„Per Olov Enquist” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox wikidata
bővítés
18. sor: 18. sor:


== Pályafutása ==
== Pályafutása ==
A [[Västerbotten megye]]i Hjoggbölében, egy mélyen vallásos közösségben született. A gyermekkorát meghatározó [[baloldal]]i [[kereszténység|keresztény]] közösségről regényt is írt ''Lewi útja'' címmel.
Egy észak-svédországi faluban, a [[Västerbotten megye]]i Hjoggbölében született. Apja csecsemőkorában meghalt, így falusi tanító édesanyja egyedül nevelte. A környékről öt író származik; nagymamája és [[Stieg Larsson]] családja szomszédos farmokon éltek. Mélyen vallásos közösségben nevelkedett.<ref name=enator>{{cite web |url=http://www.origo.hu/kultura/20110414-per-olov-enquist-en-a-tortenelemben-nyomozok-interju-a.html |title=Per Olov Enquist: Én a történelemben nyomozok |accessdate=20160903 |author=Dömötör Ági |date=20110414 |publisher=[[Origo.hu]] |language=magyar }}</ref> A gyermekkorát meghatározó [[baloldal]]i [[kereszténység|keresztény]] közösségről regényt is írt ''Lewi útja'' címmel.


Fiatal korában sportoló volt, az öt legjobb svéd [[magasugrás|magasugró]] egyike, de olimpiai részvételt nem tudott kiharcolni. Az [[1972. évi nyári olimpiai játékok|1972-es müncheni olimpián]] így sportriporterként vett részt. [[1964]]-ben szerzett bölcsészdiplomát az [[Uppsalai Egyetem]]en. Ebben az időszakban indult írói karrierje is: [[1961]]-ben jelent meg első regénye, a ''Kristallögat (Kirstályszem)''.
Fiatal korában sportoló volt, a négy legjobb svéd [[magasugrás|magasugró]] egyike, de olimpiai részvételt nem tudott kiharcolni.<ref name=enator/> [[1964]]-ben szerzett bölcsészdiplomát az [[Uppsalai Egyetem]]en. Ebben az időszakban indult írói karrierje is: [[1961]]-ben jelent meg első regénye, a ''Kristallögat (Kirstályszem)''. Az [[1960]]-as években lett népszerű író hazájában, oknyomozó könyveinek és később [[dráma|drámának]] köszönhetően.<ref name=enator/> Az [[1972. évi nyári olimpiai játékok|1972-es müncheni olimpián]] sportriporterként vett részt.


Második, még sikeresebb alkotói korszaka az [[alkoholizmus]]ával való leszámolását követően kezdődött.<ref name=enator/>
Műveiben dokumentarista stílusban, valós történelmi események és személyek révén tárgyal általános problémákat.<ref name=litera>{{cite web |url=http://www.litera.hu/hirek/per-olov-enquist-hitelesito-tekintete |title=Per Olov Enquist hitelesítő tekintete |accessdate=20110425 |author=Kassai Zsigmond |date=20110414 |publisher=[[Litera]] |language=magyar}}</ref>

[[2011]]-ben a [[Budapesti Nemzetközi Könyvvásár]] díszvendége volt.<ref name=enator/>


== Művei ==
== Művei ==
Műveiben dokumentarista stílusban, valós történelmi események és személyek révén tárgyal általános problémákat.<ref name=litera>{{cite web |url=http://www.litera.hu/hirek/per-olov-enquist-hitelesito-tekintete |title=Per Olov Enquist hitelesítő tekintete |accessdate=20110425 |author=Kassai Zsigmond |date=20110414 |publisher=[[Litera]] |language=magyar}}</ref>

=== Magyarul megjelent regényei ===
=== Magyarul megjelent regényei ===
* Strindberg – Életjáték
* Strindberg – Életjáték

A lap 2016. szeptember 3., 14:08-kori változata

Per Olov Enquist
Született1934. szeptember 23.[1][2][3][4][5]
Hjoggböle[3][4]
Elhunyt2020. április 25. (85 évesen)[6][5]
Vaxholm
Állampolgárságasvéd[7]
Nemzetiségesvéd
Házastársa
  • Gunilla Thorgren
  • Lone Bastholm
SzüleiMaria Albertina Enqvist
Per Elof Enqvist
Foglalkozása
IskoláiUppsalai Egyetem
Kitüntetései
  • az Északi Tanács Irodalmi Díja (1969)[8]
  • Signe Ekblad-Eldh Award (1975)
  • Aniara Award (1976)
  • Östersunds-Postens litterature price (1978)
  • Dobloug-díj (1988)
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja (1988)
  • az Umeåi Egyetem díszdoktora (1992)
  • Eyvind Johnson Award (1993)
  • Samfundet De Nio's Grand Prize (1994)
  • Selma Lagerlöf-díj (1997)
  • August-díj (1999)
  • Litteris et Artibus (2000)
  • Nelly Sachs-díj (2003)
  • August-díj (2008)
  • Osztrák állami díj az európai irodalomért (2009)[9]
  • Swedish Academy Nordic Prize (2010)
  • Hedevind Plaquette (2013)
SírhelyeKatarina kyrkogård[10]

A Wikimédia Commons tartalmaz Per Olov Enquist témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Enquist 2012

Per Olov Enquist (Hjoggböle, 1934. szeptember 23.) az egyik legismertebb svéd író. Újságíróként, drámaíróként és regényíróként is dolgozott.

Pályafutása

Egy észak-svédországi faluban, a Västerbotten megyei Hjoggbölében született. Apja csecsemőkorában meghalt, így falusi tanító édesanyja egyedül nevelte. A környékről öt író származik; nagymamája és Stieg Larsson családja szomszédos farmokon éltek. Mélyen vallásos közösségben nevelkedett.[11] A gyermekkorát meghatározó baloldali keresztény közösségről regényt is írt Lewi útja címmel.

Fiatal korában sportoló volt, a négy legjobb svéd magasugró egyike, de olimpiai részvételt nem tudott kiharcolni.[11] 1964-ben szerzett bölcsészdiplomát az Uppsalai Egyetemen. Ebben az időszakban indult írói karrierje is: 1961-ben jelent meg első regénye, a Kristallögat (Kirstályszem). Az 1960-as években lett népszerű író hazájában, oknyomozó könyveinek és később drámának köszönhetően.[11] Az 1972-es müncheni olimpián sportriporterként vett részt.

Második, még sikeresebb alkotói korszaka az alkoholizmusával való leszámolását követően kezdődött.[11]

2011-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége volt.[11]

Művei

Műveiben dokumentarista stílusban, valós történelmi események és személyek révén tárgyal általános problémákat.[12]

Magyarul megjelent regényei

  • Strindberg – Életjáték
  • Hamsun - filmregény
  • Az udvari orvos látogatása
  • Lewi útja
  • A Három Barlang Hegye
  • Blanche és Marie könyve[12]
  • Egy másik élet[13]
  • A harmadik barlang titka

Drámái

  • A tribádok éjszakája
  • Ének Phaidráért
  • A földigiliszták életéből
  • Képcsinálók[12]

Díjai

Jegyzetek

  1. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Bureå kyrkoarkiv, Födelse- och dopböcker, SE/HLA/1010023/C/1 (1921-1940), bildid: 00194345_00285. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  4. a b Bureå kyrkoarkiv, Församlingsböcker, SE/HLA/1010023/A II a/1 d (1919-1939), bildid: 00194314_00191, sida 1396. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  5. a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  6. Forfatteren P.O. Enquist er død. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  7. http://web.archive.org/web/20170324050524/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/per-olov-enquist
  8. 1969 Per Olov Enquist, Sverige: Legionärerna (több nyelv nyelven). Északi Tanács. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. német, https://www.kunstkultur.bka.gv.at/staatspreis-fur-europaische-literatur, 2009. május 8.
  10. gravsted.dk (dán nyelven)
  11. a b c d e Dömötör Ági: Per Olov Enquist: Én a történelemben nyomozok (magyar nyelven). Origo.hu, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
  12. a b c Kassai Zsigmond: Per Olov Enquist hitelesítő tekintete (magyar nyelven). Litera, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  13. a b Szabó Gergő: Per Olov Enquist kapta a Budapest Nagydíjat (magyar nyelven). InfoRádió, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2011. április 25.)