„Fakó lóantilop” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
Zolik (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
64. sor: 64. sor:
A fakó lóantilop populációi a trópusi esőerdőktől északra és délre egyaránt megtalálhatók. Összességében nincsenek veszélyben, hiszen a becslések szerint kb. 76000 egyed él vadon. Egyes helyeken azonban rohamosan csökken a létszámuk, a védett és nem védett területeken egyaránt. Mindössze a populációk egyharmadának stabil a helyzete, a dél-afrikai magánterületeken még nő is a számuk. Az élőhelyek – legelőterületek – elvesztése jelenti az egyik nagy problémát, de a túlvadászat legalább akkora gond. Ugyan a harcias fellépése révén kevésbé veszélyeztetik a nagyragadozók, az ember ellen ez mit sem ér, értékes trófeája miatt kedvelt vadászzsákmány.
A fakó lóantilop populációi a trópusi esőerdőktől északra és délre egyaránt megtalálhatók. Összességében nincsenek veszélyben, hiszen a becslések szerint kb. 76000 egyed él vadon. Egyes helyeken azonban rohamosan csökken a létszámuk, a védett és nem védett területeken egyaránt. Mindössze a populációk egyharmadának stabil a helyzete, a dél-afrikai magánterületeken még nő is a számuk. Az élőhelyek – legelőterületek – elvesztése jelenti az egyik nagy problémát, de a túlvadászat legalább akkora gond. Ugyan a harcias fellépése révén kevésbé veszélyeztetik a nagyragadozók, az ember ellen ez mit sem ér, értékes trófeája miatt kedvelt vadászzsákmány.


A fakó lóantilop ritka fajnak számít az állatkertekben, Európában mindössze 70-80 egyede él. Mivel viszonylag agresszív faj, nehezen tartható együtt nagy csapatban, illetve más fajokkal, nem egyszerű a tartása, amely megmagyarázza viszonylagos ritkaságát. A szaporodó csapatokban egy hímre jut több nőstény, jelentős hím felesleg alakult ki. Egyes állatkertek ezért úgynevezet „bachelor”, vagyis agglegény csapatokat alakítanak ki a fiatal bikák számára.
A fakó lóantilop ritka fajnak számít az állatkertekben, Európában mindössze 70-80 egyede él. Mivel viszonylag agresszív faj, nehezen tartható együtt nagy csapatban, illetve más fajokkal, nem egyszerű a tartása, amely megmagyarázza viszonylagos ritkaságát. A szaporodó csapatokban egy hímre jut több nőstény, jelentős hím felesleg alakult ki. Egyes állatkertek ezért úgynevezet „bachelor”, vagyis agglegény csapatokat alakítanak ki a fiatal bikák számára. [[Magyarország|Magyarországon]] a [[Xántus János Állatkert|Győri Állatkertben]] látható.
2009-ben a [[Szegedi Vadaspark]] egy ilyen hím csapatot fogadott a Hannoveri Állatkertből, majd 2011-ben az egyik itt maradó hím mellé két nőstény érkezett Portugáliából. Hosszabb távon ugyanis e faj szaporítása a célja a vadasparknak.<ref>{{cite web|url=http://www.zooszeged.hu/szeged-vadasparkja/allataink/fako-loantilop-hippotragus-equinus|title=Fakó lóantilop|publisher=Szegedi Vadaspark|language=magyar|accessdate=2013-08-11}}</ref>


== Rokonai ==
== Rokonai ==
75. sor: 74. sor:


== Források ==
== Források ==
{{jegyzetek}}
* {{redlist|10167|2011-06-29}}
* {{redlist|10167|2011-06-29}}
*[http://vadasz.info.hu/afrika/vadaszhato/loantilop.html Vadász infooldal (magyar)]
*[http://vadasz.info.hu/afrika/vadaszhato/loantilop.html Vadász infooldal (magyar)]
81. sor: 79. sor:
*[http://www.gisbau.uniroma1.it/amd/homespec.html Az Alkalmazott Ökológia Intézet Afrikai Emlős Adatbankja (angol)]
*[http://www.gisbau.uniroma1.it/amd/homespec.html Az Alkalmazott Ökológia Intézet Afrikai Emlős Adatbankja (angol)]
*[http://www.ultimateungulate.com/Artiodactyla/Hippotragus_equinus.html Ultimate Ungulate (angol)]
*[http://www.ultimateungulate.com/Artiodactyla/Hippotragus_equinus.html Ultimate Ungulate (angol)]
*http://www.zoogyor.com/index.php/hu/novenyevo-adatlapok/265-fako-loantilop


{{Lóantilopfélék}}
{{Lóantilopfélék}}

A lap 2016. augusztus 20., 09:05-kori változata

Fakó lóantilop
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Lóantilopformák (Hippotraginae)
Nem: Hippotragus
Faj: H. equinus
Tudományos név
Hippotragus equinus
(Desmarest, 1804)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fakó lóantilop témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fakó lóantilop témájú médiaállományokat és Fakó lóantilop témájú kategóriát.

A fakó lóantilop (Hippotragus equinus) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a lóantilopformák alcsaládjába tartozó afrikai kérődző, a világ második legtermetesebb antilopfaja.

Előfordulása

A fakó lóantilop több alfaja ismert, amelyek hatalmas területet népesítenek be:

Megjelenése

A fakó lóantilop alapvetően szürkésbarna színezetű, némi vöröses beütéssel. A lábak sötétebb árnyalatúak a test többi részénél. A fej szintén sötétbarna vagy fekete, ám a száj és a nagy, fekete orr és a szemek körül nagyobb fehér foltok láthatóak. A fakó lóantilop fülei szétállóak, vékonyak és hosszúak, hegyükön sötétbarna szőrpamacs díszlik. A 60-70 centiméteres farok végén is bozontos szőr található. Ennek a fajnak merev, rövid sörénye is van, amelynek a vége sötét színű. A fiatal egyedek sokkal világosabb színezetűek, és inkább vöröses-barnák.

Mindkét nem visel hátraívelő, végig bordázott szarvakat, azonban a bikák szarvai hosszabbak és vastagabbak – a fakó lóantilop átlagos szarvhossza 60-100 centiméter közötti.

A nemek hasonlóak, bár a hímek erőteljesebb felépítésűek és némileg nagyobbak. A faj példányainak hossza 220-265 centiméter körül mozog. A tehenek marmagassága 140-160 centiméter, tömegük pedig 225-275 kilogramm körül mozog, míg a bikák marmagassága 150-160 centiméter, tömegük pedig 260-300 kilogramm. Testméreteit tekintve csak a jávorantilop előzi meg az antilopok körében a fakó lóantilopot.

Életmódja

Hippotragus equinus cottoni alfaj az egyesült államok-beli Buffalo Zoo-ban

A fakó lóantilopok a nap kevéssé meleg szakaszaiban, reggel, késő délután és estefelé legelésznek, a többi órát a fák árnyékában töltik. Elsősorban fűféléket fogyasztanak. Sosem távolodnak el túlzottan a vízlelőhelyektől (maximum 4 kilométerre), és egy év alatt mintegy 10,000 – napi 200-400 – hektárnyi területet használnak. A szomszédos csordák territóriumai között nincs átfedés. A csordák 6-15 (kivételesen akár 35) példányból, tehenekből és borjaikból állnak, akiket egy domináns bika vezet. Ez utóbbi árgus szemekkel figyeli csordájának mintegy 300-500 méteres sugarú körzetét, hogy megvédhesse azt az esetleges trónkövetelőktől vagy támadóktól.

A csordában uralkodó hierarchia folyamatos küzdelmek során alakul, amely a tehenek körében sem ritka. A szarvcsata többnyire „térdelő” pozícióban zajlik: a szembenálló felek mellső lábukra ereszkednek, és egymásnak feszülnek. A fiatal bikák 2,5 éves koruk táján elhagyják anyjuk csordáját, és 4-5 fős „agglegénycsordákba” tömörülnek.

A nagy termetű fakó lóantilopoknak nincs sok félnivalója a ragadozóktól, ennek megfelelően nem túlzottan félénk állat. Sőt, antilopoknál ritka módon nem csak fajtársaik ellen hajlandóak szarvaikat használni, hanem az esetleges ragadozókat is készek elűzni velük.

Szaporodása

A domináns bikák a csordájuk nőstényeivel párosodnak, és fáradhatatlanul óvják őket az illetéktelen érdeklődőktől. A csordákért szarvukkal vívott küzdelmek ritkán járnak súlyos sérülésekkel.

A fakó lóantilop szaporodása nem évszakhoz kötött. A tehenek már 2-3 héttel borjuk világrajötte után termékennyé válnak, és miután 32-34 hónapos korukban elérték az ivarérettséget, akár 10-10,5 havonta képesek életet adni egy-egy kis antilopnak. A vemhesség 260-281 napig tart, és az egyetlen borjúnak a csordától távol adnak életet. A kis fakó lóantilopok a magas fűben rejtőznek 4-5 héten keresztül, anyjuk pedig rendszeresen visszatér hozzájuk, hogy táplálja őket. Ezt követően a már megerősödött borjak csatlakoznak az anyai csorda hasonló korú tagjaihoz.

Természetvédelmi helyzete

A Nemzetközi Vörös Könyvet kiadó IUCN szerint a fakó lóantilopot nem fenyegeti a kihalás veszélye. Ghánában a CITES III. függelékébe tartozik. Példányszáma elsősorban területének pusztulása miatt csökken, bár korábban a sportvadászok és a helyiek kedvelt célpontja volt – az előbbiek trófeájáért, az utóbbiak húsáért vadászták. A cecelégy elleni harc során tudatosan mészároltak le több fakó lóantilopot. A fakó lóantilop populációi a trópusi esőerdőktől északra és délre egyaránt megtalálhatók. Összességében nincsenek veszélyben, hiszen a becslések szerint kb. 76000 egyed él vadon. Egyes helyeken azonban rohamosan csökken a létszámuk, a védett és nem védett területeken egyaránt. Mindössze a populációk egyharmadának stabil a helyzete, a dél-afrikai magánterületeken még nő is a számuk. Az élőhelyek – legelőterületek – elvesztése jelenti az egyik nagy problémát, de a túlvadászat legalább akkora gond. Ugyan a harcias fellépése révén kevésbé veszélyeztetik a nagyragadozók, az ember ellen ez mit sem ér, értékes trófeája miatt kedvelt vadászzsákmány.

A fakó lóantilop ritka fajnak számít az állatkertekben, Európában mindössze 70-80 egyede él. Mivel viszonylag agresszív faj, nehezen tartható együtt nagy csapatban, illetve más fajokkal, nem egyszerű a tartása, amely megmagyarázza viszonylagos ritkaságát. A szaporodó csapatokban egy hímre jut több nőstény, jelentős hím felesleg alakult ki. Egyes állatkertek ezért úgynevezet „bachelor”, vagyis agglegény csapatokat alakítanak ki a fiatal bikák számára. Magyarországon a Győri Állatkertben látható.

Rokonai

A fakó lóantilop mellett még két fajt sorolnak a Hippotragus-nembe:

Források