„Weimar” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
A népesség várható alakulása |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
Weimar történelme [[899]]-ben kezdődik. A neve a történelem folyamán volt Wimares, Wimari és Wimar is. Jelentése az ógermán mocsár szóból származik. |
Weimar történelme [[899]]-ben kezdődik. A neve a történelem folyamán volt Wimares, Wimari és Wimar is. Jelentése az ógermán mocsár szóból származik. |
||
[[946]] és [[1346]] között a Weimari grófság központja. [[II. Ottó német-római császár]] [[975]]. június 3-án kelt iratában említik először a várat. Ezt tekintik a város első írásos emlékének. [[III. Ottó német-római császár]] hadserege [[984]]-ben megostromolta a II. Vilmos gróf által védett várat, ez [[1002]]-ben megismétlődött, de Ottó mindkét alkalommal kudarcot vallott. 1173 |
[[946]] és [[1346]] között a Weimari grófság központja. [[II. Ottó német-római császár]] [[975]]. június 3-án kelt iratában említik először a várat. Ezt tekintik a város első írásos emlékének. [[III. Ottó német-római császár]] hadserege [[984]]-ben megostromolta a II. Vilmos gróf által védett várat, ez [[1002]]-ben megismétlődött, de Ottó mindkét alkalommal kudarcot vallott. [[1173]]–[[1174|74]] telén leégett a vár. |
||
[[1250]]-ben először említik meg a települést a vár körül. [[1245]] és [[1249]] között építették fel a vártemplomot, és [[1254]]-ben [[Péter apostol|Szent Péter]] tiszteletére szentelték fel. [[1284]]. szeptember 16-án a [[mainz]]i püspök alá tartozó [[Német Lovagrend]] kapta meg. [[1307]]-ben a lovagrend megnyitotta az első iskolát,<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 91</ref> [[1383]]-tól pedig egy ispotályt is működtetett.<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 293</ref> |
[[1250]]-ben először említik meg a települést a vár körül. [[1245]] és [[1249]] között építették fel a vártemplomot, és [[1254]]-ben [[Péter apostol|Szent Péter]] tiszteletére szentelték fel. [[1284]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] a [[mainz]]i püspök alá tartozó [[Német Lovagrend]] kapta meg. [[1307]]-ben a lovagrend megnyitotta az első iskolát,<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 91</ref> [[1383]]-tól pedig egy ispotályt is működtetett.<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 293</ref> |
||
[[1247]]-ben kihaltak a Ludowingerek. Ezután a város a türingiai-hesseni örökösödési háborúba keveredett, és végül a Türingia része lett. |
[[1247]]-ben kihaltak a Ludowingerek. Ezután a város a türingiai-hesseni örökösödési háborúba keveredett, és végül a Türingia része lett. |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
[[1552]]-ben [[I. János Frigyes]] herceg Szász-Weimar Hercegség fővárosává tette meg a várost, amely [[1918]]-ig a tartomány székhelye volt. |
[[1552]]-ben [[I. János Frigyes]] herceg Szász-Weimar Hercegség fővárosává tette meg a várost, amely [[1918]]-ig a tartomány székhelye volt. |
||
[[1653]]. október 4-én tartották az első hagymavásárt. |
[[1653]]. [[október 4.|október 4-én]] tartották az első hagymavásárt. |
||
A [[18. század|18.]] és a [[19. század]]ban a város a irodalmáról volt híres. A Weimari Klasszikusok [[Friedrich Schiller]], [[Johann Gottfried Herder]], [[Johann Wolfgang von Goethe]] mind a városban éltek. |
A [[18. század|18.]] és a [[19. század]]ban a város a irodalmáról volt híres. A Weimari Klasszikusok [[Friedrich Schiller]], [[Johann Gottfried Herder]], [[Johann Wolfgang von Goethe]] mind a városban éltek. |
||
64. sor: | 64. sor: | ||
Huszonegy kerületre oszlik.<ref>Lakosság száma 2004. december 31-i adat. Forrás: Stadtverwaltung Weimar, in Klammern das Jahr der Eingemeindung zu Weimar</ref> |
Huszonegy kerületre oszlik.<ref>Lakosság száma 2004. december 31-i adat. Forrás: Stadtverwaltung Weimar, in Klammern das Jahr der Eingemeindung zu Weimar</ref> |
||
[[File:Weimar Einwohner.svg|thumb|Népességdiagram]] |
[[File:Weimar Einwohner.svg|thumb|Népességdiagram]] |
||
{| {{széptáblázat}} border=1 |
{| {{széptáblázat}} border=1 |
||
|----- bgcolor="#FF7256" |
|----- bgcolor="#FF7256" |
||
140. sor: | 139. sor: | ||
|- |
|- |
||
|} |
|} |
||
== Közlekedés == |
== Közlekedés == |
||
[[Fájl:Weimar Bahnhof.jpg|bélyegkép|jobbra|Pályaudvar]] |
[[Fájl:Weimar Bahnhof.jpg|bélyegkép|jobbra|Pályaudvar]] |
||
317. sor: | 315. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
{{források}}{{commonskat|Weimar}} |
{{források}}{{commonskat|Weimar}} |
||
* [http://www.c3.hu/scripta/nagyvilag/99/0708/08besz.htm Nagyvilág, 1999, 07-08, Szellemi zarándokutak |
* [http://www.c3.hu/scripta/nagyvilag/99/0708/08besz.htm Nagyvilág, 1999, 07-08, Szellemi zarándokutak] A Magyar Rádióban 1998. ...-án elhangzott műsor szerkesztett változata. A beszélgetés résztvevői Kovács Sándor, Lator László, Németh G. Béla, illetve Koncz Virág és Erős László voltak |
||
* [http://www.wimare.de/historic.php Historischer Rundgang Weimar / wimare - Büro für Fremdenverkehr und Kultur in Weimar und Baden-Baden] Történelmi körséta Weimarban |
* [http://www.wimare.de/historic.php Historischer Rundgang Weimar / wimare - Büro für Fremdenverkehr und Kultur in Weimar und Baden-Baden] Történelmi körséta Weimarban{{de}} |
||
{{Európa kulturális fővárosa|év=1999}} |
{{Európa kulturális fővárosa|év=1999}} |
A lap 2016. augusztus 2., 11:55-kori változata
Weimar | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Türingia | ||
Járás | Türingia (1990. október 3. – ) | ||
Alapítás éve | 1477 | ||
Polgármester | Stefan Wolf (SPD) | ||
Irányítószám | 99401–99441 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | WE | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 65 620 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 208 m | ||
Terület | 84,26 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 58′ 52″, k. h. 11° 19′ 46″Koordináták: é. sz. 50° 58′ 52″, k. h. 11° 19′ 46″ | |||
Elhelyezkedése Türingia térképén | |||
Weimar weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Weimar témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Weimar város Németország keleti részén, Türingia tartományban. Magyar vonatkozása jelentős, hiszen Liszt Ferenc többször is élt és alkotott a városban.
Címer
A város címerének háttere aranyszínű. A pajzson több piros szívet és egy fekete ágaskodó oroszlánnal, az Orlamünde grófok címerállatával. 1938 és 1945 között olyan címert használtak, amelyen négy sas ült.[2] A mai címer komponenseit 1975-ben határozták meg.
Fekvése
Weimar az Ilm-Saale-táblán fekszik, tengerszint feletti magassága 208 méter. Délen a Türingiai-medence található. Legmagasabb pontja a 478 méter magas Ettersberg, amely a város északnyugati szegletében van.
Története
Weimar történelme 899-ben kezdődik. A neve a történelem folyamán volt Wimares, Wimari és Wimar is. Jelentése az ógermán mocsár szóból származik.
946 és 1346 között a Weimari grófság központja. II. Ottó német-római császár 975. június 3-án kelt iratában említik először a várat. Ezt tekintik a város első írásos emlékének. III. Ottó német-római császár hadserege 984-ben megostromolta a II. Vilmos gróf által védett várat, ez 1002-ben megismétlődött, de Ottó mindkét alkalommal kudarcot vallott. 1173–74 telén leégett a vár.
1250-ben először említik meg a települést a vár körül. 1245 és 1249 között építették fel a vártemplomot, és 1254-ben Szent Péter tiszteletére szentelték fel. 1284. szeptember 16-án a mainzi püspök alá tartozó Német Lovagrend kapta meg. 1307-ben a lovagrend megnyitotta az első iskolát,[3] 1383-tól pedig egy ispotályt is működtetett.[4]
1247-ben kihaltak a Ludowingerek. Ezután a város a türingiai-hesseni örökösödési háborúba keveredett, és végül a Türingia része lett.
1410-ben városi jogokat kapott. 1424-ben leégett, ezért a Wettinger-ház grófja adóengedményeket tett neki.
1552-ben I. János Frigyes herceg Szász-Weimar Hercegség fővárosává tette meg a várost, amely 1918-ig a tartomány székhelye volt.
1653. október 4-én tartották az első hagymavásárt.
A 18. és a 19. században a város a irodalmáról volt híres. A Weimari Klasszikusok Friedrich Schiller, Johann Gottfried Herder, Johann Wolfgang von Goethe mind a városban éltek.
1816-ban a hercegség, elsőként a német államok közül, alkotmányt kapott.[5]
Maria Pavlovna nagyhercegnő és fia Carl Alexander alatt felvirágzott a város. 1842-ben Liszt Ferencet is meghívták a kastélyukba. 1848-ban Richard Wagner zenélt ugyanitt.[6] 1860-ban Carl Alexander megalapította a Weimari Festőiskolát. Itt tanult többek között Arnold Böcklin, Franz Lenbach és Reinhold Begas is. 1885-ben megalakult az Énekesek Baráti Társasága.
Carl Alexander fia, Wilhelm Ernst is támogatta a kultúrát. A festőiskolát főiskolává tette, 1905-ben megalapította a Weimari Képzőiskolát. 1907-ben pedig a művészeti ipari iskolát.
1846-ban kiépítették a vasutat Halle és Erfurt között. 1876-ban pedig elkészült a Jéna és Gera közötti pályaszakasz is. 1887-ben átadták az Ilmtalbahnt, amely Bad Berkáig ment.
1919-ben város színházában rendezték a nemzetgyűlést, amely kikiáltotta a Weimari köztársaságot. Ez az állam 1933-ig létezett, a nácik hatalomra jutásáig. 1920. május 1-jén újraTüringia székhelye lett.
Politikailag Weimar a világháborúk között a konzervativizmus és a nacionalizmus központja volt. 1926-ban az NSDAP itt tartotta második pártkongresszusát az 1925-ös újjáalapítás után. Július 4-én megalapították a Hitlerjugendet.[7] A nácik szemében a város a német kultúra központja volt. Hitler 40 alkalommal járt itt.[8]
Közigazgatás
Huszonegy kerületre oszlik.[9]
Városrész | Lakosság |
---|---|
Óváros | 3377 |
Nordvorstadt | 8432 |
Parkvorstadt | 2830 |
Westvorstadt | 9520 |
Nordstadt | 5609 |
Südstadt | 3532 |
Weststadt | 5841 |
Nord (ipari terület) | 1177 |
West (ipari terület) | 178 |
Schönblick | 3982 |
Weimar (Belső városrész) | 44 478 |
Gaberndorf (1994) | 1547 |
Gelmeroda (1994) | 431 |
Legefeld (1994) | 1845 |
Niedergrunstedt (1994) | 531 |
Oberweimar / Ehringsdorf (1922) | 6042 |
Possendorf (1994) | 197 |
Schöndorf (1939) | 4754 |
Süßenborn (1994) | 298 |
Taubach (1994) | 1147 |
Tiefurt (1922) | 586 |
Tröbsdorf (1994) | 1198 |
Weimar (összesen) | 63 054 |
Közlekedés
A Weimari pályaudvar Türingia egyik legfontosabb pályaudvara. Több IC halad át a városon. A városon halad át a zürich-frankfurti éjszakai vonat.
A városban két pályaudvar található: a Weimari pályaudvar és a Weimar Berkaeri pályaudvar. A villamosoknak négy végállomása: Oberweimar, Weimar West, Nohra, Legefeld.
A városi közlekedést a Weimar GmbH működteti. A központi átszállóhely a Goetheplatzon van, ahol 8 buszvonal találkozik. További fontos átszállóhelyek a Főpályaudvar, a Gropiusstraße és a Wielandplatz.
Politika
Városi tanács
2014. május 25. óta a városi tanács a következőképpen áll össze:
- CDU: 10
- Weimari Polgárság: 6
- Baloldali párt: 8
- Szövetség ’90/Zöldek: 7
- SPD: 8 + 1 (polgármester)
- FDP: 1
- NPD: 1
- Német Kalózpárt: 1
A CDU és a Weimari Polgárság koalíciót alkot, a többi párt az ellenzéket.
Polgármester
Stefan Wolf (SPD) 2006. május 21-e óta irányítja a várost. Megválasztásakor 58,3%-ot szerzett.[10]
Lakosság
|
|
|
¹ Népszámlálás
Híres emberek
A város szülöttei
- Ernst Christian Wilhelm Ackermann politikus
- Carl August nagyherceg
- Johannes Aurifaber (Vimariensis)
- Carl Philipp Emanuel Bach
Itt haltak meg
- Johann Nepomuk Hummel (Pozsony, 1778– Weimar, 1837) osztrák zongorista, zeneszerző, tanár és karmester
- Friedrich Nietzsche (Röcken, 1844– Weimar, 1900) német filozófus, klasszika-filológus, költő és egyetemi tanár
Sport
A városban működik a TC Weimar 1912 teniszklub. A labdarúgócsapat neve SC 1903 Weimar.
Testvértelepülései
- Franciaország Blois 1995. február 18. óta
- Finnország Hämeenlinna
- Egyesült Királyság Sawtry 1970. szeptember 6. óta
- Olaszország Siena 1994. április 15. óta
- Németország Trier 1987. május 24. óta
Lásd még
További információk
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 427
- ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 91
- ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 293
- ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 73
- ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 477f.
- ↑ Historisches Lexikon Bayerns - Hitlerjugend
- ↑ Jens Schley, Nachbar Buchenwald, a.a.O., S.12
- ↑ Lakosság száma 2004. december 31-i adat. Forrás: Stadtverwaltung Weimar, in Klammern das Jahr der Eingemeindung zu Weimar
- ↑ Wahlergebnisse von der Wahlergebnisse der Oberbürgermeisterwahl 2006
- Nagyvilág, 1999, 07-08, Szellemi zarándokutak A Magyar Rádióban 1998. ...-án elhangzott műsor szerkesztett változata. A beszélgetés résztvevői Kovács Sándor, Lator László, Németh G. Béla, illetve Koncz Virág és Erős László voltak
- Historischer Rundgang Weimar / wimare - Büro für Fremdenverkehr und Kultur in Weimar und Baden-Baden Történelmi körséta Weimarban(németül)
Előző: Stockholm |
|
Következő: Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela, Avignon és Bologna |