„Bakay Nándor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Váradi Zsolt (vitalap | szerkesztései)
start
 
Váradi Zsolt (vitalap | szerkesztései)
a halála dátuma
1. sor: 1. sor:
'''Bakay Nándor''' (Új-[[szeged]], [[1833]]. [[október 15]].) szegedi kötélgyáros
'''Bakay Nándor''' (Új-[[Szeged]], [[1833]]. [[október 15]]. - Szeged, [[1902]]. [[január 23]].) szegedi kötélgyáros, közgazdasági szakíró
{{lektor}}
{{lektor}}


Atyja biró volt; a polgári iskolát szülővárosában végezvén, iparos lett és atyja üzletében tanulta a kötélverés mesterségét. 1848-ban mint nemzetőr, atyjával együtt részt vett a szabadságharcban; 1863-ban átvette atyja üzletét. 1876-ban és 1883-ban a kormány megbízásából a kender termesztésének és földolgozási módjának tanulmányozása végett Olaszországba küldetett ki.
Atyja biró volt; a polgári iskolát szülővárosában végezvén, iparos lett és atyja üzletében tanulta a kötélverés mesterségét. 1848-ban mint nemzetőr, atyjával együtt részt vett a szabadságharcban; 1863-ban átvette atyja üzletét, melyet az 1870-es évekre a korszerű kenderfonó, szövő- és kötélgyárrá fejlesztett. 1876-ban és 1883-ban a kormány megbízásából a kender termesztésének és földolgozási módjának tanulmányozása végett Olaszországba küldetett ki.
Már az 1850-es években megkezdte a lapokban Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni; irt a Hölgyfutárba, Vasárnapi Ujságba (1859. 1860. 1876. 1879.), Politikai Ujdonságokba s Gyakorlati Mezőgazdába (1874.). A Pesti Naplónak, Magyarországnak és Honnak rendes munkatársa és vezércikkirója volt. Tevékeny részt vett a Szegedi Hiradó megindításában (1858) és a szegedi hirlapoknak rendes munkatársa. Irt az István bácsi Naptárába is (1868.)
Már az 1850-es években megkezdte a lapokban Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni; irt a Hölgyfutárba, Vasárnapi Ujságba (1859. 1860. 1876. 1879.), Politikai Ujdonságokba s Gyakorlati Mezőgazdába (1874.). A Pesti Naplónak, Magyarországnak és Honnak rendes munkatársa és vezércikkirója volt. Tevékeny részt vett a Szegedi Hiradó megindításában (1858) és a szegedi hirlapoknak rendes munkatársa. Irt az István bácsi Naptárába is (1868.)


1878-tól a Függetlenségi Párt orsazággyűlési képviselője volt.
==Munkái==
==Munkái==
# A szegedi iparosok emlékirata. Adalékul a pesti iparosok által az országgyűlés elé terjesztendő egyetemleges emlékirathoz. Szeged, 1866.
# A szegedi iparosok emlékirata. Adalékul a pesti iparosok által az országgyűlés elé terjesztendő egyetemleges emlékirathoz. Szeged, 1866.
23. sor: 24. sor:
-->
-->


Álnevei és jegye: Torda és Szegedi köteles (Vasárnapi Ujság, Pesti Napló, Szegedi Hiradó sat.), 100-as jegy (Szegedi Hiradó), Vén huszár (Pesti Naplóban a porosz-franczia viszály kitörése alkalmával.)
Álnevei és jegye: Torda és Szegedi köteles (Vasárnapi Ujság, Pesti Napló, Szegedi Hiradó sat.), 100-as jegy (Szegedi Hiradó), Vén huszár (Pesti Naplóban a porosz-francia viszály kitörése alkalmával.)


==Forrás==
==Forrás==

A lap 2005. július 6., 14:28-kori változata

Bakay Nándor (Új-Szeged, 1833. október 15. - Szeged, 1902. január 23.) szegedi kötélgyáros, közgazdasági szakíró

Atyja biró volt; a polgári iskolát szülővárosában végezvén, iparos lett és atyja üzletében tanulta a kötélverés mesterségét. 1848-ban mint nemzetőr, atyjával együtt részt vett a szabadságharcban; 1863-ban átvette atyja üzletét, melyet az 1870-es évekre a korszerű kenderfonó, szövő- és kötélgyárrá fejlesztett. 1876-ban és 1883-ban a kormány megbízásából a kender termesztésének és földolgozási módjának tanulmányozása végett Olaszországba küldetett ki.

Már az 1850-es években megkezdte a lapokban Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni; irt a Hölgyfutárba, Vasárnapi Ujságba (1859. 1860. 1876. 1879.), Politikai Ujdonságokba s Gyakorlati Mezőgazdába (1874.). A Pesti Naplónak, Magyarországnak és Honnak rendes munkatársa és vezércikkirója volt. Tevékeny részt vett a Szegedi Hiradó megindításában (1858) és a szegedi hirlapoknak rendes munkatársa. Irt az István bácsi Naptárába is (1868.)

1878-tól a Függetlenségi Párt orsazággyűlési képviselője volt.

Munkái

  1. A szegedi iparosok emlékirata. Adalékul a pesti iparosok által az országgyűlés elé terjesztendő egyetemleges emlékirathoz. Szeged, 1866.
  2. Emlékirat az 1875-ik évi magyar országos nemzetgazdászati tanácskozmány nagyfontosságu ügyében összegyült hazafiakhoz. U. ott, 1875.
  3. Emlékirat Szeged város ujjá alkotása érdemében és a Tisza-szabályozás ügyében, Bpest, 1879.
  4. Emlékirat a Tiszavölgy érdekében, tekintettel a vizek hasznosítására és a földek megmentésére. U. ott, 1879.
  5. A kender termesztése és kikészítése. Különös tekintettel az olaszországi eljárásra. A földm. ipar és keresk. miniszterium megbizásából. U. ott, 1880. (Németül a Seiler-Zeitung szerkesztője által ford. Berlinben jelent meg 1882-ben és ebből az angol és francia szaklapok terjedelmes közleményeket hoztak.)
  6. Ellenindítványa a szegedi törvényjavaslatok tárgyalása alkalmából a képviselőház 1880. évi április 15. lefolyt vitákról. U. ott.
  7. Emlékirat a szegedi Bakay-féle műtani fonó, szövő és kötélgyárának részvény-társulattá alakítása ügyében. Szeged, 1883.
  8. Néhány szó a kendertermelés, áztatás és törésről, tekintettel Szeged és vidéke talajviszonyaira. U. ott, 1884.
  9. Emlékirat a Szegeden létesítendő kenderbeváltó és kikészítő részvény-társaság ügyében. U. ott, 1885.

Torda álnév alatt 1856-ban egy füzetkéje jelent meg Szegeden, melynek czíme körülbelől ez lehetett: Antikritika. Rohrer filozófiájára irt kritika 1881-ben indította meg a ma is fennálló szegedi Alföldi Iparlapot és szerkesztette a Tiszavidéki Ujságot (1869. október 3-tól 1870. április végeig.)


Álnevei és jegye: Torda és Szegedi köteles (Vasárnapi Ujság, Pesti Napló, Szegedi Hiradó sat.), 100-as jegy (Szegedi Hiradó), Vén huszár (Pesti Naplóban a porosz-francia viszály kitörése alkalmával.)

Forrás

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.