„Valens római császár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
'''Flavius Iulius Valens''' ([[latin nyelv|latinul]]: <small>IMPERATOR CAESAR FLAVIVS IVLIVS VALENS AVGVSTVS</small>; [[328]] – [[Edirne (település)|Hadrianopolisz]], [[378]]. [[augusztus 9.]]) római császár volt [[364]] és [[378]] között. |
'''Flavius Iulius Valens''' ([[latin nyelv|latinul]]: <small>IMPERATOR CAESAR FLAVIVS IVLIVS VALENS AVGVSTVS</small>; [[328]] – [[Edirne (település)|Hadrianopolisz]], [[378]]. [[augusztus 9.]]) római császár volt [[364]] és [[378]] között. |
||
A későbbi [[I. Valentinianus római császár|I. Valentinianus]] testvéreként született a pannoniai [[Cibalae]]ban (Vinkovce) [[328]]-ban. Már trónralépte évében, [[364]]-ben maga mellé vette társuralkodónak Valentinianus: Valens a keleti tartományokat kapta. [[367]]-ben felvette a [[keresztség]]et, amelyet egyébként már régóta óhajtott. Ezután átkelt a [[Duna|Duná]]n azzal a szándékkal, hogy megtörje a [[gótok]]at hatalmát. Eleinte a mocsaras, ingoványos vidéken alig tudott az ellenséggel boldogulni, [[369]]-ben azonban a gótokra komoly vereséget mért, és azok békéért könyörögtek. |
|||
[[I. Valentinianus római császár|I. Valentinianus]] testvére és társuralkodója. Egyike azoknak, akik az utókor szemében kiérdemelték [[az utolsó római]] titulust. A [[gótok]] győzték le és ölték meg a [[Hadrianopolisi csata (378)|hadrianopolisi csatában]], amely a [[Római Birodalom]] hanyatlásának kezdetét jelentette. |
|||
Ekkor Valens a keleti határra fordította figyelmét, melynek érdekében [[372]]–[[378]] között Szíriában (télen rendszerint Antiokheiában) tartózkodott. Időközben elvesztette egyetlen fiát Valentinianust, ami megkeserítette életét – hasonlóan a politikai és vallási küzdelmekhez. Súlyosbította a császár helyzetét, hogy apósa, Petronius, kapzsisága által távollétében a császárt is gyűlöletessé tette. [[378]]-ban egy előre látható, de azért mégis váratlan esemény arra kényszerítette Valenst, hogy Konstantinápolyba siessen. A [[hunok]] összezúzták a gót birodalmat és a gótok megmaradt harcosai, közel 200.000 ember családostul [[Trákia|Trákiá]]ba és [[Moesia|Moesiá]]ba való betelepülésért esedeztek. Eleinte nyugodtak viselkedtek, de később a római tisztviselők kapzsisága lázadásra kényszerítette őket. Valens ellenük indult, és [[Gratianus]] társcsászár is gyors menet szintén közeledett, hogy a döntő csatában részt vehessen. Valens azonban be nem várta, hanem Drinápolynál (Hadrianopolisz) [[Hadrianopolisi csata (378)|csatába bocsátkozott]]. A csatát elvesztették a rómaiak, és Valens a gótok még a csatatéren megölték vagy mások szerint fejére gyújtottak egy kunyhót, melyben a csata után súlyosan megsebesülve feküdt. |
|||
Valens volt az utolsó császár, akitől pannoniai érmek maradtak az utókorra. |
|||
{{Római császár |
{{Római császár |
||
A lap 2016. augusztus 31., 20:37-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Flavius Valens | |
| születési név: Flavius Iulius Valens császárként: Flavius Iulius Valens Augustus | |
| Valens egy római pénzérmén | |
| Valens egy római pénzérmén | |
| Római császár | |
| Uralkodási ideje | |
| 364. március 26. – 378. augusztus 9. (14 évig) | |
| Elődje | Iovianus |
| Utódja | I. Theodosius |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Valentinianus-ház |
| Született | 328 Cibelae, Sirmium közelében |
| Elhunyt | 378. augusztus 9. (50 évesen) Hadrianopolis (ma Edirne), Törökország |
| Édesapja | Gratianus Funarius |
| Édesanyja | nem ismert |
| Testvére(i) | I. Valentinianus római császár |
| Házastársa | Albia Dominica |
| Gyermekei | Valentinianus Galates Anastasia Carosa |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Flavius Valens témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Flavius Iulius Valens (latinul: IMPERATOR CAESAR FLAVIVS IVLIVS VALENS AVGVSTVS; 328 – Hadrianopolisz, 378. augusztus 9.) római császár volt 364 és 378 között.
A későbbi I. Valentinianus testvéreként született a pannoniai Cibalaeban (Vinkovce) 328-ban. Már trónralépte évében, 364-ben maga mellé vette társuralkodónak Valentinianus: Valens a keleti tartományokat kapta. 367-ben felvette a keresztséget, amelyet egyébként már régóta óhajtott. Ezután átkelt a Dunán azzal a szándékkal, hogy megtörje a gótokat hatalmát. Eleinte a mocsaras, ingoványos vidéken alig tudott az ellenséggel boldogulni, 369-ben azonban a gótokra komoly vereséget mért, és azok békéért könyörögtek.
Ekkor Valens a keleti határra fordította figyelmét, melynek érdekében 372–378 között Szíriában (télen rendszerint Antiokheiában) tartózkodott. Időközben elvesztette egyetlen fiát Valentinianust, ami megkeserítette életét – hasonlóan a politikai és vallási küzdelmekhez. Súlyosbította a császár helyzetét, hogy apósa, Petronius, kapzsisága által távollétében a császárt is gyűlöletessé tette. 378-ban egy előre látható, de azért mégis váratlan esemény arra kényszerítette Valenst, hogy Konstantinápolyba siessen. A hunok összezúzták a gót birodalmat és a gótok megmaradt harcosai, közel 200.000 ember családostul Trákiába és Moesiába való betelepülésért esedeztek. Eleinte nyugodtak viselkedtek, de később a római tisztviselők kapzsisága lázadásra kényszerítette őket. Valens ellenük indult, és Gratianus társcsászár is gyors menet szintén közeledett, hogy a döntő csatában részt vehessen. Valens azonban be nem várta, hanem Drinápolynál (Hadrianopolisz) csatába bocsátkozott. A csatát elvesztették a rómaiak, és Valens a gótok még a csatatéren megölték vagy mások szerint fejére gyújtottak egy kunyhót, melyben a csata után súlyosan megsebesülve feküdt.
Valens volt az utolsó császár, akitől pannoniai érmek maradtak az utókorra.
| Előző uralkodó: Iovianus Procopius |
|
Következő uralkodó: I. Theodosius |
