„Marquises-szigetek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
| weboldal = |
| weboldal = |
||
}} |
}} |
||
[[Kép:HivaOa BaieDesTraitres 20061110.jpg|bélyegkép|balra|350x350px| |
[[Kép:HivaOa BaieDesTraitres 20061110.jpg|bélyegkép|balra|350x350px|Hiva Oa]] |
||
[[File:Display of objects from Marquesas Islands, Otago Museum, 2016-01-29.jpg|bélyegkép|360px|Tárgyak a Marquises-szigetekről az [[Otago Museum]]ban]] |
[[File:Display of objects from Marquesas Islands, Otago Museum, 2016-01-29.jpg|bélyegkép|360px|Tárgyak a Marquises-szigetekről az [[Otago Museum]]ban]] |
||
47. sor: | 47. sor: | ||
A '''Marquises-szigetek''' ({{franciául|Îles Marquises}}, marquises-szigeteki nyelven ''Te Henua (K)enana'' (északi nyelvjárás) vagy ''Te Fenua `Enata'' (déli nyelvjárás)) [[Francia Polinézia|Francia Polinéziában]], a [[Csendes-óceán]] délkeleti részén fekvő [[Franciaország tengerentúli területei|francia tengerentúli területen]] található [[Tűzhányó|vulkáni]] eredetű szigetcsoport. A terület Francia Polinézia öt közigazgatási egységének ''(subdivisions administratives)'' egyike. Székhelye a [[Nuku Hiva]] szigetén található [[Taiohae]]. |
A '''Marquises-szigetek''' ({{franciául|Îles Marquises}}, marquises-szigeteki nyelven ''Te Henua (K)enana'' (északi nyelvjárás) vagy ''Te Fenua `Enata'' (déli nyelvjárás)) [[Francia Polinézia|Francia Polinéziában]], a [[Csendes-óceán]] délkeleti részén fekvő [[Franciaország tengerentúli területei|francia tengerentúli területen]] található [[Tűzhányó|vulkáni]] eredetű szigetcsoport. A terület Francia Polinézia öt közigazgatási egységének ''(subdivisions administratives)'' egyike. Székhelye a [[Nuku Hiva]] szigetén található [[Taiohae]]. |
||
Legmagasabb pontja a [[Mont Oave]] hegy csúcsa |
Legmagasabb pontja a [[Mont Oave]] hegy csúcsa az [[Ua Pu]] szigeten 1230 méteres magassággal.<ref>[http://www.polynesie-francaise.pref.gouv.fr/hc/iles-marquises/dossiers.asp Communes des Îles Marquises]</ref> |
||
2010-es tudományos kutatások szerint a szigetet a polinézek Nyugat-Polinéziából érkezve, két hullámban kolonizálták i. sz. 1025-1120 között, lakossága embertanilag meglehetősen egységes.<ref name="fast"/> |
2010-es tudományos kutatások szerint a szigetet a polinézek Nyugat-Polinéziából érkezve, két hullámban kolonizálták i. sz. 1025-1120 között, lakossága embertanilag meglehetősen egységes.<ref name="fast"/> |
||
71. sor: | 71. sor: | ||
| [[Nuku Hiva]] || északi || 339 || 2966 || 8° 52′ S, 140° 6′ W |
| [[Nuku Hiva]] || északi || 339 || 2966 || 8° 52′ S, 140° 6′ W |
||
|- |
|- |
||
| Ua Pou || északi || 105 || 2173 || 9° 25′ S, 140° 5′ W |
| [[Ua Pou]] || északi || 105 || 2173 || 9° 25′ S, 140° 5′ W |
||
|- |
|- |
||
| Ua Huka || északi || 83,4|| 621 || 8° 54′ S, 139° 33′ W |
| [[Ua Huka]] || északi || 83,4|| 621 || 8° 54′ S, 139° 33′ W |
||
|- |
|- |
||
| Eiao || északi || 43,8|| - || 8° 0′ S, 140° 42′ W |
| [[Eiao]] || északi || 43,8|| - || 8° 0′ S, 140° 42′ W |
||
|- |
|- |
||
| Hatutu || északi || 6,4 || - || 7° 55′ S, 140° 34′ W |
| [[Hatutu]] || északi || 6,4 || - || 7° 55′ S, 140° 34′ W |
||
|- |
|- |
||
| Motu Iti || északi || 0,3 || - || 8° 40′ S, 140° 37′ W |
| [[Motu Iti]] || északi || 0,3 || - || 8° 40′ S, 140° 37′ W |
||
|- |
|- |
||
| Motu One || északi || 0,03 || - || 8° 0′ S, 139° 12′ W |
| [[Motu One (Marquises-szigetek)|Motu One]] || északi || 0,03 || - || 8° 0′ S, 139° 12′ W |
||
|- |
|- |
||
| Hiva Oa || déli || 387 || 2190 || 9° 45′ S, 139° 0′ W |
| [[Hiva Oa]] || déli || 387 || 2190 || 9° 45′ S, 139° 0′ W |
||
|- |
|- |
||
| Tahuata || déli || 61 || 703 || 9° 56′ S, 139° 6′ W |
| [[Tahuata]] || déli || 61 || 703 || 9° 56′ S, 139° 6′ W |
||
|- |
|- |
||
| Fatu Hiva || déli || 84 || 611 || 10° 29′ S, 138° 39′ W |
| [[Fatu Hiva]] || déli || 84 || 611 || 10° 29′ S, 138° 39′ W |
||
|- |
|- |
||
| Fatu Huku || déli || 1,3 || - || 9° 25′ S, 138° 55′ W |
| [[Fatu Huku]] || déli || 1,3 || - || 9° 25′ S, 138° 55′ W |
||
|- |
|- |
||
| Mohotane || déli || 15 || - || 10° 0′ S, 138° 50′ W |
| [[Mohotane]] || déli || 15 || - || 10° 0′ S, 138° 50′ W |
||
|- |
|- |
||
|} |
|} |
A lap 2016. július 19., 08:57-kori változata
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Marquises-szigetek (Îles Marquises Te Henua (K)enana Te Fenua `Enata) | |
A Marquises-szigetek zászlaja | |
Közigazgatás | |
Ország | Franciaország |
Tengerentúli terület | Francia Polinézia |
Székhely | Taiohae |
Népesség | |
Teljes népesség | 9478 fő (2022)[1] |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Csendes-óceán |
Szigetcsoport | Polinézia |
Szigetek száma | 14 |
Nagyobb szigetek | Nuku Hiva, Ua Pu, Ua Huka, Hiva Oa, Fatu Hiva |
Terület | 1049 km² |
Tengerszint feletti magasság | 1230 m |
Legmagasabb pont | Oave |
Időzóna | UTC−09:30 |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 9° 27′ 16″, ny. h. 139° 23′ 20″Koordináták: d. sz. 9° 27′ 16″, ny. h. 139° 23′ 20″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Marquises-szigetek témájú médiaállományokat. |
A Marquises-szigetek (franciául: Îles Marquises, marquises-szigeteki nyelven Te Henua (K)enana (északi nyelvjárás) vagy Te Fenua `Enata (déli nyelvjárás)) Francia Polinéziában, a Csendes-óceán délkeleti részén fekvő francia tengerentúli területen található vulkáni eredetű szigetcsoport. A terület Francia Polinézia öt közigazgatási egységének (subdivisions administratives) egyike. Székhelye a Nuku Hiva szigetén található Taiohae.
Legmagasabb pontja a Mont Oave hegy csúcsa az Ua Pu szigeten 1230 méteres magassággal.[2]
2010-es tudományos kutatások szerint a szigetet a polinézek Nyugat-Polinéziából érkezve, két hullámban kolonizálták i. sz. 1025-1120 között, lakossága embertanilag meglehetősen egységes.[3]
Neve
a szigetcsoportnak felfedezője, Álvaro de Mendaña de Neira spanyol hajós adott nevet, amikor 1595 július 21-én megpillantotta, mégpedig patrónusa, García Hurtado de Mendoza, Cañete márkija rangja után, aki akkoriban Peru alkirálya volt. Eredeti spanyol neve így Islas Marquesas de Mendoza volt, ami aztán a spanyolban Islas Marquesas-ra rövidült. Ezt vették át az angolok Marquesas Islands formában. A franciák ezt Îles Marquises-ra fordították, miután gyarmatbirodalmukhoz csatolták. Magyarul ebből lett a Marquises-szigetek forma a hivatalos magyar térképészeti gyakorlat szerint.
Történelem
Modern kutatások 2010-ben közzétett eredményei szerint a korábban feltételezettnél jóval később, a 11-12. században érkeztek a szigetekre a polinéz bevándorlók Szamoa térségéből. A 13. század végére a szigetcsoport összes lakható szigetén megtelepültek.[3] A gyors kolonizáció eredményeképpen a kelet-polinéziai térség nyelve és kultúrája meglehetősen egységes.[3]
Az európai utazók közül elsőként 1595-ben fedezte fel a szigeteket a spanyol Alvaro de Mendana de Neira. Ezután közel 200 évig nem jártak erre felfedezők. 1774-ben James Cook jutott el ide második nagy útja során. A 18. század végén francia gyarmatosítók érkeztek a szigetekre. A nyugati civilizáció hatására Marquises lakossága 1842 és 1926 között 18000-ről 2000-re csökkent.
Turizmus
A szigetcsoport a Lonely Planet által összeállított, 2011 legkívánatosabb úti céljait tartalmazó lista 3. helyére került.[4] Papeeteből hetente csak öt repülőjárat érkezik. Nuku Hiván és Hiva Oá-n vannak csak szállodák. Tradicionális érték a a ritmikus énekek, dalbeszéd, művészi tetoválások, és a helyi konyha. Nuku Hiván turistáknak terepjárót bérelhetnek.
Földrajz
Míg a Francia Polinézia többi szigete általában korallzátonnyal van körülvéve, a Marquises-szigeteknél ilyenek nincsenek. A szigetek vulkáni eredetűek. Partjaik meredekek és szűk völgyek és szorosok tagolják belsejüket. Az éghajlat forró és viszonylag száraz. A szigeteken nincsenek lagúnák, azonban vannak sűrű őserdők és több száz méter magas vízesések. A 6 lakott és 6 lakatlan sziget legmagasabb pontja az 1230 m magas Oave, amely Ua Pou szigetén magasodik. A fennsíkokat 5 millió évesnek becsülik.
Sziget neve | Szigetcsoport | Terület (km²) | Lakók száma (2012) | Pozíció |
---|---|---|---|---|
Nuku Hiva | északi | 339 | 2966 | 8° 52′ S, 140° 6′ W |
Ua Pou | északi | 105 | 2173 | 9° 25′ S, 140° 5′ W |
Ua Huka | északi | 83,4 | 621 | 8° 54′ S, 139° 33′ W |
Eiao | északi | 43,8 | - | 8° 0′ S, 140° 42′ W |
Hatutu | északi | 6,4 | - | 7° 55′ S, 140° 34′ W |
Motu Iti | északi | 0,3 | - | 8° 40′ S, 140° 37′ W |
Motu One | északi | 0,03 | - | 8° 0′ S, 139° 12′ W |
Hiva Oa | déli | 387 | 2190 | 9° 45′ S, 139° 0′ W |
Tahuata | déli | 61 | 703 | 9° 56′ S, 139° 6′ W |
Fatu Hiva | déli | 84 | 611 | 10° 29′ S, 138° 39′ W |
Fatu Huku | déli | 1,3 | - | 9° 25′ S, 138° 55′ W |
Mohotane | déli | 15 | - | 10° 0′ S, 138° 50′ W |
Élővilág
A kutatók 460 halfajtát számoltak össze, köztük 20 teljesen ismeretlent. Az egyedi fajták aránya ugyanez a szivacsoknál, rákféléknél és az algáknál. A szárazföldi élővilág nagyon szegényes, a gyarmatosítók megérkezése előtt csak a patkányok és a sertések voltak az egyedüli emlősök a szárazföldön. Mára már meghonosodott a kecske és a szarvasmarha.
Gazdaság
Fő export termékek a banán, ananász, cukornád, kenyérfa, kókuszdió, narancs, citrom és dohány.
Marquises-szigeteki nyelv
Mivel a szigetek a Francia Polinéziához tartoznak, ezért a szigeten két hivatalos nyelv van, a francia és a tahiti, az egyedülálló marquises-szigeteki nyelvet használják a szigeteken. Ennek a nyelvnek becslések szerint körülbelül 8000 beszélője lehet. Az ausztronéz nyelvcsaládba tartozik, a polinéz nyelvek ágába.
Érdekesség
- Egyik szigetén, a Fatu Hiván élt 1936-ban Thor Heyerdahl első feleségével, Livvel „paradicsomi életet”.
Jegyzetek
- ↑ La population légale en Polynésie française au 18 août 2022
- ↑ Communes des Îles Marquises
- ↑ a b c Janet M. Wilmshurst, Terry L. Hunt, Carl P. Lipo, and Atholl J. Anderson. "High-precision radiocarbon dating shows recent and rapid initial human colonization of East Polynesia", PNAS, vol. 108 no. 5, doi: 10.1073/pnas.1015876108, accessed 26 October 2015
- ↑ Hová utaznánk a legszívesebben jövőre? (magyar nyelven). Index, 2010. november 9. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Marquesas Islands című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.