„Erdős Tibor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: Kategória:Élő személyek hozzáadása |
a →top: Infoboxok kiegészítése kommentelt megjegyzéssel (WP:BÜ) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Életrajz infobox |
{{Életrajz infobox |
||
| név = Erdős Tibor |
| név = Erdős Tibor |
||
| kép = <!--A WP:NEMSZABAD szerint nem helyezhető el jogvédett kép (filmkocka, poszter, stb) élő személy esetén --> |
|||
| kép = |
|||
| képméret = |
| képméret = |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
A lap 2016. május 20., 18:11-kori változata
Erdős Tibor | |
Született | 1928. április 4. (95 éves) Budapest |
Elhunyt | 2022. szeptember 6. (94 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | közgazdász, egyetemi tanár |
Iskolái | Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem (–1952, közgazdaság-tudomány) |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Erdős Tibor (Budapest, 1928. április 4. –) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az infláció és a gazdasági növekedés kérdéseinek neves kutatója. 1990 és 1993 között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.
Életpályája
1948-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol 1952-ben szerzett közgazdász diplomát. Diplomájának megszerzése után az egyetem politikai gazdaságtan tanszékének oktatója lett (az egyetemet 1953-ban Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemmé nevezték át). Az oktatói ranglétrát végigjárva 1969-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1975-ben távozott az egyetemről és az Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadójaként kezdett el dolgozni, később kutatóprofesszori megbízást kapott. 1998-ban nyugdíjba vonult.
1962-ben védte meg a közgazdaság-tudomány kandidátusi, 1972-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának lett tagja. 1987-ben választották meg az Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban pedig rendes tagjává. 1990 és 1993 között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, 1992 és 2000 között a Magyar Nemzeti Bank jegybanktanácsának tagja volt.
Munkássága
Kutatási területei eleinte a gazdasági növekedést meghatározó tényezők vizsgálata, a fenntartható gazdasági növekedés és a tőkés gazdasági ciklus elemzése volt. 1975 után főként a magyar gazdasági növekedés problémáival, a gazdaságpolitika növekedési hatásával, az infláció elméletével, illetve a monetáris szabályozás elméleti kérdéseivel foglalkozott.
Bizonyította, hogy adott technikai fejlődés és adott munkaerőlétszám mellett a növekedés üteme hosszú időszakban nem gyorsítható a beruházások arányának növelésével, de megfordítva, az ütemnek a technikai fejlődés gyorsulásán alapuló emelkedése nem lehetséges a beruházások arányának növelése nélkül. Ezt „fordított összefüggésnek” nevezte. A gazdaságpolitika növekedési hatását vizsgálva kimutatta, hogy ennek közvetlen növekedési hatása nincsen, de közvetve, áttételeken keresztül a hatás jelentős. Az áttételek közt szereplő tényezők egyebek közt: a gazdaság intézményrendszere, gazdasági mechanizmus, gazdasági stabilitás, költségvetési egyensúly, képzés, kutatás és szakmastruktúra.
Nagy figyelmet szentelt az infláció gazdasági visszahatásának vizsgálatára, melynek jelentősége van egyebek közt a kamatláb, a tőketörlesztés, a beruházási érdekeltség és a költségvetési egyenleg alakulásában. Fontos eredménye a „kamara haszna” („seigniorage”) mennyiségi meghatározásának és alakulásának elemzése. Nagy elismerést keltett a monetáris politika körébe tartozó inflációs célkövető rezsim kritikai vizsgálatával: bizonyította, hogy a monetáris politikai stratégia nem szakítható el a tényleges gazdasági adottságoktól. Később a válságkezelő gazdaságpolitika elemzésével foglalkozott.
Díjai, elismerései
- Akadémiai Díj (1978)
- Közgazdász Díj (1993)
- Széchenyi-díj (1999)
- Kautz Gyula-díj (2003)
- a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2008)
- Közgazdász Életműdíj (2008)
- Hazám-díj (2010)
Főbb publikációi[2]
- Gazdasági növekedés a fejlett tőkésországokban (1972)
- A termelés korszerűsödése és a gazdasági növekedés (1974)
- Egyensúly, válság, ciklikusság (1976)
- Növekedési ütem, növekedési pálya (1986)
- Growth Rate and Growth Path (1989)
- Infláció (1998)
- Fenntartható gazdasági növekedés (2005)
- Növekedési potenciál és gazdaságpolitika (2006)
- Árfolyam-politika és inflációs cél követése Magyarországon (2007)
- Stagfláció és monetáris politika (2008)
- Válságkezelés Magyarországon (2009)
Források
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 307–308. o.
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 293. old., ISSN 1787-288X
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján