása volt, az egyik legjelentősebb az addigi szovjet tömbbe tartozó kommunista országokra gyakorolt eladósítása, mivel ezen országok korszerűtlen, nagy energiaigényű nehézipara nagy mennyiségű nyersanyagot igényelt, ami a kőolaj árának robbanásával hirtelen nagyon megdrágult, ez pedig hitelfelvételekbe és hosszútávú eladósodásba sodorta ezeket az országokat a rugalmasabb és a piacgazdaság szabályai szerint működő „tőkés”, avagy kapitalista nyugati országokkal szemben, hisz ideológiai alapjaik szerint képtelenek voltak a fejlődésre, míg a kapitalista gazdaságok a helyzethez való alkalmazkodással és versenyképes hátterükkel képesek voltak az olajválság hatásait átvészelni. Magyarországon, mint akkori kommunista országban is ugyanez a folyamat játszódott le: az olajválság miatti áremelkedést az akkori magyar vezetők nem akarták meghozni, ezért – hogy tartani tudják az életszínvonalat – külföldi hiteleket vettek föl, melyek súlyosan növelték az államadósságot és hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését, így közvetve az olajválság volt az egyik fő oka a Szovjetunió összeomlásának és ezáltal a magyarországi rendszerváltozásnak is.
Források
- A harmincöt éves olajválság Világgazdaság.hu
- 1973. október 17. Kirobban az első olajválság Rubicon.hu
További információk
- Az 1973-as és 1979-es olajválságok Techstory.blog.hu
Kapcsolódó szócikkek
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |