„Szárnyas oltár” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
".....A mozgatható szárnyakkal ellátott, szobrokkal, domborművekkel vagy festményekkel díszített retabulumok a gótikus művészetben alakultak ki, Magyarországon a 15. század elején kezdtek elterjedni. Legszebb korai példájuk Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki oltára. A fából készült szárnyas oltárok mérete a 15. században egyre nagyobb lett, a tisztán festészeti vagy szobrászati díszek összekapcsolódtak, és egyetlen nagy egészbe olvadtak, melyet hatalmas architektonikus szerkezet tartott össze. A szárnyasoltárnak alapvetően két nézete van: nyitott állapotában a középső, fülkékre osztott, ún. oltárszekrényben általában a templom patrónusszentjeinek szobrai állnak. Őket veszik körül két oldalról a festett vagy domborműves díszítésű szárnyak, melyek a szentek legendáit beszélik el. Ezek hátoldalán, a csukott állapotban látható szárnyakon a középső rész témájához lazábban kapcsolódó jelenetek láthatók. A szárnyasoltár alsó, talapzati része a predella, felső, díszes, áttört faragású koronázó része pedig az oromzat....<ref> részlet a Művészettörténeti szabadegyetem honlapjáról. Hozzáférés: 2016.01.24.13.10 </ref>
== GlériaGaléria ==
<center>
<gallery>
</gallery>
</center>
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
 
53 648

szerkesztés

Navigációs menü