„Esztergomi Főkáptalani Levéltár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Rendezés a gondolatjelek körül |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
A két levéltár alapítása a [[11. század]] elejére tehető, az érsekség alapításának idejére. |
A két levéltár alapítása a [[11. század]] elejére tehető, az érsekség alapításának idejére. |
||
A Főkáptalan Levéltárának helye a középkorban az esztergomi várhegy volt, melyen az iratokat feltehetően több helyen – és nem csak a székesegyház sekrestyéjében – őrizték. Amikor a Szent Adalbert székesegyház valamikor [[1188]]–[[1198]] között leégett, az iratok egy része is elpusztult. |
A Főkáptalan Levéltárának helye a középkorban az esztergomi várhegy volt, melyen az iratokat feltehetően több helyen – és nem csak a székesegyház sekrestyéjében – őrizték. Amikor a Szent Adalbert székesegyház valamikor [[1188]]–[[1198]] között leégett, az iratok egy része is elpusztult. |
||
Mivel a levéltár legkorábbi eredeti oklevelei a [[ |
Mivel a levéltár legkorábbi eredeti oklevelei a [[1157]]-ből, tehát a nagy tűz előtti időből származnak, bizonyítja, hogy az iratokat nem egy, hanem több helyen őrizték. [[1304]]-ben, amikor Vencel cseh király, magyar trónkövetelő elfoglalta az esztergomi várat, a kincstárat a levéltárral együtt kifosztotta. Mielőtt a török 1543-ban elfoglalta Esztergomot, mindkét levéltárat a kincstárral és a könyvtárral együtt elköltöztették [[Nagyszombat]]ra, ahol [[Forgách Ferenc]] érsek új épületet biztosított nekik. A levéltárakat többször is rendezték: 1608-ban Forgách, [[1699]]-ben [[Kollonich Lipót]], [[1726]]-ban pedig [[Esterházy Imre]] érsek megbízásából, majd [[1765]]-ben amikor Barkóczy Ferenc érsek a székhelyet vissza kívánta helyezni Esztergomba. Ekkor kötötték be a Főkáptalani Magánlevéltár számos iratát is a könyvtár egykori kódexeinek lapjaiba. Végül [[1820]]-ban [[Rudnay Sándor]] hercegprímás az érseki székhelyet Esztergomba helyezte vissza. Megindult a különböző intézmények, így a levéltárak költöztetése is. Az iratokat ládákba helyezve [[Pozsony]]ból hajón hozták Esztergomba, ahol valószínűleg az ideiglenes prímási palotában nyertek elhelyezést. |
||
==A levéltárban található== |
==A levéltárban található== |
||
*A levéltár iratanyagának mennyisége 385 folyóméter. |
|||
*számos országgyűlési irat |
*számos országgyűlési irat |
||
*A káptalan saját ingó- és ingatlan vagyonnal rendelkezett, tehát magánlevéltára őrzi a saját vagyon igazgatásával, gazdálkodásával, illetve a káptalanra bízott más vagyontömegek (alapítványok) kezelésével kapcsolatosan keletkezett iratokat. |
*A káptalan saját ingó- és ingatlan vagyonnal rendelkezett, tehát magánlevéltára őrzi a saját vagyon igazgatásával, gazdálkodásával, illetve a káptalanra bízott más vagyontömegek (alapítványok) kezelésével kapcsolatosan keletkezett iratokat. |
||
A lap 2007. június 8., 00:02-kori változata
Az Esztergomi Főkáptalan Levéltárának iratanyaga Esztergomban a bazilikában található. Eredetileg a káptalan saját magánlevéltára volt. Ma adminisztrációját a Prímási Levéltár látja el.
A két levéltár története
A két levéltár alapítása a 11. század elejére tehető, az érsekség alapításának idejére. A Főkáptalan Levéltárának helye a középkorban az esztergomi várhegy volt, melyen az iratokat feltehetően több helyen – és nem csak a székesegyház sekrestyéjében – őrizték. Amikor a Szent Adalbert székesegyház valamikor 1188–1198 között leégett, az iratok egy része is elpusztult.
Mivel a levéltár legkorábbi eredeti oklevelei a 1157-ből, tehát a nagy tűz előtti időből származnak, bizonyítja, hogy az iratokat nem egy, hanem több helyen őrizték. 1304-ben, amikor Vencel cseh király, magyar trónkövetelő elfoglalta az esztergomi várat, a kincstárat a levéltárral együtt kifosztotta. Mielőtt a török 1543-ban elfoglalta Esztergomot, mindkét levéltárat a kincstárral és a könyvtárral együtt elköltöztették Nagyszombatra, ahol Forgách Ferenc érsek új épületet biztosított nekik. A levéltárakat többször is rendezték: 1608-ban Forgách, 1699-ben Kollonich Lipót, 1726-ban pedig Esterházy Imre érsek megbízásából, majd 1765-ben amikor Barkóczy Ferenc érsek a székhelyet vissza kívánta helyezni Esztergomba. Ekkor kötötték be a Főkáptalani Magánlevéltár számos iratát is a könyvtár egykori kódexeinek lapjaiba. Végül 1820-ban Rudnay Sándor hercegprímás az érseki székhelyet Esztergomba helyezte vissza. Megindult a különböző intézmények, így a levéltárak költöztetése is. Az iratokat ládákba helyezve Pozsonyból hajón hozták Esztergomba, ahol valószínűleg az ideiglenes prímási palotában nyertek elhelyezést.
A levéltárban található
- A levéltár iratanyagának mennyisége 385 folyóméter.
- számos országgyűlési irat
- A káptalan saját ingó- és ingatlan vagyonnal rendelkezett, tehát magánlevéltára őrzi a saját vagyon igazgatásával, gazdálkodásával, illetve a káptalanra bízott más vagyontömegek (alapítványok) kezelésével kapcsolatosan keletkezett iratokat.
- a kanonokok irathagyatéka
- a nagyszombati szemináriumok és kollégiumok alapításáról és működéséről fennmaradt iratanyag
- Mivel a káptalan tevékenysége a töröktől el nem foglalt országrész egészére kiterjedt, így a levéltár Magyarország egyik legnagyobb családtörténeti anyagát őrzi 1225-től 1882-ig.
- Gazdag forrásanyag az Apponyi, Balassa, Dobó, Pálffy családokra vonatkozóan.