„Libanoni-hegység” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
|||
{{Hegy infobox |
{{Hegy infobox |
||
| név = |
| név = |
||
| 45. sor: | 43. sor: | ||
A '''Libanon-hegység''' ([[Arab nyelv|arab]]: جَبَل لُبْنَان, dzsebel lubnān, [[Angol nyelv|angol]] Mount Lebanon) hegyvonulat [[Libanon]] területén, a [[Földközi-tenger]] partvonalával párhuzamosan. |
A '''Libanon-hegység''' ([[Arab nyelv|arab]]: جَبَل لُبْنَان, dzsebel lubnān, [[Angol nyelv|angol]] Mount Lebanon) hegyvonulat [[Libanon]] területén, a [[Földközi-tenger]] partvonalával párhuzamosan. |
||
A [[Szír-Jordán-árok]] nyugati oldalán húzódó, kb. 170 km hosszú hegység kb. [[Tripoli (Libanon)|Tripoli]]tól a délen fekvő [[Szúr (Libanon)|Szúr]]ig terjed. Legmagasabb pontja a Kurnat-esz-Szauda, {{szám|3088}} méter. |
|||
A hegység sok csapadékot kap, évente több mint {{szám|1000}} mm-t. Csúcsrégiója telente hótakaróba burkolózik. {{szám|1200}}-{{szám|1500}} méter magasan bővizű források erednek, amelyek lejjebb kisebb folyókká duzzadnak. A források környékén számos vallási közösség alakított ki gazdaságot, köztük a [[drúzok]] és a [[Maronita egyház|maroniták]]. A hegység tenger felé eső lejtői még több esőt kapnak. Itt {{szám|1500}} méter magasan is lehet növényeket termeszteni. |
|||
A [[szíria]]i Ánszirijéhez hasonlóan részaránytalan hegység törésekkel tagolt [[Jura (időszak)|jura]]-[[Kréta (időszak)|kréta]] mész- és homokkőből épül fel. A hegység mezőgazdaságilag legértékesebb részei kréta homokkövön találhatók. E területekhez ugyanis talajosodott málladék-takaró és bő hozamú forrásszint kapcsolódik. |
|||
A tengerpart felé több töréslépcsővel leereszkedő hegység kelet felé meredek szerkezeti lejtővel tekint a [[Bekaa-völgy]] felé. |
|||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
* Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza, 2002, ELTE |
* Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza, 2002, ELTE |
||
* Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995 |
|||
[[Kategória:Libanon földrajza]] |
[[Kategória:Libanon földrajza]] |
||
A lap 2016. május 31., 11:02-kori változata
| Libanoni-hegység | |
 | |
| Magasság | 3088 m |
| Ország | Libanon |
| Legmagasabb pont | 3088 |
| Terület | 4840 km2 |
| Hosszúság | 160 km |
| Szélesség | 40 km |
| Elhelyezkedése | |
 Libanoni-hegység
Pozíció Libanon térképén
| |
 é. sz. 34° 17′ 59″, k. h. 36° 06′ 59″Koordináták: é. sz. 34° 17′ 59″, k. h. 36° 06′ 59″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Libanoni-hegység témájú médiaállományokat. | |
A Libanon-hegység (arab: جَبَل لُبْنَان, dzsebel lubnān, angol Mount Lebanon) hegyvonulat Libanon területén, a Földközi-tenger partvonalával párhuzamosan.
A Szír-Jordán-árok nyugati oldalán húzódó, kb. 170 km hosszú hegység kb. Tripolitól a délen fekvő Szúrig terjed. Legmagasabb pontja a Kurnat-esz-Szauda, 3088 méter.
A hegység sok csapadékot kap, évente több mint 1000 mm-t. Csúcsrégiója telente hótakaróba burkolózik. 1200-1500 méter magasan bővizű források erednek, amelyek lejjebb kisebb folyókká duzzadnak. A források környékén számos vallási közösség alakított ki gazdaságot, köztük a drúzok és a maroniták. A hegység tenger felé eső lejtői még több esőt kapnak. Itt 1500 méter magasan is lehet növényeket termeszteni.
A szíriai Ánszirijéhez hasonlóan részaránytalan hegység törésekkel tagolt jura-kréta mész- és homokkőből épül fel. A hegység mezőgazdaságilag legértékesebb részei kréta homokkövön találhatók. E területekhez ugyanis talajosodott málladék-takaró és bő hozamú forrásszint kapcsolódik.
A tengerpart felé több töréslépcsővel leereszkedő hegység kelet felé meredek szerkezeti lejtővel tekint a Bekaa-völgy felé.
Hivatkozások
- Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza, 2002, ELTE
- Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995