„Ča nyelvjárás” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Térkép
a (→‎Forrás: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (2) AWB)
(Térkép)
| hivatalos=
| szabályozza =
| ISO 639-1 = nincs | ISO 639-2 = | SIL = |}}
| térkép = Cakavstina.png
A '''ča nyelvjárás''' ''(čakavsko narječje, čakavica, čakavština,'' saját neve ''čakavščina, čakavski jazik)'' egyike a [[közép-délszláv diarendszer]] három legnagyobb változatának a [[kaj nyelvjárás|kaj]] és a [[što nyelvjárás]] mellett. Legtöbb beszélője [[isztria]]i és [[dalmácia]]i [[horvátok|horvát]]. A ča nyelvjáráshoz sorolnak még két önállósult nyelvjárást, a [[gradišćei nyelv]]et [[Ausztria|Ausztriában]] és [[Magyarország|Nyugat-Magyarországon]], és a [[molisei nyelv]]et [[Olaszország|Közép-Olaszország]]ban. A elnevezése a ''mi'' kérdő névmásból származik, ami a ča nyelvjárásban ''ča''.
}}
A '''ča nyelvjárás''' ([[horvát nyelv|horvátul]] ''(čakavsko narječje'', ''čakavica'', ''čakavština,'', saját neve ''čakavščina'', ''čakavski jazik)'') egyike a [[közép-délszláv diarendszer]] három legnagyobb változatának a [[kaj nyelvjárás|kaj]] és a [[što nyelvjárás]] mellett. Legtöbb beszélője [[isztria]]i és [[dalmácia]]i [[horvátok|horvát]]. A ča nyelvjáráshoz sorolnak még két önállósult nyelvjárást, a [[gradišćei nyelv]]et [[Ausztria|Ausztriában]] és [[Magyarország|Nyugat-Magyarországon]], és a [[molisei nyelv]]et [[Olaszország|Közép-Olaszország]]ban. A elnevezése a ''mi'' [[kérdő névmásbólnévmás]]ból származik, ami a ča nyelvjárásban ''ča''.
 
Ezt a nyelvjárást az [[Adriai-tenger]] mellékén, az Isztriai-félszigeten, a [[Kvarner-öböl]] térségében és a dalmát szigeteken beszélik. A horvátok közül sokan előszeretettel dalmát nyelvnek nevezik, mivel a mostani Dalmácia lakóinak egy jelentős részét a horvátok teszik ki, de máshol a što nyelvjárást beszélik. Igazság szerint a dalmát megnevezésre nem tarthatna igényt a ča, mivel az igazi [[dalmát nyelv]] az [[újlatin nyelvek|újlatin nyelvcsalád]]ba tartozott, beszélői végül a horvátokba beolvadtak és a nyelv kihalt, de jövevényszóként néhány eleme beépült a što és ča nyelvjárásba.
 
== Beszélői ==
Ma a horvátok 12%-a tekinthető a ča nyelvjárás beszélőinek, amelybe nem tartoznak bele [[gradišćei nyelvjárástnyelvjárás]]t beszélők, illetve azok akik más külföldi országokban élnek.
 
A szigeti ča nyelvjárást legtöbben a [[Korčula (sziget)|Korčula]], [[Mljet]], [[Hvar (sziget)|Hvar]], [[Brač]] és [[Elafiti]] szigeteken beszélik. A szárazföldit legtöbben [[Isztriai-félsziget|Isztriában]] beszélik, míg a távolabb eső közösségekben [[Vinodol (Horvátország)|Vinodol]], [[Zára]], [[Tengerfehérvár]], [[Split]] és [[Pelješac]] vidékein vannak számottevően beszélőik. Egy-egy ilyen ča területet teljesen körbeveszik a što horvátok.
 
== Nyelvjárások ==
A ča irodalmi nyelv a [[18. század]]ban kezdett hanyatlani. [[Ljudjevit Gaj]] is a délszláv egység megteremtése érdekében a horvát irodalmi nyelv alapjának a što nyelvjárást választotta.
 
[[Jugoszlávia]] utolsó évtizedében éledezni látszott haló poraiból a ča nyelvjárás, ennek keretében Isztriában létrejött a ''Ča-val'' nevű [[pop rock]] együttes, amely ča nyelven énekelt. A [[Horvát Művészeti és Tudományos Akadémia]] tanítja a ča nyelvjárást. [[2007]]-ben próbáltak [[wikipédia|wikipédiát]] is létrehozni a nyelvjárásban, de nem jártak sikerrel. [[Crikvenica|Crikvenicában]] évente jelentkezik a ''Vinodolski zbornik,'' sőt több dalmát városban és szigeten is működik ča nyelvű rádió adás.
 
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Chakavian dialect}}
 
== ForrásForrások ==
* J. Božanić: ''Čakavska rič,'' vol. 1.- 32., Književni krug Split.
* J. Hamm, M. Hraste, P. Guberina: ''Govor otoka Suska''. Hrvatski dijalektološki zbornik 1, Zagreb 1956.
 
{{DEFAULTSORT:Canyelvjaras}}
 
[[Kategória:Délszláv nyelvek]]
[[Kategória:Horvát nyelv]]
Névtelen felhasználó

Navigációs menü