„Apostoli Szentszék” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A Szentszék kifejezés a IV–V. században alakult ki, eredetileg Apostoli Szék (Sedes Apostolica), majd Apostoli Szentszék alakban. Az „apostoli”, illetve a „szent” jelző Szent Péter apostolra utal, aki Jézus Krisztus döntése nyomán első az apostolok között. Az ő utódja Róma püspöke, aki a püspökök és a hívek egységének örök és látható elve és alapja. A „szék” hagyományosan a hivatal jelképe, jelen esetben a pápa legfőbb pásztori hivatalát jelenti, ami magába foglalja mind a tanítói, mind az egyházkormányzati joghatóságot. A Szentszék tehát szűkebb értelemben a római pápa hivatalát jelöli. Tágabb értelemben pedig a pápát és az őt segíteni hivatott apparátust, vagyis a Római Kúria különböző intézményeit is. |
A Szentszék kifejezés a IV–V. században alakult ki, eredetileg Apostoli Szék (Sedes Apostolica), majd Apostoli Szentszék alakban. Az „apostoli”, illetve a „szent” jelző Szent Péter apostolra utal, aki Jézus Krisztus döntése nyomán első az apostolok között. Az ő utódja Róma püspöke, aki a püspökök és a hívek egységének örök és látható elve és alapja. A „szék” hagyományosan a hivatal jelképe, jelen esetben a pápa legfőbb pásztori hivatalát jelenti, ami magába foglalja mind a tanítói, mind az egyházkormányzati joghatóságot. A Szentszék tehát szűkebb értelemben a római pápa hivatalát jelöli. Tágabb értelemben pedig a pápát és az őt segíteni hivatott apparátust, vagyis a Római Kúria különböző intézményeit is.<ref>Érszegi Márk Aurél, Péter utódának szolgálatában. Szabadka 2008.</ref> |
||
Erdő Péter meghatározása szerint: ''Az Apostoli Szentszék az egyházi szóhasználatban a pápa személyét és azokat a központi szerveket jelenti, melyek segítik őt az egész világegyházra szóló lelkipásztori feladatában.''<ref>[http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=174]</ref> |
Erdő Péter meghatározása szerint: ''Az Apostoli Szentszék az egyházi szóhasználatban a pápa személyét és azokat a központi szerveket jelenti, melyek segítik őt az egész világegyházra szóló lelkipásztori feladatában.''<ref>[http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=174]</ref> |
||
A lap 2016. május 12., 22:06-kori változata
A Szentszék kifejezés a IV–V. században alakult ki, eredetileg Apostoli Szék (Sedes Apostolica), majd Apostoli Szentszék alakban. Az „apostoli”, illetve a „szent” jelző Szent Péter apostolra utal, aki Jézus Krisztus döntése nyomán első az apostolok között. Az ő utódja Róma püspöke, aki a püspökök és a hívek egységének örök és látható elve és alapja. A „szék” hagyományosan a hivatal jelképe, jelen esetben a pápa legfőbb pásztori hivatalát jelenti, ami magába foglalja mind a tanítói, mind az egyházkormányzati joghatóságot. A Szentszék tehát szűkebb értelemben a római pápa hivatalát jelöli. Tágabb értelemben pedig a pápát és az őt segíteni hivatott apparátust, vagyis a Római Kúria különböző intézményeit is.[1]
Erdő Péter meghatározása szerint: Az Apostoli Szentszék az egyházi szóhasználatban a pápa személyét és azokat a központi szerveket jelenti, melyek segítik őt az egész világegyházra szóló lelkipásztori feladatában.[2]
Külső területek
23 olyan hely van Róma városában, és 5 azon kívül, amelyet Olaszország átengedett a Szentszéknek, bár területileg nem összefüggők. Ezek területen kívüliséget élveznek, és részei az UNESCO Világörökségnek:[3]
- a Lateráni Szent János-bazilika és épületei (bazilika, Lateráni Palota és a Szent Lépcső)
- a Santa Maria Maggiore-bazilika és épületei
- a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika (San Paolo fuori le Mura) és épületei
- a kancellária épülete
- a Propaganda Fide (a Hitterjesztési Kongregáció) palotája
- a trasteverei Szent Callixtus-palota
- a Hittani Kongregáció székháza (Palazzo del Sant'Offizio)
- a Palazzo dei Convertendi, a Keleti Egyházak Kongregációjának székhelye
- a Palazzo Maffei (avagy a Vicariato), Roma egykori püspöki székhelye
- a Kongregációk Palotája (Propilei palota)
- a Palazzo Pio (1979 óta területen kívül)
- a római Pápai Kisszeminárium
- ingatlanok a Gianicolo dombon
Rómán kívüli területek:
- Pápai nyaraló, Villa Cybo, Villa Barberini (Castel Gandolfo, 55 hektár)
- az új rádióállomás Santa Maria di Galera mellett (Cesano)
Nemzetközi kapcsolatok
A katolikus egyház eredeti jogrend, vagyis olyan szerves és egységes valóság, amely jellegénél fogva alkalmas arra, hogy jogok és kötelességek alanya legyen. Ezért a római pápának, aki a katolikus egyházat képviseli, született és szuverén joga részt venni a nemzetközi kapcsolatokban, vagyis teljes értékű kapcsolatokat fenntartani az államokkal és más nemzetközi szereplőkkel. Ezt a jogát mindig is elismerték elvben és gyakorlatban: az államok fogadták a pápa követeit, és maguk is küldtek követeket hozzá. Ennek megfelelően a nemzetközi jog elismeri a Szentszék jogalanyiságát.
A Szentszék jelenleg 180 állammal áll diplomáciai kapcsolatban. Ugyancsak nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat ápol az Európai Közösségekkel és a Szuverén Máltai Lovagrenddel, valamint a Palesztin Állammal is. A Szentszék továbbá számos nemzetközi kormányzati szervezetben bír megfigyelői státusszal (pl. az ENSZ-ben és annak szakosított szervezeteiben), néhányban pedig rendes tagsággal (pl. az EBESZ-ben, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségben).[4]
Magyarország Szent István kora óta áll diplomáciai kapcsolatban a Szentszékkel. Budapesten 1920-1945. között működött apostoli nunciatúra, majd a rendszerváltáskor 1990-ben álltak helyre a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok.
- 1997: vatikáni szerződés a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között
Jegyzetek
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |