„Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A '''Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület''' [[Dunaalmás]] és [[Szomód]] települések határában található, [[Komárom-Esztergom megye]] északi részén, a [[Gerecse]] északi nyúlványainál. A terület mintegy 230 hektár kiterjedésű. A kőfejtő a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] igazgatóságának fennhatósága alá tartozik. Keresztülhalad rajta a [[Dunaalmás-Szomód turistaút]] és a [[Dunaszentmiklós-Kőpite-hegy turistaút]] is. |
A '''Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület''' [[Dunaalmás]] és [[Szomód]] települések határában található, [[Komárom-Esztergom megye]] északi részén, a [[Gerecse]] északi nyúlványainál. A terület mintegy 230 hektár kiterjedésű. A kőfejtő a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] igazgatóságának fennhatósága alá tartozik. Keresztülhalad rajta a [[Dunaalmás-Szomód turistaút]] és a [[Dunaszentmiklós-Kőpite-hegy turistaút]] is. |
||
A kőfejtő már a [[Római |
A kőfejtő már a [[Római Birodalom|római kor]]ban is működött, amikor is a közeli [[Brigetio]] erődjéhez bányásztak itt alapanyagot. A műemléknek számító kőhordó út, a [[Római út (műemlékút)|Római út]] a leghosszabb fennmaradt magyarországi római eredetű útvonal. A kőfejtő egészen a [[Második világháború]] idejéig működött. |
||
[[Fájl:A Dunaalmás melletti római kortól a II. világháborúig használt kőfejtő bejárata.jpg|bélyegkép|jobb|A Dunaalmás melletti római kortól a II. világháborúig használt kőfejtő bejárata]] |
[[Fájl:A Dunaalmás melletti római kortól a II. világháborúig használt kőfejtő bejárata.jpg|bélyegkép|jobb|A Dunaalmás melletti római kortól a II. világháborúig használt kőfejtő bejárata]] |
||
A lap 2016. május 24., 12:45-kori változata
A Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület Dunaalmás és Szomód települések határában található, Komárom-Esztergom megye északi részén, a Gerecse északi nyúlványainál. A terület mintegy 230 hektár kiterjedésű. A kőfejtő a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának fennhatósága alá tartozik. Keresztülhalad rajta a Dunaalmás-Szomód turistaút és a Dunaszentmiklós-Kőpite-hegy turistaút is.
A kőfejtő már a római korban is működött, amikor is a közeli Brigetio erődjéhez bányásztak itt alapanyagot. A műemléknek számító kőhordó út, a Római út a leghosszabb fennmaradt magyarországi római eredetű útvonal. A kőfejtő egészen a Második világháború idejéig működött.
A pleisztocén kori ősállat-leletanyag többek közt egy őselefántfaj egyik egyedét (Elephas planifrons), egy kihalt teknősfaj egyedeit (Clemys Méhelyi) és édesvízi táskarákok maradványait rejtette.[1]
A korábbi pusztai homokgyep helyére fenyveserdőt telepítettek. A Magyarországon előforduló mintegy 33 páfrányfaj közül 18 él itt, rendkívül kis területen, amely egyedülálló fajgazdagságot jelent.
Források
- ↑ Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület. (Hozzáférés: 2014. december 3.)