„Per Olov Enquist” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a infobox wikidata |
bővítés |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
== Pályafutása == |
== Pályafutása == |
||
Egy észak-svédországi faluban, a [[Västerbotten megye]]i Hjoggbölében született. Apja csecsemőkorában meghalt, így falusi tanító édesanyja egyedül nevelte. A környékről öt író származik; nagymamája és [[Stieg Larsson]] családja szomszédos farmokon éltek. Mélyen vallásos közösségben nevelkedett.<ref name=enator>{{cite web |url=http://www.origo.hu/kultura/20110414-per-olov-enquist-en-a-tortenelemben-nyomozok-interju-a.html |title=Per Olov Enquist: Én a történelemben nyomozok |accessdate=20160903 |author=Dömötör Ági |date=20110414 |publisher=[[Origo.hu]] |language=magyar }}</ref> A gyermekkorát meghatározó [[baloldal]]i [[kereszténység|keresztény]] közösségről regényt is írt ''Lewi útja'' címmel. |
|||
Fiatal korában sportoló volt, |
Fiatal korában sportoló volt, a négy legjobb svéd [[magasugrás|magasugró]] egyike, de olimpiai részvételt nem tudott kiharcolni.<ref name=enator/> [[1964]]-ben szerzett bölcsészdiplomát az [[Uppsalai Egyetem]]en. Ebben az időszakban indult írói karrierje is: [[1961]]-ben jelent meg első regénye, a ''Kristallögat (Kirstályszem)''. Az [[1960]]-as években lett népszerű író hazájában, oknyomozó könyveinek és később [[dráma|drámának]] köszönhetően.<ref name=enator/> Az [[1972. évi nyári olimpiai játékok|1972-es müncheni olimpián]] sportriporterként vett részt. |
||
Második, még sikeresebb alkotói korszaka az [[alkoholizmus]]ával való leszámolását követően kezdődött.<ref name=enator/> |
|||
⚫ | Műveiben dokumentarista stílusban, valós történelmi események és személyek révén tárgyal általános problémákat.<ref name=litera>{{cite web |url=http://www.litera.hu/hirek/per-olov-enquist-hitelesito-tekintete |title=Per Olov Enquist hitelesítő tekintete |accessdate=20110425 |author=Kassai Zsigmond |date=20110414 |publisher=[[Litera]] |language=magyar}}</ref> |
||
[[2011]]-ben a [[Budapesti Nemzetközi Könyvvásár]] díszvendége volt.<ref name=enator/> |
|||
== Művei == |
== Művei == |
||
⚫ | Műveiben dokumentarista stílusban, valós történelmi események és személyek révén tárgyal általános problémákat.<ref name=litera>{{cite web |url=http://www.litera.hu/hirek/per-olov-enquist-hitelesito-tekintete |title=Per Olov Enquist hitelesítő tekintete |accessdate=20110425 |author=Kassai Zsigmond |date=20110414 |publisher=[[Litera]] |language=magyar}}</ref> |
||
=== Magyarul megjelent regényei === |
=== Magyarul megjelent regényei === |
||
* Strindberg – Életjáték |
* Strindberg – Életjáték |
A lap 2016. szeptember 3., 14:08-kori változata
Per Olov Enquist | |
Született | 1934. szeptember 23.[1][2][3][4][5] Hjoggböle[3][4] |
Elhunyt | 2020. április 25. (85 évesen)[6][5] Vaxholm |
Állampolgársága | svéd[7] |
Nemzetisége | svéd |
Házastársa |
|
Szülei | Maria Albertina Enqvist Per Elof Enqvist |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Uppsalai Egyetem |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Katarina kyrkogård[10] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Per Olov Enquist témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Per Olov Enquist (Hjoggböle, 1934. szeptember 23.) az egyik legismertebb svéd író. Újságíróként, drámaíróként és regényíróként is dolgozott.
Pályafutása
Egy észak-svédországi faluban, a Västerbotten megyei Hjoggbölében született. Apja csecsemőkorában meghalt, így falusi tanító édesanyja egyedül nevelte. A környékről öt író származik; nagymamája és Stieg Larsson családja szomszédos farmokon éltek. Mélyen vallásos közösségben nevelkedett.[11] A gyermekkorát meghatározó baloldali keresztény közösségről regényt is írt Lewi útja címmel.
Fiatal korában sportoló volt, a négy legjobb svéd magasugró egyike, de olimpiai részvételt nem tudott kiharcolni.[11] 1964-ben szerzett bölcsészdiplomát az Uppsalai Egyetemen. Ebben az időszakban indult írói karrierje is: 1961-ben jelent meg első regénye, a Kristallögat (Kirstályszem). Az 1960-as években lett népszerű író hazájában, oknyomozó könyveinek és később drámának köszönhetően.[11] Az 1972-es müncheni olimpián sportriporterként vett részt.
Második, még sikeresebb alkotói korszaka az alkoholizmusával való leszámolását követően kezdődött.[11]
2011-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége volt.[11]
Művei
Műveiben dokumentarista stílusban, valós történelmi események és személyek révén tárgyal általános problémákat.[12]
Magyarul megjelent regényei
- Strindberg – Életjáték
- Hamsun - filmregény
- Az udvari orvos látogatása
- Lewi útja
- A Három Barlang Hegye
- Blanche és Marie könyve[12]
- Egy másik élet[13]
- A harmadik barlang titka
Drámái
- A tribádok éjszakája
- Ének Phaidráért
- A földigiliszták életéből
- Képcsinálók[12]
Díjai
- Az Északi Tanács Irodalmi Díja (1968)
- August-díj (1999, 2008)
- Budapest-nagydíj (2011)[13]
Jegyzetek
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Bureå kyrkoarkiv, Födelse- och dopböcker, SE/HLA/1010023/C/1 (1921-1940), bildid: 00194345_00285. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ a b Bureå kyrkoarkiv, Församlingsböcker, SE/HLA/1010023/A II a/1 d (1919-1939), bildid: 00194314_00191, sida 1396. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ Forfatteren P.O. Enquist er død. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ http://web.archive.org/web/20170324050524/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/per-olov-enquist
- ↑ 1969 Per Olov Enquist, Sverige: Legionärerna (több nyelv nyelven). Északi Tanács. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ német, https://www.kunstkultur.bka.gv.at/staatspreis-fur-europaische-literatur, 2009. május 8.
- ↑ gravsted.dk (dán nyelven)
- ↑ a b c d e Dömötör Ági: Per Olov Enquist: Én a történelemben nyomozok (magyar nyelven). Origo.hu, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
- ↑ a b c Kassai Zsigmond: Per Olov Enquist hitelesítő tekintete (magyar nyelven). Litera, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
- ↑ a b Szabó Gergő: Per Olov Enquist kapta a Budapest Nagydíjat (magyar nyelven). InfoRádió, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2011. április 25.)