„Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a dupla a-k megszüntetése AWB |
a →Sorozataiból: értelmetlen komment ki |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
== Sorozataiból == |
== Sorozataiból == |
||
* Az én múzeumom (1963–1984) |
* Az én múzeumom (1963–1984) sorozat szerk. [[Zádor Anna]] |
||
* Képzőművészeti zsebkönyvtár (1958–1988) |
* Képzőművészeti zsebkönyvtár (1958–1988) |
||
* Magyar mesterek (1954–1963)<ref>A sorozat ma is él, de már a [[Corvina Könyvkiadó]] gondozza.</ref> |
* Magyar mesterek (1954–1963)<ref>A sorozat ma is él, de már a [[Corvina Könyvkiadó]] gondozza.</ref> |
A lap 2016. augusztus 21., 21:45-kori változata
Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata) (nem hivatalos rövidítések: Képzőművészeti Alap Kiadó; Képzőművészeti Kiadó; Képzőművészeti K.), a cég neve hatályos 1954. április 1-jétől,[1] székhely: Budapest.
Szakmailag elődjének tekinthető a Művelt Nép Kiadó (1951–1955), amely 1951–1952-ben közreadta A magyar művészettörténeti munkaközösség évkönyveit, 1953-ban megjelentette a Művészettörténeti kiskönyvtár[2] c. sorozatot.
Tevékenysége
Képzőművészeti (építészet, szobrászat, rajz, grafika, festészet) nyomtatott kiadványokat szerkesztett és forgalmazott a legkülönbözőbb műfajokban: kiállítási katalógusok; oktatási anyagok; szakirodalom; művészettörténeti irodalom. Idegenforgalmi értékek[3]történelmi és kulturális bemutatására is vállalkozott. A külföldi képzőművészeti alkotások szakirodalmát magyarra fordította, s bemutatta a hazai közönségnek; magyar múzeumokat és magyar vagy Magyarországon található képzőművészeti alkotásokat közreadott idegen nyelvű szakirodalom kíséretében külföldiek számára. A Képművészeti Alap Kiadó Vállalata azon kiadók egyike, mely tevékenységének jelentős szerepe volt a képzőművészeti vizuális kultúra közvetítése területén. Jelentős vállalkozása volt - az ötvenes évek második felében létrehozott - RETUSMŰTEREM, amely a saját kiadványok nyomdai előkészítéséhez szükséges "amerikai retus" munkák elvégzése mellett, más kiadók megrendelésére is retusált. A cég megalakulása utáni évben jelentkezett a: KÉPES LEVELEZŐLAP TÖRTÉNETE" című kiállításával, amelynek budapesti bemutatása után - az érdeklődésre alapozva - vándorkiállításként is elvitte, számos vidéki múzeumba, művelődési házba, könyvtárba, honvédségi körletekbe. A siker ösztönözte a Kiadó vezetését, hogy további kiállításokkal is jelentkezzen, amelyek már a tervezéskor, vándorkiállításnak készültek. Ilyen volt, a FESTÉSZETÜNK LEGSZEBB ALKOTÁSAI, A RAJZMŰVÉSZET MESTEREI, összesen: cca. 8-9 vándor anyag. Ezeken a helyszíneken, kulturális eseménynek számított egy-egy bemutató, amelyek némelyikét, olyan ismert emberek nyitották meg, mint a soproni kiállítások esetében Csatkai Endre, Kőszegen: Szövényi István, Budapesten: Pogány Ö. Gábor, Szolnokon: Kaposvári Gyula, és mások. A Képzőművészeti Kiadó részt vett a Szerencsen ma is látható Képes levelezőlap Múzeum megalapításának előkészítésében, amely Dr.Petrikovics László orvos, és műgyűjtő alapító ajándékából jött létre. Megrendezte a "100 ÉVES A KÉPES LEVELEZŐLAP" kiállítást - 1970-ben - a Műcsarnokban. Összefogta a képes levelezőlap gyűjtőket, és - időnként - rendezvények keretében adott szakmai tájékoztatást. Az első - magyarországi - megrendezéstől résztvevője volt, a Képzőművészeti Világhét eseményeinek. Rövid idővel, a megalakulása után, felkínálta a magyar vállalatoknak azt a lehetőséget, hogy cég-, és árupropaganadájukat, magyar alkotások nyomataival készített fali-, és asztali naptárakkal reklámozzák. Napjainkban többféle szakirányban nyitott a Képzőművészeti Kiadó profilja.
Sorozataiból
- Az én múzeumom (1963–1984) sorozat szerk. Zádor Anna
- Képzőművészeti zsebkönyvtár (1958–1988)
- Magyar mesterek (1954–1963)[4]
- Magyar műemlékek[5] (1953–1977)
- Magyar művészettörténet[6] (1970–1971)
- Mai magyar iparművészet (1974–1977)[7]
- Mai magyar művészet (1971–1989) sorozat szerk. Dávid Katalin
- Mesterművek zsebkönyvtára (1964.)[8]
- Műemlékeink lásd Magyar Műemlékek
- A művészet kiskönyvtára (1955–1969)[9]
- Művészettörténet (1958–1971)
- A művészettörténet forrásai (1959–1964)
- A realizmus magyar mesterei (1953)[10]
- A turizmus kérdései (1997–2001)
Folyóirataiból
- Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum évkönyve (1962)[11]
- Művészet : Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (1960–1990)[12]
Jegyzetek
- ↑ Már 1953-ban is jelentett meg kötetet Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata impresszummal, hiszen a kiadó megalapítása már folyamatban volt.
- ↑ Mintegy 16 kötetben.
- ↑ Pl. Buda : The Castle District : English with 52 color photos : Das Burgviertel : Deutsch mit 52 Farbphotos / text by József Bessenyei. Budapest : Képzőművészeti Kiadó, 1989. [48] p. : ill., színes.:(Ser. Souvenir guide, 0865-2619) Angol és német nyelven. ISBN:963-336-493-0
- ↑ A sorozat ma is él, de már a Corvina Könyvkiadó gondozza.
- ↑ Lásd Műemlékeink, Helyreállított műemlékeink alternatív címeken is.
- ↑ Minerva Kiadóval együtt.
- ↑ 2007-ben a Ráday Galéria adott ki ezen a címen könyvsorozatot.
- ↑ Egy Vincent van Gogh és egy Toulouse-Lautrec kötet jelent meg ezen sorozatcím alatt.
- ↑ E sorozat kötetei többnyire, majd kizárólag a Corvina Könyvkiadó gondozásában jelentek meg 1984-ig.
- ↑ Than Mór : 1828–1899 / Wilhelmb Gizella Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1953. 52 p., 30 t. : ill.
- ↑ Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum évkönyve 5. : 1962 / főszerk. Dobrovits Aladár Budapest : Képzőművészeti Alap, 1962. 178 p.
- ↑ Állományadatok:1.1960:1-5; 2.1961:1-12--30.1989:1-12--31.1990:1-3. (SZTE Egyetemi Könyvtárban található állomány alapján.)