„Podjebrád Katalin magyar királyné” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
botok
101 034 szerkesztés
a egyértelműsítés - Szilágyi Erzsébet
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
70. sor: 70. sor:
[[I. György cseh király|I. (Podjebrád) György]] későbbi [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királynak]] és első feleségének, [[Sternbergi Kunigunda bárónő|Sternbergi Kunigunda]] ([[1422]]–[[1449]]) bárónőnek a harmadik lánya, [[Podjebrád Szidónia szász hercegné|Szidónia]] (Zdena) ([[1449]]–[[1510]]) szász hercegnének az ikertestvére, aki [[1449]]. [[november 11.|november 11]]-én látta meg a napvilágot, és az édesanyja után a [[Kunigunda]] nevet kapta a keresztségben. Édesanyja az ikerlányai születése után pár nappal [[Szülés|gyermekágyi lázban]] halt meg. Apja ezután [[Rožmital Johanna cseh királyné|Rožmital Johanna]] úrnőt vette feleségül, aki a későbbi Katalin királyné mostohaanyja lett.
[[I. György cseh király|I. (Podjebrád) György]] későbbi [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királynak]] és első feleségének, [[Sternbergi Kunigunda bárónő|Sternbergi Kunigunda]] ([[1422]]–[[1449]]) bárónőnek a harmadik lánya, [[Podjebrád Szidónia szász hercegné|Szidónia]] (Zdena) ([[1449]]–[[1510]]) szász hercegnének az ikertestvére, aki [[1449]]. [[november 11.|november 11]]-én látta meg a napvilágot, és az édesanyja után a [[Kunigunda]] nevet kapta a keresztségben. Édesanyja az ikerlányai születése után pár nappal [[Szülés|gyermekágyi lázban]] halt meg. Apja ezután [[Rožmital Johanna cseh királyné|Rožmital Johanna]] úrnőt vette feleségül, aki a későbbi Katalin királyné mostohaanyja lett.
[[Fájl:Kunhuta_ze_%C5%A0ternberka.jpg|thumb|150px|left|Katalin királyné édesanyja, [[Sternbergi Kunigunda kunstadti báróné|Sternbergi Kunigunda]] egy XVI. századi festményen]]
[[Fájl:Kunhuta_ze_%C5%A0ternberka.jpg|thumb|150px|left|Katalin királyné édesanyja, [[Sternbergi Kunigunda kunstadti báróné|Sternbergi Kunigunda]] egy XVI. századi festményen]]
A Katalinnál majdnem 7 évvel idősebb [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] a [[prága]]i fogságból való szabadulásakor ([[1458]]. [[február 5.]]) a [[I. György cseh király|György]] királlyal kötött egyezmény ([[1458]]. [[február 9.]]) megerősítéseképpen már mint megválasztott ([[1458]]. [[január 24.]]) magyar király jegyezte el, és elhatározása mellett kitartott a [[szegedi egyezmény]] ([[1458]]. [[január 12.]]) ellenére is, amit Mátyás anyai nagybátyja, [[Szilágyi Mihály]] és [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádor kötött Mátyás trónra juttatása érdekében az ifjú magyar király tudta és beleegyezése nélkül, és amely szerint Mátyásnak a nádor lányát, [[Garai Anna]] grófnőt kellett volna feleségül vennie.
A Katalinnál majdnem 7 évvel idősebb [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] a [[prága]]i fogságból való szabadulásakor ([[1458]]. [[február 5.]]) a [[I. György cseh király|Podjebrád György]] cseh kormányzóval kötött egyezmény ([[1458]]. [[február 9.]]) megerősítéseképpen már mint megválasztott ([[1458]]. [[január 24.]]) magyar király jegyezte el Podjebrád lányát, és elhatározása mellett kitartott a [[szegedi egyezmény]] ([[1458]]. [[január 12.]]) ellenére is, amit Mátyás anyai nagybátyja, [[Szilágyi Mihály]] és [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádor kötött Mátyás trónra juttatása érdekében az ifjú magyar király tudta és beleegyezése nélkül, és amely szerint Mátyásnak a [[nádor]] lányát, [[Garai Anna]] grófnőt kellett volna feleségül vennie.


Kunigunda (Katalin) [[kunštát]]i (kunstadti) bárónő az apja, Podjebrád György [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királlyá]] választása ([[1458]]. [[március 2.]]) révén cseh királyi hercegnői rangra emelkedett.
Kunigunda (Katalin) [[kunštát]]i (kunstadti) bárónő az apja, Podjebrád György kormányzó [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királlyá]] választása ([[1458]]. [[március 2.]]) révén cseh királyi hercegnői rangra emelkedett.


[[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] [[1460]]. novemberében [[Kassa|Kassán]] fogadta [[I. György cseh király|Podjebrád György]] [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]] követét, és megállapodtak, hogy Mátyás a következő évben személyesen utazik [[Csehország]]ba a közte és Katalin között kötendő házasság ügyében.<ref name="Lásd Fraknói 1890: 112">Lásd Fraknói (1890: 112).</ref>
[[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] [[1460]]. novemberében [[Kassa|Kassán]] fogadta [[I. György cseh király|I. (Podjebrád) György]] [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]] követét, és megállapodtak, hogy Mátyás a következő évben személyesen utazik [[Csehország]]ba a közte és Katalin között kötendő házasság ügyében.<ref name="Lásd Fraknói 1890: 112">Lásd Fraknói (1890: 112).</ref>


Mivel [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] [[1460]]. decemberében [[Trencsén]]ben megbetegedett,<ref name="Lásd Fraknói 1890: 112"/> ezért személyesen nem tudott elmenni [[Csehország]]ba a menyasszonyáért, így Katalinért [[Vitéz János]] váradi püspököt küldte, aki [[1461]]. [[január 25.|január 25]]-én<ref>Lásd Solymosi (1981: 278).</ref> a [[morvaország]]i [[Olmütz]]ben<ref>Lásd Fraknói (1890: 114) és {{hiv-web |url= http://www.grund.hu/downloads/beliv-turafuzet.pdf|cím= Mathias Rex|elérés=2016-4-15 |családnév= |keresztnév= |munka= |nyelv= magyar }}.</ref> megállapodott a cseh királlyal. Ekkor kötötték meg a házassági szerződést, mely szerint a 11 éves Katalint [[1461]]. májusában hozzák [[Magyarország]]ra, de az esküvőt csak két évvel később, [[1463]]. májusában tartják meg, ha már a menyasszony betöltötte a 12. életévét, mivel a lányok e korban csak a 12. életkor betöltése után mehettek férjhez. Megállapodtak még, hogy a kincstár a leendő királyné udvartatására évi 7000 aranyforintot irányoz elő, és megkapja azokat az uradalmakat, amelyeket [[Cillei Borbála]] is birtokolt korábban.<ref name="Lásd Fraknói 1890: 114">Lásd Fraknói (1890: 114).</ref>
Mivel [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] [[1460]]. decemberében [[Trencsén]]ben megbetegedett,<ref name="Lásd Fraknói 1890: 112"/> ezért személyesen nem tudott elmenni [[Csehország]]ba a menyasszonyáért, így Katalinért [[Vitéz János]] váradi püspököt küldte, aki [[1461]]. [[január 25.|január 25]]-én<ref>Lásd Solymosi (1981: 278).</ref> a [[morvaország]]i [[Olomouc|Olmützben]]<ref>Lásd Fraknói (1890: 114) és {{hiv-web |url= http://www.grund.hu/downloads/beliv-turafuzet.pdf|cím= Mathias Rex|elérés=2016-4-15 |családnév= |keresztnév= |munka= |nyelv= magyar }}.</ref> megállapodott a cseh királlyal. Ekkor kötötték meg a házassági szerződést, mely szerint a 11 éves Katalint [[1461]]. májusában hozzák [[Magyarország]]ra, de az esküvőt csak két évvel később, [[1463]]. májusában tartják meg, ha már a menyasszony betöltötte a 12. életévét, mivel a lányok a [[középkor]]ban az egyházi törvények szerint csak a 12. életkor betöltése után mehettek férjhez. Megállapodtak még, hogy a kincstár a leendő királyné udvartatására évi 7000 aranyforintot irányoz elő, és megkapja azokat az uradalmakat, amelyeket [[Cillei Borbála]] is birtokolt korábban.<ref name="Lásd Fraknói 1890: 114">Lásd Fraknói (1890: 114).</ref>


A 11 éves Katalin [[1461]]. [[május 25.|május 25]]-én utazott el [[Prága|Prágából]] [[Magyarország]]ra.<ref name="Lásd Kubinyi 2000: 12">Lásd Kubinyi (2000: 12).</ref>
A 11 éves Katalin [[1461]]. [[május 25.|május 25]]-én utazott el [[Prága|Prágából]] [[Magyarország]]ra.<ref name="Lásd Kubinyi 2000: 12">Lásd Kubinyi (2000: 12).</ref>
105. sor: 105. sor:


[[File:PodjebradKatalinFotoThalerTamas.JPG|thumb|260px|left|Emléktábla a budai Szent Zsigmond-templom maradványai mellett]]
[[File:PodjebradKatalinFotoThalerTamas.JPG|thumb|260px|left|Emléktábla a budai Szent Zsigmond-templom maradványai mellett]]
Katalin királyné a házasságkötést követően rögtön megfogant, mert amikor [[1463]]. [[július 19.|július 19-én]] a férje, [[I. Mátyás magyar király|I. Mátyás király]] nevében [[Vitéz János]] [[nagyváradi római katolikus egyházmegye|váradi püspök]], későbbi [[Esztergomi érsekek listája|esztergomi érsek]], valamint [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes]] örökösödési szerződést kötött [[Bécsújhely]]en, amelynek értelmében ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, a magyar trónt III. Frigyes vagy fia, az akkor 4 éves [[I. Miksa német-római császár|Miksa]] örökli,<ref>Lásd Solymosi (1981: 280).</ref> Katalin királyné már 1-2 hónapos terhes lehetett. Ez is hozzájárulhatott, hogy Mátyás könnyedén beleegyezett a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] esetleges magyarországi trónöröklésébe, hiszen Katalin termékenynek bizonyult, és sok gyermeket, köztük fiúkat remélhetett.
Katalin királyné a házasságkötést követően rögtön megfogant, mert amikor [[1463]]. [[július 19.|július 19-én]] a férje, [[I. Mátyás magyar király|I. Mátyás király]] nevében [[Vitéz János]] [[nagyváradi római katolikus egyházmegye|váradi püspök]], későbbi [[Esztergomi érsekek listája|esztergomi érsek]], valamint [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes]] örökösödési szerződést kötött [[Bécsújhely]]en, amelynek értelmében ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, a magyar trónt III. Frigyes vagy fia, az akkor 4 éves [[I. Miksa német-római császár|Miksa]] örökli,<ref>Lásd Solymosi (1981: 280).</ref> Katalin királyné már 1-2 hónapos terhes lehetett. Ez is hozzájárulhatott, hogy Mátyás könnyedén beleegyezett a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] esetleges magyarországi trónöröklésébe, hiszen Katalin termékenynek bizonyult, és sok gyermeket, köztük fiúkat remélhetett tőle.


A még csak 14 éves királyné a rákövetkező évben be is teljesítette a fiúörökös születésének reményébe vetett hitet.
A még csak 14 éves királyné a rákövetkező évben be is teljesítette a fiúörökös születésének reményébe vetett hitet.
170. sor: 170. sor:
}}
}}
{{ősök bottom}}
{{ősök bottom}}

== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
<references/>
<references/>


== Irodalom ==
== Források ==
* {{cite book|author =[[Dümmerth Dezső]]|last=|first=|title=Az Anjou-ház nyomában|publisher= Panoráma|location= Budapest|year= 1982|url=http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/downloads.php?cat_id=2&file_id=119 |accessdate=2016-04-15|id=|language= magyar}}
* {{cite book|author =[[Dümmerth Dezső]]|last=|first=|title=Az Anjou-ház nyomában|publisher= Panoráma|location= Budapest|year= 1982|url=http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/downloads.php?cat_id=2&file_id=119 |accessdate=2016-04-15|id=|language= magyar}}
* {{cite book|author=[[Fraknói Vilmos]]|last=|first=|title= Hunyadi Mátyás király, 1440–1490|others=|volume=|location=Budapest|publisher= Franklin-Társulat Könyvnyomdája|pages=|year=1890|url=http://mek.oszk.hu/05700/05736/html/ |accessdate=2016-04-15|language= magyar}}
* {{cite book|author=[[Fraknói Vilmos]]|last=|first=|title= Hunyadi Mátyás király, 1440–1490|others=|volume=|location=Budapest|publisher= Franklin-Társulat Könyvnyomdája|pages=|year=1890|url=http://mek.oszk.hu/05700/05736/html/ |accessdate=2016-04-15|language= magyar}}
184. sor: 185. sor:
* [[Teleki József (kormányzó)|Teleki József]], gróf: ''Hunyadiak kora Magyarországon'', Emich Gusztáv Könyvnyomdája, Pest, 1852.
* [[Teleki József (kormányzó)|Teleki József]], gróf: ''Hunyadiak kora Magyarországon'', Emich Gusztáv Könyvnyomdája, Pest, 1852.


== Külső hivatkozások ==
== További információk ==
* {{hiv-web |url= http://fmg.ac/Projects/MedLands/BOHEMIA.htm#Katharinadied1464 |cím= Bohemia Kings Genealogy |elérés=2016-4-15 |családnév= Cawley |keresztnév= Charles |munka= Foundation for Medieval Genealogy |nyelv= angol }}
* {{hiv-web |url= http://fmg.ac/Projects/MedLands/BOHEMIA.htm#Katharinadied1464 |cím= Bohemia Kings Genealogy |elérés=2016-4-15 |családnév= Cawley |keresztnév= Charles |munka= Foundation for Medieval Genealogy |nyelv= angol }}
* {{hiv-web |url= http://genealogy.euweb.cz/bohemia/podieb.html#KJ |cím= Podiebrad family|elérés=2016-4-15 |családnév= Marek |keresztnév= Miroslav |munka= Euweb |nyelv= angol }}
* {{hiv-web |url= http://genealogy.euweb.cz/bohemia/podieb.html#KJ |cím= Podiebrad family|elérés=2016-4-15 |családnév= Marek |keresztnév= Miroslav |munka= Euweb |nyelv= angol }}

A lap 2016. augusztus 13., 13:54-kori változata

Ez a szócikk I. György cseh király lányáról szól. Hasonló címmel lásd még: Katalin cseh királyi hercegnő (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk a magyar királynéról szól. Hasonló címmel lásd még: Podjebrád Katalin (egyértelműsítő lap).
Podjebrád Katalin
Podjebrád Katalin (Kunigunda)
Věnceslav Černý: Podjebrád Katalin elutazása hazájából Magyarországra
Věnceslav Černý: Podjebrád Katalin elutazása hazájából Magyarországra
Magyar Királyság királynéja
Podjebrád Katalin
Uralkodási ideje
1463. május 1. – 1464. március 8.
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeSzilágyi Erzsébet (Kormányzóné)
UtódjaAragóniai Beatrix
Horvát Királyság királynéja
Katarina Podjebradska
Uralkodási ideje
1463. május 1. – 1464. március 8.
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeSzilágyi Erzsébet (Kormányzóné)
UtódjaAragóniai Beatrix
Szlavón Királyság királynéja
Katarina Podjebradska
Uralkodási ideje
1463. május 1. – 1464. március 8.
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeSzilágyi Erzsébet (Kormányzóné)
UtódjaAragóniai Beatrix
Életrajzi adatok
UralkodóházPodjebrád-ház
Született1449. november 11.
Prága, Csehország
Elhunyt1464. március 8. (14 évesen)
Buda
NyughelyeSzent Zsigmond prépostsági templom, Buda
ÉdesapjaI. (Podjebrád) György cseh király (1420–1471)
ÉdesanyjaSternbergi Kunigunda bárónő (1422–1449)
Testvére(i)
HázastársaI. (Hunyadi) Mátyás magyar király (1443–1490)
GyermekeiN. (fiú) (1464–1464)
A Wikimédia Commons tartalmaz Podjebrád Katalin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Podjebrád Katalin (Prága, 1449. november 11. – Buda, 1464. március 8.), születési neve: Kunigunda, csehül: Kateřina (Kunhuta) z Poděbrad, horvátul: Katarina Podjebradska, latinul: Catharina Podiebradensis, németül: Katharina von Podiebrad, lengyelül: Katarzyna z Podiebradów, kunštáti (kunstadti) bárónő, cseh királyi hercegnő, magyar és horvát királyné, Podjebrád György cseh király leánya, Hunyadi Mátyás magyar király első felesége. A Katalinnál majdnem 7 évvel idősebb Mátyás a prágai fogságból való szabadulásakor a György királlyal kötött egyezmény megerősítéseképpen jegyezte el, és elhatározása mellett a szegedi egyezmény ellenére is kitartott. Az olmützi megállapodások értelmében a házasságot a kitűzött időben, a hercegnő 13 éves korában Budán 1463. május elsején kötötték meg. A még csak 14 éves királyné 1464. február végén fiút szült, aki viszont nem sokáig élt. Katalin 1464. március 8-án gyermekágyi lázban halt meg 21 nappal a férje és az ő kijelölt és már előre elhatározott székesfehérvári koronázásának az időpontja előtt, amit a gyászeset ellenére is megtartottak a frissen visszaszerzett Szent Koronával az eredeti időpontban, 1464. március 29-én, de immár Katalin nélkül.

Élete

I. (Podjebrád) György későbbi cseh királynak és első feleségének, Sternbergi Kunigunda (1422–1449) bárónőnek a harmadik lánya, Szidónia (Zdena) (1449–1510) szász hercegnének az ikertestvére, aki 1449. november 11-én látta meg a napvilágot, és az édesanyja után a Kunigunda nevet kapta a keresztségben. Édesanyja az ikerlányai születése után pár nappal gyermekágyi lázban halt meg. Apja ezután Rožmital Johanna úrnőt vette feleségül, aki a későbbi Katalin királyné mostohaanyja lett.

Katalin királyné édesanyja, Sternbergi Kunigunda egy XVI. századi festményen

A Katalinnál majdnem 7 évvel idősebb Mátyás a prágai fogságból való szabadulásakor (1458. február 5.) a Podjebrád György cseh kormányzóval kötött egyezmény (1458. február 9.) megerősítéseképpen már mint megválasztott (1458. január 24.) magyar király jegyezte el Podjebrád lányát, és elhatározása mellett kitartott a szegedi egyezmény (1458. január 12.) ellenére is, amit Mátyás anyai nagybátyja, Szilágyi Mihály és Garai László nádor kötött Mátyás trónra juttatása érdekében az ifjú magyar király tudta és beleegyezése nélkül, és amely szerint Mátyásnak a nádor lányát, Garai Anna grófnőt kellett volna feleségül vennie.

Kunigunda (Katalin) kunštáti (kunstadti) bárónő az apja, Podjebrád György kormányzó cseh királlyá választása (1458. március 2.) révén cseh királyi hercegnői rangra emelkedett.

Mátyás 1460. novemberében Kassán fogadta I. (Podjebrád) György cseh király követét, és megállapodtak, hogy Mátyás a következő évben személyesen utazik Csehországba a közte és Katalin között kötendő házasság ügyében.[1]

Mivel Mátyás 1460. decemberében Trencsénben megbetegedett,[1] ezért személyesen nem tudott elmenni Csehországba a menyasszonyáért, így Katalinért Vitéz János váradi püspököt küldte, aki 1461. január 25-én[2] a morvaországi Olmützben[3] megállapodott a cseh királlyal. Ekkor kötötték meg a házassági szerződést, mely szerint a 11 éves Katalint 1461. májusában hozzák Magyarországra, de az esküvőt csak két évvel később, 1463. májusában tartják meg, ha már a menyasszony betöltötte a 12. életévét, mivel a lányok a középkorban az egyházi törvények szerint csak a 12. életkor betöltése után mehettek férjhez. Megállapodtak még, hogy a kincstár a leendő királyné udvartatására évi 7000 aranyforintot irányoz elő, és megkapja azokat az uradalmakat, amelyeket Cillei Borbála is birtokolt korábban.[4]

A 11 éves Katalin 1461. május 25-én utazott el Prágából Magyarországra.[5] 1461. májusában Trencsénben adták át a csehek Katalint a magyar követségnek, akik Budára kísérték. Itt tartották meg az eljegyzést. A magyar udvarban a Kunigunda nevet Katalinra változtatta. Katalin főudvarmestere Buzlai László, míg főlovászmestere Gersei Pethő Miklós lett, akit 1461. szeptember 27-én Vas megye főispánjává neveztek ki, és az erről kiállított oklevélben Katalin még jegyesnek (latinul: sponsa) van címezve.[4]

Ez idő alatt készítették fel a magyar királynéi szerepre, aminek része volt, hogy elsajátítsa a magyar nyelvet is.

„Már Károly Róbert fontosnak tartja házassági szerződések megkötésekor, hogy a külföldről érkező ifjú menyasszonyok korán a magyar udvarba kerüljenek, hogy itt megtanulhassák a magyar nyelvet. Így történt például éppen Károly morva őrgróf, a későbbi IV. Károly császár Margit nevű leányával is, akit gyermekkora óta magyarul tanítanak a visegrádi udvarban. De érdekes példa Lajos király tiltakozása is VI. Kelemen pápánál, aki egy olasz papot kívánt veszprémi püspökké tenni. Lajos azzal utasította vissza a pápa akaratát, hogy a kijelölt személy nem tud magyarul, tehát nem alkalmas magyar püspöki székbe. Ez arra vall, hogy a magyar nyelv felkarolása éppen a francia eredetű Anjou-ház, s főként Lajos kezdeményezése.”[6]

A hagyomány szerint a leendő magyar királynét magyarul és latinul Janus Pannonius tanította, aki verseket is írt a királynéhoz. Janus Pannonius egyik epigrammája így hangzik Katalinról:

„ Messzi Bohémia tájairól jött drága királyné,

még bucsuzoban amott hullt anyakönny, apacsók
rá, s mire már Pannónia szép mezejéig elért, az
isteni Kalliopé várta e szókkal emitt:
Mint ahogy új hazája földjén állsz, s tiedé! – nevet is válts:
mert Kunigunda valál, légy ezután Katalin!

 ”
– Janus Pannonius: Katalin magyar királynéról (Németh István Péter fordítása)[7]

Az olmützi megállapodások értelmében a házasságot végül a kitűzött időben, a hercegnő 13 éves korában Budán 1463. május elsején kötötték meg.[8] A királyné főkancellárja a veszprémi püspök, Vetési Albert lett, ahogy a hagyomány diktálta. Kubinyi András megkérdőjelezi Janus Pannonius pécsi püspök királynéi főkancellárságát, viszont azt elképzelhetőnek tartja, hogy cím nélkül besegített a kancelláriába, főleg, külügyekben.[5]

Emléktábla a budai Szent Zsigmond-templom maradványai mellett

Katalin királyné a házasságkötést követően rögtön megfogant, mert amikor 1463. július 19-én a férje, I. Mátyás király nevében Vitéz János váradi püspök, későbbi esztergomi érsek, valamint III. Frigyes örökösödési szerződést kötött Bécsújhelyen, amelynek értelmében ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, a magyar trónt III. Frigyes vagy fia, az akkor 4 éves Miksa örökli,[9] Katalin királyné már 1-2 hónapos terhes lehetett. Ez is hozzájárulhatott, hogy Mátyás könnyedén beleegyezett a Habsburgok esetleges magyarországi trónöröklésébe, hiszen Katalin termékenynek bizonyult, és sok gyermeket, köztük fiúkat remélhetett tőle.

A még csak 14 éves királyné a rákövetkező évben be is teljesítette a fiúörökös születésének reményébe vetett hitet. 1464. február 13-án a bosnyák hadjáratból visszatérve tartotta az ország fővárosába, Budára való ünnepélyes bevonulását Mátyás,[10] aki már jelen lehetett felesége vajúdásánál.

1464. február végén a királyné fiút szült, aki viszont nem sokáig élt, és Katalin 1464. március 8-án gyermekágyi lázban meghalt, akárcsak annak idején az édesanyja.[11]

Katalin királyné 21 nappal a férje és az ő kijelölt és már előre elhatározott székesfehérvári koronázásának az időpontja előtt hunyt el, amelyre már gyülekeztek a külföldi és belföldi rangos meghívottak. Felmerült a gyászeset okán Mátyás koronázásának elhalasztása is, de végül megtartották a III. Frigyes német-római császártól frissen visszaszerzett Szent Koronával az eredeti időpontban, 1464. március 29-én.[12]

Katalin királynét a budai Szent Zsigmond-templomban temették el.

A megözvegyült Mátyás 1476-ban, 12 éves egyedüllét után másodszor is megnősült, és I. Ferdinánd nápolyi király 19 éves leányát, Aragóniai Beatrixot vette feleségül, akinek később nagy szerepe volt az államkormányzásban, de szintén nem tudta életképes utóddal megajándékozni Mátyást. Ugyanakkor Mátyás a törvénytelen fiát, az Edelpeck Borbála asszonytól született Corvin Jánost sem tudta a magyar trónra juttatni, így Katalin apjának, Podjebrád Györgynek a jelöltje, aki Mátyás ellenében a cseh trónt is elfoglalta, Ulászló lengyel királyi herceg lett végül Mátyás utóda II. Ulászló néven a magyar trónon.

Színház és filmművészet

A Veszprémi Petőfi Színház 2008-ban mutatta be a Latinovits Játékszínben a Pozsgai Zsolt írta Janus című darabot. Eperjes Károly javaslatára filmadaptáció is készült belőle, melyet a kádártai állomáson forgattak.[13] A drámaíró Pozsgai Zsolt rendezésében 2011-ben mutatták be a Janust, a színdarabbal azonos című filmet Janus Pannonius címszerepében Stohl Andrással. A filmben Szebeni János alakítja Mátyás királyt, míg Katalin királynét Szvetnyik Kata kelti életre.[14]

Gyermeke

Ősei

Podjebrád Katalin magyar királyné ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Kunstadti Boček
 
 
 
 
 
 
 
8. Podjebrád Boček
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Lichtenburgi Erzsébet
 
 
 
 
 
 
 
4. Podjebrád Viktorin kunstadti báró
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Lipái Henrik
 
 
 
 
 
 
 
9. Lipái Anna Erzsébet
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
2. I. György cseh király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. Wartenbergi János Gaston
 
 
 
 
 
 
 
10. Wartenbergi János
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
5. Wartenbergi Anna glatzi várgrófnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Velhartici Bušek
 
 
 
 
 
 
 
11. Velhartici Anna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
1. Podjebrád Katalin magyar királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Sternbergi Ulrik
 
 
 
 
 
 
 
12. Sternbergi Ulrik Ulászló
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Boskovici Anna
 
 
 
 
 
 
 
6. Sternbergi Smil
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Seebergi N.
 
 
 
 
 
 
 
13. Seebergi Margit
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
3. Sternbergi Kunigunda kunstadti báróné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28.
 
 
 
 
 
 
 
14. Pardubici N.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29.
 
 
 
 
 
 
 
7. Pardubici Barbara
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30.
 
 
 
 
 
 
 
15. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31.
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

  1. ↑ a b Lásd Fraknói (1890: 112).
  2. ↑ Lásd Solymosi (1981: 278).
  3. ↑ Lásd Fraknói (1890: 114) és Mathias Rex (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. április 15.).
  4. ↑ a b Lásd Fraknói (1890: 114).
  5. ↑ a b Lásd Kubinyi (2000: 12).
  6. ↑ Lásd Dümmerth (1982: 258).
  7. ↑ Ez latin eredetiben így hangzik: „De Catharina regina Hungariae
    Nostri primus amor, strips regis clara Boemi,
    Post matris lacrymas, oscula pauca patris,
    Cum iam Pannonicas avecta inviseret oras,
    Edidit hos praesens Calliopea sonos:
    Mutast patriam, mutare vocabula debes,
    Sis Catharina, volo, quae Cinigundis eras.”
    Lásd Németh, István Péter: Janus-irka: Janus Pannonius félszáz epigrammája Németh István Péter fordításában (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. április 15.).
  8. ↑ Lásd Fraknói (1890: 127, 1-es lábjegyzet).
  9. ↑ Lásd Solymosi (1981: 280).
  10. ↑ Lásd Fraknói (1890: 135).
  11. ↑ Lásd Tarján, M. Tamás. „Mátyás király első feleségének halála” (magyar nyelven). Rubicon. (Hozzáférés: 2016. április 15.)  .
  12. ↑ Lásd Teleki (1852).
  13. ↑ Janni, Anikó. „Az árulás mindig nézőpont kérdése” (magyar nyelven). A Veszprémi Hírportál (2010. június 30.). (Hozzáférés: 2016. április 15.)  .
  14. ↑ Lásd Janus a PORT.hu-n (magyarul).

Források

További információk

  • Cawley, Charles: Bohemia Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. április 15.)
  • Marek, Miroslav: Podiebrad family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2016. április 15.)
  • Podjebrád Katalin (magyar nyelven). Kislexikon. (Hozzáférés: 2016. április 15.)
Előző
Szilágyi Erzsébet (Kormányzóné) 		Magyar királyné
1463 – 1464 		Következő
Aragóniai Beatrix
Horvát királyné
1463 – 1464
Szlavón királyné
1463 – 1464
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Podjebrád_Katalin_magyar_királyné&oldid=17826179”