„Libanoni-hegység” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
| ország = {{Libanon}} |
| ország = {{Libanon}} |
||
| relatív magasság = <!-- méter --> |
| relatív magasság = <!-- méter --> |
||
| legmagasabb pont = 3088 |
| legmagasabb pont = 3088 m |
||
| típus = |
| típus = |
||
| terület = <!-- négyzetkilométer --> |
| terület = <!-- négyzetkilométer --> |
A lap 2016. május 31., 11:09-kori változata
Libanoni-hegység | |
Magasság | 3088 m |
Ország | Libanon |
Legmagasabb pont | 3088 m |
Terület | 4840 km2 |
Hosszúság | 170 km |
Szélesség | 40 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 34° 17′ 59″, k. h. 36° 06′ 59″Koordináták: é. sz. 34° 17′ 59″, k. h. 36° 06′ 59″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Libanoni-hegység témájú médiaállományokat. |
A Libanon-hegység (arab: جَبَل لُبْنَان, átírva: dzsebel lubnān, angol: Mount Lebanon) hegyvonulat Libanon területén, a Földközi-tenger partvonalával párhuzamosan.
A Szír-Jordán-árok nyugati oldalán húzódó, kb. 170 km hosszú hegység nagyjából Tripolitól a délen fekvő Szúrig terjed. Legmagasabb pontja a Kurnat-esz-Szauda (Qurnat as Sawdā), 3088 méter.
A hegység sok csapadékot kap, évente több mint 1000 mm-t. Csúcsrégiója telente hótakaróba burkolózik. 1200-1500 méter magasan bővizű források erednek, amelyek lejjebb kisebb folyókká duzzadnak. A források környékén számos vallási közösség alakított ki gazdaságot, köztük a drúzok és a maroniták. A hegység tenger felé eső lejtői még több esőt kapnak. Itt 1500 méter magasan is lehet növényeket termeszteni.
A szíriai Ánszirijéhez hasonlóan részaránytalan hegység törésekkel tagolt jura-kréta mész- és homokkőből épül fel. A hegység mezőgazdaságilag legértékesebb részei kréta homokkövön találhatók. E területekhez ugyanis talajosodott málladék-takaró és bő hozamú forrásszint kapcsolódik.
A tengerpart felé több töréslépcsővel leereszkedő hegység kelet felé meredek szerkezeti lejtővel tekint a Bekaa-völgy felé.
Hivatkozások
- Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza, 2002, ELTE
- Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995