Módosítások

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
Elsősorban Abú Szufján nevéhez kötődik a Mohamed támogató elleni harc. Lánya, a muszlim [[Ramla ibn Abí Szufján|Ramla]] elmenekült otthonról, és később Mohamed felesége lett. [[624]]-ben Abú Szufján vezette azt a [[karaván]]t, amelynek története a [[badri csata|badri csatához]] vezetett. Mivel itt a legtöbb vezető kurajsita odaveszett, ő vált Mekka legbefolyásosabb emberévé. Több támadást is levezényelt Medina ellen ([[uhudi csata]], [[árok-csata]]), míg végül [[628]]-ban megkötötte a [[hudajbijjai egyezmény]]t, melynek értelmében a felek fegyverszünetet kötöttek, a muszlimok pedig szabadon elzarándokolhattak Mekkába [[629]]-ben. [[630]]-ban aztán a kurajsiták szövetségesei felrúgták a hudajbijjai egyezményt, Mohamed pedig Mekka elfoglalásáról döntött. Abú Szufján érdeme, hogy erre nagyrészt vértelenül kerülhetett sor; a politikus ekkor vette fel az iszlámot, látva, hogy a mekkai istenek haszontalannak bizonyultak.
 
Abú Szufján ettől kezdve élemedett kora ellenére az iszlám vehemens harcosává vált, a harcban mindkét szemét elvesztette. 650-ben halt meg köztiszteletben álló muszlimként, az imát az ekkor kalifaként regnáló Oszmán vezette emlékére. Oszmán 644 óta töltötte be a közösség vezetőjének szerepét, ám már megválasztása sem volt egyhangú: a kinevezett hatos bizottság két tagja Ali mellett tette le a voksát. Oszmánnal kapcsán később kifogásolták, hogy a rokonait ültette zsíros állásokba – így lett unokatestvére, [[I. Marván|Marván]] Medina, Abú Szufján gyermeke, [[I. Muávija|Muávija]] pedig [[Szíria]] kormányzója. Oszmánt[[Oszmán]]t nepotizmusa mellett vallásellenességgel is vádolták, végül elégedetlenkedő katonák ölték meg 656-ban. Ekkor Ali foglalta el a kalifátus trónját.
 
=== A hatalom megszerzése – a Szufjánidák ===
23

szerkesztés

Navigációs menü