„Kamarazene” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
== Szokásos összeállítások ==
== Szokásos összeállítások ==


Különböző összetételű énekes és hangszeres kamarazenei összeállítások szokásos elnevezési a klasszikus zenében és a dzsesszben:
Különböző összetételű énekes és hangszeres kamarazenei összeállítások szokásos elnevezései a klasszikus zenében és a dzsesszben:
*két hangszeres esetén '''duó''',
*két hangszeres esetén '''duó''',
*két énekes esetén '''duett''',
*két énekes esetén '''duett''',
17. sor: 17. sor:
*kb. 10-15 fő esetén '''kamaraegyüttes''' vagy '''ensemble''',
*kb. 10-15 fő esetén '''kamaraegyüttes''' vagy '''ensemble''',
*kb. 15-30 fő esetén '''kamarazenekar'''
*kb. 15-30 fő esetén '''kamarazenekar'''
*illetve a dzsesszben kb. 10 főtől: '''big band''', a szórakoztató vagy tánczenében: '''szalonzenekar'''
tíz vagy annál több énekes előadó esetén (de akár már nyolc főtől)
tíz vagy annál több énekes előadó esetén (de akár már nyolc főtől)
*kb. 20 fő alatt '''kamarakórus'''.
*kb. 20 fő alatt '''kamarakórus'''.

A lap 2016. június 19., 20:16-kori változata

A kamarazene (ol: musica da camera = házimuzsika) olyan zeneművek és zenei műfajok gyűjtőneve, amelyek egynél több, de (általánosan elfogadott minősítés szerint) 10-12-nél kevesebb előadót foglalkoztatnak. Általános értelemben társas muzsikálást jelent. Tágabb értelemben a kisebb zenekarokat és énekkarokat (a nagyobb együttesektől való megkülönböztetésül) szokás kamarazenekarnak, illetve kamarakórusnak nevezni.

Szokásos összeállítások

Különböző összetételű énekes és hangszeres kamarazenei összeállítások szokásos elnevezései a klasszikus zenében és a dzsesszben:

  • két hangszeres esetén duó,
  • két énekes esetén duett,
  • három hangszeres esetén trió,
  • három énekes esetén tercett,
  • négy előadó esetén kvartett vagy -négyes,
  • öt előadó esetén kvintett vagy -ötös,
  • hat előadó esetén szextett vagy -hatos,
  • hét előadó esetén szeptett vagy -hetes,
  • nyolc előadó esetén oktett,
  • kilenc előadó esetén nonett,

tíz vagy annál több hangszeres előadó esetén

  • kb. 10-15 fő esetén kamaraegyüttes vagy ensemble,
  • kb. 15-30 fő esetén kamarazenekar
  • illetve a dzsesszben kb. 10 főtől: big band, a szórakoztató vagy tánczenében: szalonzenekar

tíz vagy annál több énekes előadó esetén (de akár már nyolc főtől)

  • kb. 20 fő alatt kamarakórus.

Kamarazenei műfajok

Triószonáta

Barokk műfaj. Előadóegyüttese: két szólóhangszer (pl. hegedű, fuvola, oboa, ritkábban viola da gamba, cselló) és continuo. A continuo szólamot a barokk kor szokásának megfelelően basszus dallamhangszer (pl. cselló, viola da gamba, violone, fagott) és akkordhangszer (pl. csembaló, klavichord, orgona, regál, lant, gitár, theorba) játszhatja, bár előbbi igen ritkán el is maradhat a triószonáta esetén. Így előadóegyüttese - a neve által sugallttal ellentétben - nem három, hanem négy hangszeresből áll.

Szonáta

A szólóhangszerre és continuóra vagy szólóhangszerre és zongorára írt szonátákat a kamarazenéhez soroljuk.

Vonósnégyes

A bécsi klasszika és az azt követő zenetörténeti korok egyik legfontosabb műfaja. Előadóegyüttese: két hegedő, brácsa és cselló.

Vonóstrió, zongorás trió

A bécsi klasszikában kialakult műfajok. Előadóegyüttesük:

  • vonóstrió: két hegedű és cselló; vagy hegedű, brácsa és cselló
  • zongorás trió: hegedű, cselló, zongora.

Fúvósötös

A vonósnégyes fúvós testvérműfaja. Hangszerei: fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt.

Más összeállítások

  • zongoranégyes
  • zongoraötös
  • rézfúvós kvintett
  • vonósötös
  • vonós szextett
  • vonós szeptett

stb.

Kamarazenei rendezvények

Felhasznált irodalom

  • The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Oxford University Press, 2004, ISBN 978-0-19-517067-2
  • Brockhaus Riemann zenei lexikon I–III. Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983–1985. ISBN 963-330-540-3