„Hidzsra (iszlám)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
Hidzsa napján be Quba Mosque képe és a két kép között méreteharmonizálás.
Címke: HTML-sortörés
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
<!--[[Kép:Hejaz622.jpg|jobbra|bélyegkép|A harmadik hidzsra 622-ben, a [[Mekka|Mekkából]] [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medinába]] történt vándorlás volt]]-->
<!--[[Kép:Hejaz622.jpg|jobbra|bélyegkép|A harmadik hidzsra 622-ben, a [[Mekka|Mekkából]] [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medinába]] történt vándorlás volt]]-->
{{Kezdőlapkép|Hejaz622.jpg|méret=260px|szöveg=A harmadik hidzsra 622-ben, a [[Mekka|Mekkából]] [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medinába]] történt vándorlás volt}}
{{Kezdőlapkép|Hejaz622.jpg|méret=260px|szöveg=A harmadik hidzsra 622-ben, a [[Mekka|Mekkából]] [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medinába]] történt vándorlás volt}}
{{Kezdőlapkép|Quba Mosque.JPG|méret=x190px|szöveg=Az első [[mecset]] az [[iszlám]] történetében,<br>amelyet [[Mohamed]] próféta alapított,<br>a [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medinába]] kivándorláskor}}
{{Kezdőlapkép|Quba Mosque.JPG|méret=x190px|szöveg=Az első [[mecset]] az [[iszlám]] történetében,<br>amelyet [[Mohamed próféta]] alapított,<br>a [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medinába]] kivándorláskor}}
A '''hidzsra''' [[Arab nyelv|arab]] szó kivonulást jelent. Az [[iszlám]] történetében több kivonulás is ismert, mely során a [[Iszlám|muszlimok]] az üldöztetés elől békésebb helyen kerestek menedéket.
A '''hidzsra''' [[Arab nyelv|arab]] szó kivonulást jelent. Az [[iszlám]] történetében több kivonulás is ismert, mely során a [[Iszlám|muszlimok]] az üldöztetés elől békésebb helyen kerestek menedéket.



A lap 2016. július 16., 06:39-kori változata

A harmadik hidzsra 622-ben, a Mekkából Medinába történt vándorlás volt

A hidzsra arab szó kivonulást jelent. Az iszlám történetében több kivonulás is ismert, mely során a muszlimok az üldöztetés elől békésebb helyen kerestek menedéket.

A korai hidzsrák

Az első jelentős hidzsra az etiópiai kivándorlás volt, mely során közel száz mekkai muszlim hajózott át Dzsiddából Abesszíniába, ahol akkor egy igazságos keresztény uralkodó volt hatalmon, s aki nem csupán befogadta és védelmezte a Dzsaafar ibn Abi Tálib vezette muszlimokat, de később maga is iszlám hitre tért.

A második hidzsrának Mohamed próféta táifi kivándorlási kísérletét nevezzük, mely kudarcba fulladt, hiszen kénytelen volt elmenekülni ebből a hegyi városból.

A medinai kivándorlás

A harmadik hidzsra a muszlimok Mekkából Medinába való vándorlása. A mekkai zarándoklat során Mohamed Próféta az Aqabai-szorosban megállapodást kötött néhány jaszribi (ma Medina) férfival, hogy azok felveszik az iszlám vallást, megteszik Allah küldöttét hazájuk vezetőjének, aki cserébe kibékíti az ottani marakodó arab törzseket. Ezen paktum után a muszlimok apránként szivárogtak át Medinába. Az utolsó kivándorló maga Mohamed próféta és legjobb barátja, az első kalifa, azaz Abu Bakr volt. A kivándorlásuk három hónapig tartott i. sz. 622-ben. Ez idő alatt három napot töltöttek a híres Szaur barlangban, ahol Abu Bakr megkapta a legmagasabb szintű spirituális beavatást. Medina népe az iszlám világ legnevesebb dalával, a "Talaal bedru alajná"-val fogadta őket. Mohamed prófétát Abu Ajjúb al-Anszári (törökül Eyüp Sultan) fogadta be.

Mohamed próféta halála után, Ali ibn Abi Tálib javaslatára, a hidzsra lett a holdhónapokban számoló muszlim naptár kiindulópontja.

A hidzsra emlékezete a mai Magyarországon

Erre a jelentős eseményre emlékezik minden évben hidzsra elnevezésű teljesítménytúrájával[1] a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány.[2]

Jegyzetek

Források