Dhjána (hinduizmus)

A dhjána (szanszkrit: ध्यान) szó jelentése szemlélődés, mély meditáció. A kifejezés megtalálható a hinduizmusban, a buddhizmusban és a dzsainizmusban is, csekély értelmezési eltéréssel.

Dhájának nevezi a hindu bölcselet a meditáló, benső szemléletet. A jógában a hetedik lépcső, a meditáció és a Mantra-jógában az utolsó fokozat volt, amelyből a végső átélés ered.

A dhjána négyféle lehet:

• Szthúla-dhjána

Ez a "durva-személet", azaz Brahman megnyilatkozását kifejező külső, felszíni alakzatok, megjelenési formák szemlélete

• Dzsjótir-dhjána

a benső világosság szemlélete; a meditációnak az öntudat fényére való összpontosítása, amelynek révén ez a benső fény olyan erőre gyúl, hogy a Brahman "eszme, szellem" (csit) mivoltáig hatolhat

• Bindu-dhjána

a misztikus "pont" szemlélete; még koncentráltabb meditáció, mint az előző, s a prakritinek tiszta szattva-elemét tárja fel

• Brahma-dhjána

a sajátságok nélküli, tiszta önvalónak, a Nirguna-Brahmannak szemlélete és belső átélése. Ez a szemléleti forma már minden kifejezhetőség határán túl van, tökéletesen benső, szellemi élmény.

A dhjána különböző fajai egyenesen a jógához vezetnek. Ez magyarázza, miért tartoznak a jóga ágazatai az Upászana főágához, a tulajdonképpeni hódolat ágazataival együtt.

A Bhagavad-gíta a jóga négy ágáról beszél :

• Karma-jóga - a munka vagy cselekvés jógája a világban
• Jnána-jóga - a tudás és a szellemi törekvés jógája
• Bhakti-jóga - az (Isten iránti) odaadás jógája
• Dhjána-jóga - a meditáció jógája. Ezt néha Rádzsa-jóga vagy Astanga jóga néven is nevezik.

Kapcsolódó cikkek

• Szamádhi
• Dhjána a buddhizmusban

Hivatkozás

• Baktay Ervin: India bölcsessége, 2000
• {{fordítás|en|Dhyana_in_Hinduism}