„Grazia Deledda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
portál
70. sor: 70. sor:
{{Csonk-Olasz életrajz}}
{{Csonk-Olasz életrajz}}
{{Csonk-irodalom}}
{{Csonk-irodalom}}

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{IrodalmiNobelDíj1926-1950}}
{{IrodalmiNobelDíj1926-1950}}
{{Nemzetközi katalógusok}}

{{Portál|Irodalom}}
{{DEFAULTSORT:Deledda Grazia}}
{{DEFAULTSORT:Deledda Grazia}}
[[Kategória:Olasz költők, írók]]
[[Kategória:Olasz költők, írók]]

A lap 2016. szeptember 27., 10:24-kori változata

Grazia Deledda
SzületettGrazia Deledda
1871. szeptember 27.
Nuoro, Szardínia
Elhunyt1936. augusztus 15. (64 évesen)
Róma, Olaszország
ÁlneveIlia di Saint-Ismael
Állampolgárságaolasz[1]
NemzetiségeOlasz
HázastársaPalmiro Madesani
Gyermekeikét gyermek
FoglalkozásaÍró
Iskoláiotthonoktatás
Kitüntetéseiirodalmi Nobel-díj (1926)[2][3]
Halál okaemlőrák
SírhelyeCampo Verano

Grazia Deledda aláírása
Grazia Deledda aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Grazia Deledda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Grazia Deledda (Szardínia, Nuoro, 1871.[4] szeptember 27.Olaszország, Róma, 1936. augusztus 15.) Nobel-díjas olasz (szárd) írónő.

Élete

1871-ben született a szardíniai kisvárosban, Nuoroban egy, hétgyerekes jómódú földbirtokos család ötödik gyermekeként. Apja jómódú vállalkozó volt, és egy időben Nuoro polgármestere. Anyja mélyen vallásos volt, és gyermekeit is szigorú vallásos nevelésben részesítette.

Az elemi iskolát Nuoroban járta, azután magánúton folytatta tanulmányait, egy olasz elemi iskolai tanárral, aki olasz-, latin- és franciaórákat adott neki. (Akkoriban nem volt szokás a lányokat az elemi iskolán túl taníttatni.) A későbbiekben autodidakta módon ismerkedett az irodalommal.

Íróként a L'ultima moda című folyóirat oldalain debütált néhány elbeszéléssel.

1899-ben Rómába költözött, és ezután több művét is kiadták: Anime oneste (1895), az Il vecchio della montagna (1900).

1903-ban az Elias Portolu kiadó szerződtette, és több regényét és színházi darabját is megjelentette. Cenere (1904), L'edera (1908), Sino al confine (1911), Colombi e sparvieri (1912), Canne al vento (1913), L'incendio nell'oliveto (1918), Il Dio dei venti (1922). A Cenere című művéből filmet is forgattak.

Művészetét külföldön is elismerték, Gorkij és D. H. Lawrence is elismerően nyilatkozott róla.

Munkássága

Első igazi irodalmi sikerét az Elias Portolú (1903) című írásával érte el, melyet minden európai nyelvre lefordítottak.

Munkáin megfigyelhető a verizmus képviselőjének, Giovanni Vergának és a dekandencia képviselőjének Gabriele D'Annunzionak a hatása.

Fontosabb művei

Magyarul megjelent művei

Referenciák

  • Emilio Cecchi, Grazia Deledda, in Prosatori e narratori, in Storia della letteratura italiana. Il Novecento, Milano, Garzanti, 1967.
  • Antonio Piromalli, Grazia Deledda, Firenze, La Nuova Italia, 1968.
  • Natalino Sapegno, Prefazione a Romanzi e novelle, Milano, Mondadori, 1972.
  • Giulio Angioni, Grazia Deledda, l'antropologia positivistica e la diversità della Sardegna: Grazia Deledda nella cultura contemporanea, Nuoro, 1992, 299-306; Introduzione: Tradizioni popolari di Nuoro, Bibliotheca sarda, Nuoro, Ilisso, 2010.

Jegyzetek

Források

Sablon:Csonk-Olasz életrajz