„Bakay Nándor” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
start |
a halála dátuma |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Bakay Nándor''' (Új-[[ |
'''Bakay Nándor''' (Új-[[Szeged]], [[1833]]. [[október 15]]. - Szeged, [[1902]]. [[január 23]].) szegedi kötélgyáros, közgazdasági szakíró |
||
{{lektor}} |
{{lektor}} |
||
Atyja biró volt; a polgári iskolát szülővárosában végezvén, iparos lett és atyja üzletében tanulta a kötélverés mesterségét. 1848-ban mint nemzetőr, atyjával együtt részt vett a szabadságharcban; 1863-ban átvette atyja üzletét. 1876-ban és 1883-ban a kormány megbízásából a kender termesztésének és földolgozási módjának tanulmányozása végett Olaszországba küldetett ki. |
Atyja biró volt; a polgári iskolát szülővárosában végezvén, iparos lett és atyja üzletében tanulta a kötélverés mesterségét. 1848-ban mint nemzetőr, atyjával együtt részt vett a szabadságharcban; 1863-ban átvette atyja üzletét, melyet az 1870-es évekre a korszerű kenderfonó, szövő- és kötélgyárrá fejlesztett. 1876-ban és 1883-ban a kormány megbízásából a kender termesztésének és földolgozási módjának tanulmányozása végett Olaszországba küldetett ki. |
||
Már az 1850-es években megkezdte a lapokban Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni; irt a Hölgyfutárba, Vasárnapi Ujságba (1859. 1860. 1876. 1879.), Politikai Ujdonságokba s Gyakorlati Mezőgazdába (1874.). A Pesti Naplónak, Magyarországnak és Honnak rendes munkatársa és vezércikkirója volt. Tevékeny részt vett a Szegedi Hiradó megindításában (1858) és a szegedi hirlapoknak rendes munkatársa. Irt az István bácsi Naptárába is (1868.) |
Már az 1850-es években megkezdte a lapokban Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni; irt a Hölgyfutárba, Vasárnapi Ujságba (1859. 1860. 1876. 1879.), Politikai Ujdonságokba s Gyakorlati Mezőgazdába (1874.). A Pesti Naplónak, Magyarországnak és Honnak rendes munkatársa és vezércikkirója volt. Tevékeny részt vett a Szegedi Hiradó megindításában (1858) és a szegedi hirlapoknak rendes munkatársa. Irt az István bácsi Naptárába is (1868.) |
||
1878-tól a Függetlenségi Párt orsazággyűlési képviselője volt. |
|||
==Munkái== |
==Munkái== |
||
# A szegedi iparosok emlékirata. Adalékul a pesti iparosok által az országgyűlés elé terjesztendő egyetemleges emlékirathoz. Szeged, 1866. |
# A szegedi iparosok emlékirata. Adalékul a pesti iparosok által az országgyűlés elé terjesztendő egyetemleges emlékirathoz. Szeged, 1866. |
||
23. sor: | 24. sor: | ||
--> |
--> |
||
Álnevei és jegye: Torda és Szegedi köteles (Vasárnapi Ujság, Pesti Napló, Szegedi Hiradó sat.), 100-as jegy (Szegedi Hiradó), Vén huszár (Pesti Naplóban a porosz- |
Álnevei és jegye: Torda és Szegedi köteles (Vasárnapi Ujság, Pesti Napló, Szegedi Hiradó sat.), 100-as jegy (Szegedi Hiradó), Vén huszár (Pesti Naplóban a porosz-francia viszály kitörése alkalmával.) |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
A lap 2005. július 6., 14:28-kori változata
Bakay Nándor (Új-Szeged, 1833. október 15. - Szeged, 1902. január 23.) szegedi kötélgyáros, közgazdasági szakíró
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Atyja biró volt; a polgári iskolát szülővárosában végezvén, iparos lett és atyja üzletében tanulta a kötélverés mesterségét. 1848-ban mint nemzetőr, atyjával együtt részt vett a szabadságharcban; 1863-ban átvette atyja üzletét, melyet az 1870-es évekre a korszerű kenderfonó, szövő- és kötélgyárrá fejlesztett. 1876-ban és 1883-ban a kormány megbízásából a kender termesztésének és földolgozási módjának tanulmányozása végett Olaszországba küldetett ki.
Már az 1850-es években megkezdte a lapokban Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni; irt a Hölgyfutárba, Vasárnapi Ujságba (1859. 1860. 1876. 1879.), Politikai Ujdonságokba s Gyakorlati Mezőgazdába (1874.). A Pesti Naplónak, Magyarországnak és Honnak rendes munkatársa és vezércikkirója volt. Tevékeny részt vett a Szegedi Hiradó megindításában (1858) és a szegedi hirlapoknak rendes munkatársa. Irt az István bácsi Naptárába is (1868.)
1878-tól a Függetlenségi Párt orsazággyűlési képviselője volt.
Munkái
- A szegedi iparosok emlékirata. Adalékul a pesti iparosok által az országgyűlés elé terjesztendő egyetemleges emlékirathoz. Szeged, 1866.
- Emlékirat az 1875-ik évi magyar országos nemzetgazdászati tanácskozmány nagyfontosságu ügyében összegyült hazafiakhoz. U. ott, 1875.
- Emlékirat Szeged város ujjá alkotása érdemében és a Tisza-szabályozás ügyében, Bpest, 1879.
- Emlékirat a Tiszavölgy érdekében, tekintettel a vizek hasznosítására és a földek megmentésére. U. ott, 1879.
- A kender termesztése és kikészítése. Különös tekintettel az olaszországi eljárásra. A földm. ipar és keresk. miniszterium megbizásából. U. ott, 1880. (Németül a Seiler-Zeitung szerkesztője által ford. Berlinben jelent meg 1882-ben és ebből az angol és francia szaklapok terjedelmes közleményeket hoztak.)
- Ellenindítványa a szegedi törvényjavaslatok tárgyalása alkalmából a képviselőház 1880. évi április 15. lefolyt vitákról. U. ott.
- Emlékirat a szegedi Bakay-féle műtani fonó, szövő és kötélgyárának részvény-társulattá alakítása ügyében. Szeged, 1883.
- Néhány szó a kendertermelés, áztatás és törésről, tekintettel Szeged és vidéke talajviszonyaira. U. ott, 1884.
- Emlékirat a Szegeden létesítendő kenderbeváltó és kikészítő részvény-társaság ügyében. U. ott, 1885.
Torda álnév alatt 1856-ban egy füzetkéje jelent meg Szegeden, melynek czíme körülbelől ez lehetett: Antikritika. Rohrer filozófiájára irt kritika 1881-ben indította meg a ma is fennálló szegedi Alföldi Iparlapot és szerkesztette a Tiszavidéki Ujságot (1869. október 3-tól 1870. április végeig.)
Álnevei és jegye: Torda és Szegedi köteles (Vasárnapi Ujság, Pesti Napló, Szegedi Hiradó sat.), 100-as jegy (Szegedi Hiradó), Vén huszár (Pesti Naplóban a porosz-francia viszály kitörése alkalmával.)
Forrás
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.