„Udvardy Ignác Ödön” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2016. július 19., 16:44-kori változata

Udvardi és básthi Udvardy Ignác, Udvardy Ignác Ödön (Zalaegerszeg, 1877. május 8. – Zalaegerszeg, 1961. április 1.) festőművész, rajztanár.

Pályafutása

Édesapja udvardi és básthi Udvardy Ignác (1848–1920), zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolaigazgató, lapkiadó, édesanyja Horváth Franciska (1854-1925). A nagykanizsai a piarista gimnáziumban érettségizett 1895-ben, majd 1896-tól 1901-ig az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában tanult. 1901-től rajztanárként működött a nagyváradi premontrei gimnáziumban. 1900-tól műveit a Műcsarnokban, majd Bukarestben és Kolozsváron is kiállította. 1919-ben a KMP tagja lett, a Tanácsköztársaság alatt pedig a nagyváradi múzeum igazgatójaként tevékenyekedett. 1920-ban román hatóságok a nagyváradi premontrei gimnáziumot bezárták és Udvardyt nyugdíjba küldték. 1922-ben tanulmányúton járt Németországban. 1924-től a nagybányai művésztelepen dolgozott és csak az 1940-es években tért haza, 1941-ben Budapestre, majd 1944-ben Zalaegerszegre költözött. A megyei tárlatok rendszeres szereplője volt. 1959-ben a Megyei Képzőművészeti Munkaközösség elnöke lett. Műveit 1990-ben emlékkiállításon mutatták be a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.

Műve

A természetes díszítő eljárás (Budapest, 1910)

Művei közgyűjteményekben

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
Megyei Képzőművészeti Múzeum, Nagybánya

Forrás

Magyar életrajzi lexikon
Udvardy Ignác Ödön Göcseji Múzeum
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. On-line elérés
PIM

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 ==Pályafutása==
+Édesapja udvardi és básthi Udvardy Ignác ([[1848]]–[[1920]]), [[zalaegerszeg]]i felső kereskedelmi iskolaigazgató, lapkiadó, édesanyja Horváth Franciska ([[1854]]-[[1925]]). A [[nagykanizsa]]i a piarista gimnáziumban érettségizett 1895-ben, majd 1896-tól 1901-ig az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában tanult. 1901-től rajztanárként működött a [[nagyvárad]]i premontrei gimnáziumban. 1900-tól műveit a [[Műcsarnok]]ban, majd [[Bukarest]]ben és [[Kolozsvár]]on is kiállította. 1919-ben a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] tagja lett, a [[Tanácsköztársaság]] alatt pedig a nagyváradi múzeum igazgatójaként tevékenyekedett. 1920-ban román hatóságok a nagyváradi premontrei gimnáziumot bezárták és Udvardyt nyugdíjba küldték. 1922-ben tanulmányúton járt [[Németország]]ban. 1924-től a nagybányai művésztelepen dolgozott és csak az 1940-es években tért haza, 1941-ben [[Budapest]]re, majd 1944-ben [[Zalaegerszeg]]re költözött. A megyei tárlatok rendszeres szereplője volt. 1959-ben a Megyei Képzőművészeti Munkaközösség elnöke lett. Műveit 1990-ben emlékkiállításon mutatták be a zalaegerszegi [[Göcseji Falumúzeum|Göcseji Múzeumban]].
-A [[nagykanizsa]]i a piarista gimnáziumban érettségizett 1895-ben, majd 1896-tól 1901-ig az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában tanult. 1901-től rajztanárként működött a [[nagyvárad]]i premontrei gimnáziumban. 1900-tól műveit a [[Műcsarnok]]ban, majd [[Bukarest]]ben és [[Kolozsvár]]on is kiállította. 1919-ben a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] tagja lett, a [[Tanácsköztársaság]] alatt pedig a nagyváradi múzeum igazgatójaként tevékenyekedett. 1920-ban román hatóságok a nagyváradi premontrei gimnáziumot bezárták és Udvardyt nyugdíjba küldték. 1922-ben tanulmányúton járt [[Németország]]ban. 1924-től a nagybányai művésztelepen dolgozott és csak az 1940-es években tért haza, 1941-ben [[Budapest]]re, majd 1944-ben [[Zalaegerszeg]]re költözött. A megyei tárlatok rendszeres szereplője volt. 1959-ben a Megyei Képzőművészeti Munkaközösség elnöke lett. Műveit 1990-ben emlékkiállításon mutatták be a zalaegerszegi [[Göcseji Falumúzeum|Göcseji Múzeumban]].
 ==Műve==