„Wels” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Kategória:Osztrák járások hozzáadása
93. sor: 93. sor:
{{Portál|Földrajz|}}
{{Portál|Földrajz|}}


[[Kategória:Osztrák járások]]
[[Kategória:Felső-Ausztria települései]]
[[Kategória:Felső-Ausztria települései]]

A lap 2016. június 5., 10:39-kori változata

Wels
Wels címere
Wels címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
RangÖnálló tartományi város
JárásFelső-Ausztria
PolgármesterPeter Koits
Irányítószám4600, 4601, 4603, 4604, 4605, 4606
Körzethívószám07242
Forgalmi rendszámWE
Testvérvárosok
Lista
Straubing, Chichigalpa, Tábor
Népesség
Teljes népesség61 233 fő (2018. jan. 1.)[1][2]
Népsűrűség1266 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság317 m
Terület45,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′, k. h. 14° 01′Koordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 14° 01′
Wels weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wels témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Wels a tartományi főváros, Linz után Felső-Ausztria tartomány 2. legnagyobb városa. Wels az ókorban és a középkorban is fontos település volt, a város ma ipari központ, közlekedési csomópont és jelentős vásároknak ad otthont.

Fekvése

Wels városa Felső-Ausztria tartomány központi részén fekszik, a város az ún. Welsi Puszta tájegység központja. Wels a Traun folyó partján terül el, a városon keresztül folyik a Mühlbach és a Grünbach patak is.

Története

Wels környéke már a neolitikumban is lakott terület volt, de a város igazi jelentőségét a római időkben nyerte el. A város Noricum tartomány központi részén feküdt, ezért fontos kereskedelmi központtá vált. Wels római városi jogot kapott i. e. 120 körül, a város neve Municipium Ovilava lett. 215 körül Colonia Aurelia Antoniana Ovilabis volt a város neve. Ekkor a városnak már 18 000 lakosa volt, viszont a római uralom végével a város elvesztette jelentőségét.

Wels a középkorban vált újra kereskedelmi központtá. 1222-ben újra városi jogot kapott a Babenberg család képező Wels. A XIV. században a város vásártartási jogot kapott. Előnyös fekvése és gazdasági kiváltságai által hamar jelentős kereskedelmi központtá vált.

A II. világháború során itt épült fel a mauthauseni koncentrációs tábor egyik melléktábora. 1944 végén a várostól délnyugatra található szomszédos Gunskirchen és Edt bei Lambach között félúton, az erdőben létesítettek egy koncentrációs tábort (gunskircheni koncentrációs tábor), amelyben elsősorban Magyarországról ideszállított zsidókat tartottak fogva és gyilkoltak meg.

Wels 1964. január 18-án vált önálló tartományi várossá.

Lederertorony
Jézus Szíve templom
Haus der Salome Alt
Városháza
Egykori takarékpénztár

Kultúra és látnivalók

  • Wels vára
  • Haus der Salome Alt
  • Herminaudvar
  • Lederertorony
  • Minorita-kolostor
  • Polheim-kastély
  • Tilly-palota
  • Plébániatemplom
  • Elővárosi plébániatemplom
  • Evangélikus Krisztus-templom
  • Jézus Szíve templom
  • Kálváriahegyi templom
  • Szent József templom
  • Szent Franziskus templom
  • Welser Metzen
  • Stadtbrunnen
  • Mariensäule

Múzeumok

  • Stadtmuseum
  • Lebensspuren-Museum
  • Puppenweltmuseum
  • Dragonermuseum

Híres welsiek

Testvérvárosok

Kilátás a városközpontra Reinberg in Thalheim felől, jobbra az Ägydikirche, balra a „Theresienhochhaus”, a város legmagasabb épülete, ami rövid ideig Ausztria legmagasabbja is volt

További információk


  1. Bevölkerung zu Jahresbeginn nach Gemeinden seit 2002 (német nyelven). Osztrák Statisztikai Hivatal, 2023
  2. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)