„Ukránok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Szláv népek kategória eltávolítva; Ukránok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Népcsoport |
{{Népcsoport |
||
|group = Ukránok |
|group = Ukránok |
||
|image = |
|image = {{image array|perrow=5|width=50|height=60 |
||
| image1 = Yaroslav the Wise.jpg| caption1 = [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|I. Jaroszláv]] |
|||
| image2 = Nestor 03.jpg| caption2 = [[Nyesztor]] |
|||
| image3 = Georgius Drohobich.jpg| caption3 = [[Yuriy Drohobics]] |
|||
| image4 = Tizian 123.jpg| caption4 = [[Roxelana]] |
|||
| image5 = BChmielnicki.jpg| caption5 = [[Bohdan Hmelnickij]] |
|||
| image6 = Portret Mazepa.jpg| caption6 = [[Ivan Sztepanovics Mazepa|Ivan Mazepa]] |
|||
| image7 = Skovoroda.jpg| caption7 = [[Hrihorij Szavics Szkovoroda|Hrihorij Szkovoroda]] |
|||
| image8 = DmytroBortniansky.jpg| caption8 = [[Dmitro Bortnianskiy|Dmitro Bortnianski]] |
|||
| image9 = Taras Shevchenko selfportrait oil 1840-2.jpg| caption9 = [[Tarasz Hrihorovics Sevcsenko|Tarasz Sevcsenko]] |
|||
| image10 = RepinSelfPortrait.jpg| caption10 = [[Ilia Repin]] |
|||
| image11 = Ilya Mechnikov nobel.jpg| caption11 = [[Ilja Iljics Mecsnyikov|Ilja Mecsnyikov]] |
|||
| image12 = Іван Пулюй.jpg| caption12 = [[Ivan Puliui|Ivan Puliuy]] |
|||
| image13 = Miklouho-Maclay Nicholas signature.png| caption13 = [[Nyikolaj Nyikolajevics Mikluho-Makláj |Myikola Mikluho-Makláj]] |
|||
| image14 = Ivan Franko.jpg| caption14 = [[Ivan Franko]] |
|||
| image15 = Solomiya Krushelnytska.jpg| caption15 = [[Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka|Szolomija Kruselnicka]] |
|||
| image16 = Lesya Ukrainka portrait crop.jpg| caption16 = [[Leszja Ukrajinka]] |
|||
| image17 = Sikorsky, Igor.jpg| caption17 = [[Igor Sikorsky]] |
|||
| image18 = Stravinsky Igor Postcard-1910.jpg| caption18 = [[Igor Stravinsky]] |
|||
| image19= SBandera.jpg| caption19 = [[Sztepan Andrijovics Bandera| Stepan Bandera]] |
|||
| image20 = Timoshenko.jpg| caption20 = [[Stepan Timosenko]] |
|||
| image21 = File:Nikolai Amosov - Soviet Life, October 1984.jpg| caption21 = [[Mykola Amosov]] |
|||
| image22= Sergey Korolyov 140-190 for collage.jpg| caption22 = [[Szergej Pavlovics Koroljov |Szerhiy Koroljov]] |
|||
| image23 = Alexander Dovzhenko.jpg| caption23 = [[Alekszandr Petrovics Dovzsenko| Olexandr Dovzsenko]] |
|||
| image24 = Jack Palance - 1954.jpg| caption24 = [[Jack Palance|Volodymyr Palahniuk]] |
|||
| image25 = Popovich-Soyuz-14 1974.jpg| caption25 = [[Pavel Romanovics Popovics|Pavlo Popovics]] |
|||
| image26 = Larysa Latynina.jpg|caption26 = [[Larisza Szemjonovna Latinyina|Larisa Latinyina]] |
|||
| image27 = Valeri Lobanovsky.jpg| caption27 = [[Valeri Lobanovski]] |
|||
| image28 = Yulia Tymoshenko (2008).jpg| caption28 = [[Julija Volodimirivna Timosenko|Julija Timosenko]] |
|||
| image29 = Ruslana July 2014.jpg| caption29 = [[Ruszlana Sztepanyivna Lizsicsko|Ruslana]] |
|||
| image30 = Ольга Куриленко.jpg| caption30 = [[Olha Kosztyantinyivna Kurilenko| Olga Kurylenko]] |
|||
}}VladimirVitaliy.jpg[[Vitali Klitschko|V.&W.Klitschko]] |
|||
|képaláírás = Híres ukránok |
|képaláírás = Híres ukránok |
||
|teljes lélekszám = 44-45 millió<ref>[http://www.ukrinform.ua/eng/order/?id=168280 Ukrainian diaspora abroad makes up over 20 million]</ref><ref>[http://www.ucc.ca/2010/05/25/support-the-ukrainian-world-congress-connecting-ukrainians-around-the-world/ 20 million Ukrainians live in 46 different countries of the world.]</ref><ref>[http://www.ualberta.ca/~cius/ukrcan/Diaspora/UDSI-News_Views.htm 20 million Ukrainians living outside Ukrainian territory]</ref> |
|teljes lélekszám = 44-45 millió<ref>[http://www.ukrinform.ua/eng/order/?id=168280 Ukrainian diaspora abroad makes up over 20 million]</ref><ref>[http://www.ucc.ca/2010/05/25/support-the-ukrainian-world-congress-connecting-ukrainians-around-the-world/ 20 million Ukrainians live in 46 different countries of the world.]</ref><ref>[http://www.ualberta.ca/~cius/ukrcan/Diaspora/UDSI-News_Views.htm 20 million Ukrainians living outside Ukrainian territory]</ref> |
||
| 92. sor: | 123. sor: | ||
A [[850]]-[[1110]] közötti oroszokról és keleti szlávokról általában az [[Elmúlt idők krónikája]] őrzött meg adatokat, amit [[1113]]-ban írtak [[Kijev]]ben. A 9-13. század között fennállt [[Kijevi Rusz]] államában együtt éltek a mára szétvált keleti szlávok. A Kijevi Rusz vitathatatlanul Oroszország elődje, fővárosa és hatalmi centruma Kijev volt. A Kijevi Rusz szétesése nyomán [[lengyel nyelv|lengyel]], [[litván nyelv|litván]], [[török nyelv|török]], [[német nyelv|német]] és egyéb befolyások érték a régiót, a nyelvészek nagy többsége szerint ekkoriban vált külön az [[orosz nyelv|orosz]] és az [[ukrán nyelv|ukrán]] (és a [[belarusz nyelv|belarusz]]) nyelv. |
A [[850]]-[[1110]] közötti oroszokról és keleti szlávokról általában az [[Elmúlt idők krónikája]] őrzött meg adatokat, amit [[1113]]-ban írtak [[Kijev]]ben. A 9-13. század között fennállt [[Kijevi Rusz]] államában együtt éltek a mára szétvált keleti szlávok. A Kijevi Rusz vitathatatlanul Oroszország elődje, fővárosa és hatalmi centruma Kijev volt. A Kijevi Rusz szétesése nyomán [[lengyel nyelv|lengyel]], [[litván nyelv|litván]], [[török nyelv|török]], [[német nyelv|német]] és egyéb befolyások érték a régiót, a nyelvészek nagy többsége szerint ekkoriban vált külön az [[orosz nyelv|orosz]] és az [[ukrán nyelv|ukrán]] (és a [[belarusz nyelv|belarusz]]) nyelv. |
||
[[File:Ukrainians Photo.jpg|Ukrainians]] |
|||
==Nemzetté válás== |
==Nemzetté válás== |
||
A lap 2016. június 3., 18:59-kori változata
| Ukránok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
[[Fájl:
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Híres ukránok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 44-45 millió[1][2][3] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ukrán | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Túlnyomórészt ortodox, zsidó és görög katolikus. Egyéb vallás még a protestáns. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ukránok témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg){kind=small}
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Származásuk
A 850-1110 közötti oroszokról és keleti szlávokról általában az Elmúlt idők krónikája őrzött meg adatokat, amit 1113-ban írtak Kijevben. A 9-13. század között fennállt Kijevi Rusz államában együtt éltek a mára szétvált keleti szlávok. A Kijevi Rusz vitathatatlanul Oroszország elődje, fővárosa és hatalmi centruma Kijev volt. A Kijevi Rusz szétesése nyomán lengyel, litván, török, német és egyéb befolyások érték a régiót, a nyelvészek nagy többsége szerint ekkoriban vált külön az orosz és az ukrán (és a belarusz) nyelv.
Nemzetté válás
Az ukránok az oroszoktól és belaruszoktól a 14–15. században különültek el, nemzetté alakulásuk a 17–19. században ment végbe. Ukrajna neve az oroszban határmenti területet jelent. A középkorban és az újkor elején az ukránokat kis-oroszoknak nevezték, megkülönböztetendő a nagy-oroszoktól (illetve a fehér-oroszoktól). Fokozatosan az ukránokhoz csatlakoztak különböző kisebb keleti szláv népcsoportok, a ruszin népcsoportok (huculok, lemkók, bojkók, dolisnyánok). Az ukránság gazdag népi kultúrájából különösen népzenéjük és népviseletük ismert. A hívő ukránok többnyire ortodoxok, egyes nyugat-ukrajnai vidékeken viszont sokan közülük görög katolikus vallásúak.
Az első ukrán nyelvű irodalmi alkotást Ivan Petrovics Kotljarevszkij írta 1798-ban. A 19. század közepén Tarasz Sevcsenko és Pantelejmon Kulis írásai már magas irodalmi színvonalat értek el.
Az ukrán nyelv szókincsének 84 százaléka azonos a belarusz nyelvvel, a lengyel nyelvvel 70, a szerb nyelvvel 68 százalék, az orosszal 62 százalékos az egyezés. E nyelvek mind a kölcsönös érthetőség határán mozognak.
A 20. században az ukránok – főleg a nyelvi, vallási és kulturális identitásukat jobban átélő nyugati ukránok – és az oroszok többször is szembekerültek egymással. Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében és az oroszoknál is szolgáltak ukrán katonák. Az 1917-es forradalom után Ukrajnában a nacionalisták időnként egyszerre harcoltak a Vörös Hadsereg és a lengyelek ellen, délen Nesztor Ivanovics Mahno anarchista Fekete Hadserege próbált államot alapítani. A polgárháborúnak másfél millió ukrán áldozata volt (mindkét oldalon).
Államiság
Az ukrán államiság először a Szovjetunió keretében született meg 1922-ben. A moszkvai szovjet vezetésben az ukránok is mindig jelen voltak, de az ukrán nacionalizmus jelenségeit keményen elnyomták. Az 1920-as években a szovjet mezőgazdaság erőszakos kollektivizációja következtében nagy éhínség pusztított a Szovjetunió mezőgazdasági területein, főleg Ukrajnában, hat millió halottal. Ezt a Szovjetunió széthullása után az ukrán történészek és politikusok nagy része az ukránság ellen irányuló szándékos népirtásnak értékelte.
A második világháborúban is harcoltak a front mindkét oldalán ukránok: kis részük csatlakozott a németekhez, míg a nagy többség, négy és fél millió ukrán katona, a szovjet hadseregben harcolt. A nyugat-ukrajnai erdőségekben azonban még az 1950-es évek elején is voltak szovjetellenes fegyveres ellenállók, Sztepan Bandera hívei. A parancsnokot 1959-ben Münchenben a KGB gyilkolta meg.
A németekkel is kollaboráló ukrán nacionalisták, az oroszul banderovcinak nevezett ellenállók hagyományai miatt is könnyű összemosni az ukrán nacionalizmust a fasizmussal.
Jegyzetek
Forrás
Kapcsolódó szócikkek
