„Szvádhjája” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{Hinduizmus}}
 
Patandzsali a cselekedetek jógáján belül a [[Tapasz (hinduizmus)|tapasz]], a szvádhjája és az [[Ísvara]]-pranidhána (Isten iránti teljes önátadás) módszerét említi, mint összetartó egységet. <ref name="ReferenceA"/>
 
"Az önnevelés kapcsolatot teremt az eszményképül választott istenséggel"Istennel.<ref>Jóga-Szútrák 2,44</ref> A szvádhjája az egyéniség hatékony közelítése a választott istenséghez. Ezt a folyamatot az állandó összehasonlítás alakítja, amelynek során az egyén magasszintű önvizsgálattal méri föl, hogy milyen azonosságok, illetve különbségek állnak fenn közte és az eszmény között. Az önnevelés hatékonysága összefügg a tapasz és az ísvarapranidhanaísvara-pranidhana párhuzamos gyakorlásával. A [[nijama]] negyedik lépése előírja a szakrális szövegek tanulmányozását, értő áttekintését (sásztra), valamint a mágikus formulák ([[mantra]]) elmélyült ismeretét. A szent írások olvasása komoly, de örömteli feladat. A kötöttségektől megtisztult személy értelme (jakta-manasz) felszabadul a világias terhektől és szellemi tudása napról-napra növekszik, ura érzékeinek (indrija-szamjama) és minden gyönyörűsége a szvádhjája feladataiban van. <ref name="ReferenceA">Rafael József: A tradicionális jóga rendszere</ref>
 
== Hivatkozások ==

Navigációs menü