„Manjósú” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2016. április 27., 21:08-kori változata

Ez a szócikk részben vagy egészben a Man'yōshū című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Manjósú (japánul: 万葉集 Hepburn-átírással: man'yōshū, "Tízezer Levél Gyűjteménye") a legfőbb japán történeti versantológia, amely i. u. 759-ben a Nara-kor közepén (710 - 794) jelent meg. A mű egyike Japán nagyra becsült könyvgyűjteményeinek. Valószínűleg nem egyszerre lett összeállítva, hanem hosszú időn keresztül több ember gyűjtötte a különböző verseket. Jelenlegi formáját Ótomo no Jakamocsinak (大伴家持 Hepburn-átírással: Ōtomo no Yakamochi, ?718 - 785) tulajdonítják, aki egybegyűjtötte a sorozat részeit. A dalok keletkezési idejüket tekintve kb. 300 évet ölelnek fel, a legutolsó darab 759-ből származik. A versekből megismerhetjük a korabeli emberek gondolkodásmódját és szokásait.

Elnevezés

A Manjósú szó szerint azt jelenti, hogy „Tízezer levél gyűjteménye” vagy „Számtalan levél gyűjteménye”, de más-más tudósok különbözőképp értelmezték a címet. Szengaku (japánul: 仙覚 Hepburn: Sengaku), Kamo no Mabucsi (japánul: 賀茂真淵 Hepburn: Kamo no Mabuchi) és Kada no Azumamaro (japánul: 荷田春満 Hepburn: Kada no Azumamaro) a 葉 jó (Hepburn: yō) karakter jelentését úgy értelmezték, mint a kotoba (szavak), így emiatt a „számtalan szavak gyűjteménye” névvel illeték a versgyűjteményt. Keichú (japánul: 契沖 Hepburn: Keichū) és Kamocsi Maszazumi (japánul: 鹿持雅澄 Hepburn: Kamochi Masazumi) úgy gondolták, hogy a cím jelentése „az utolsó tízezer év gyűjteménye”. Okada Maszajuki (japánul: 岡田正之 Hepburn: Okoda Masayuki), a kanbun tudós szerint a versantológia a mű oldalainak a mennyiségére utal. Megint mások szerint a név a mű rengeteg oldalára utal.

Felosztás

A gyűjtemény 20 részből/ könyvből áll, amely összesen 4516 verset tartalmaz. Ebben 4163 tanka, 260 csóka, 62 szedoka és 21 nagauta található. Ez a temérdek mennyiség 561 szerzőtől származik, akik közül 70 nő volt. Azokban az időkben, nagy tiszteletnek örvendtek nemtől és társadalmi helyzettől függetlenül azok, akik kiemelkedő verseket tudtak írni. Azok a nők, akik a társadalmi hierarchiában alacsony pozíciót foglaltak el, gyakran a költészetet használták eszközként státuszuk javítására. Az arisztokrácia gyakori szórakozásai közé tartoztak a műfelolvasások és a művészeti versenyek.

Nyelvészeti jelentősége

Fordítások

Jegyzetek

Bibliográfia

Kenneth G. Henshall: A history of Japan: From Stone Age to superpower, 2nd edition (1999, 2004) (ISBN 1-4039-1272-6) 23-27. oldal: Part two: Of courtiers and warriors: early and medieval history (710-1600) Learning from the Chinese - within Limits: The Nara Period (710-794)* Setsuko Kojima, Gene A. Crane: A dictionary of Japanese culture (1987) (ISBN 4-7890-0353-1)
Louis Frédéric: Japan Encyclopedia 608. oldal, Translated by Käthe Roth, THE BELKNAP PRESS OF HARVARD UNIVERSITY PRESS, Cambridge, Massachusetts, London, England (2002) (ISBN 0-674-00770-0)
Yamaji Masanori: Japán - Történelem és hagyományok, Gondolat, Bp. (1989) (ISBN 963-282-175-0)
Conrad Totman: Japán története, Osiris kiadó, Bp. (2006) (ISBN 963-389-840-4)
Edwin O. Reischauer: Japán története, Fordította: Kállai Tibor és Kucsera Katalin 37. oldal (1995)

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Építés alatt}}
-A '''Manjósú''' ([[Japán nyelv|japánul]]: 万葉集 [[Hepburn-átírás]]sal: ''man'yōshū'', "Tízezer Levél Gyűjteménye") a legfőbb japán versantológia, amely i. u. 759-ben a [[Nara-kor]] közepén (710 - 794) jelent meg. A mű egyike Japán nagyra becsült könyvgyűjteményeinek. Valószínűleg nem egyszerre lett összeállítva, hanem hosszú időn keresztül több ember gyűjtötte a különböző verseket. Jelenlegi formáját [[Ótomo no Yakamocsi]]nak (大伴 家持 [[Hepburn-átírás]]sal: Ōtomo no Yakamochi, ?718 - 785) tulajdonítják, aki egybegyűjtötte a sorozat részeit. A dalok keletkezési idejüket tekintve kb. 300 évet ölelnek fel, a legutolsó darab 759-ből származik. A versekből megismerhetjük a korabeli emberek gondolkodásmódját és szokásait.
-== Elnevezés ==
-A Manjósú szó szerint azt jelenti, hogy „Tízezer levél gyűjteménye” vagy ''„Számtalan levél gyűjteménye”'', de más-más tudósok különbözőképp értelmezték a címet. [[Szengaku]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 仙覚 [[Hepburn-átírás]]sal: Sengaku), [[Kamo no Mabucsi]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 賀茂 真淵 [[Hepburn-átírás]]sal: Kamo no Mabuchi) és [[Kada no Azumamaro]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 荷田 春満 [[Hepburn-átírás]]sal: Kada no Azumamaro) a 葉 ''jó'' [[Hepburn-átírás]]sal: yō) karakter jelentését úgy értelmezték, mint a koto no ha (szavak), így emiatt a ''„számtalan szavak gyűjteménye”'' névvel illeték a versgyűjteményt. [[Keichú]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 契沖 [[Hepburn-átírás]]sal: Keichū) és [[Kamocsi Maszazumi]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 鹿持雅澄 [[Hepburn-átírás]]sal: Kamochi Masaumi) úgy gondolták, hogy a cím jelentése ''„az utolsó tízezer év gyűjteménye”''. [[Okada Maszajuki]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 岡田正之 [[Hepburn-átírás]]sal: Okoda Masayuki), a [[kanbun]] tudós szerint a versantológia egyfajta metaforája a fa leveleinek. Megint mások szerint a név a mű rengeteg oldalára utal.
 {{fordítás|en|Man'yōshū|angol|oldid=707199900|n=a|4=angol}}
+A '''Manjósú''' ([[Japán nyelv|japánul]]: 万葉集 [[Hepburn-átírás]]sal: ''man'yōshū'', "Tízezer Levél Gyűjteménye") a legfőbb japán történeti versantológia, amely i. u. 759-ben a [[Nara-kor]] közepén (710 - 794) jelent meg. A mű egyike Japán nagyra becsült könyvgyűjteményeinek. Valószínűleg nem egyszerre lett összeállítva, hanem hosszú időn keresztül több ember gyűjtötte a különböző verseket. Jelenlegi formáját [[Ótomo no Jakamocsi]]nak (大伴 家持 Hepburn-átírással: Ōtomo no Yakamochi, ?718 - 785) tulajdonítják, aki egybegyűjtötte a sorozat részeit. A dalok keletkezési idejüket tekintve kb. 300 évet ölelnek fel, a legutolsó darab 759-ből származik. A versekből megismerhetjük a korabeli emberek gondolkodásmódját és szokásait.
+== Elnevezés ==
+A Manjósú szó szerint azt jelenti, hogy „Tízezer levél gyűjteménye” vagy ''„Számtalan levél gyűjteménye”'', de más-más tudósok különbözőképp értelmezték a címet. [[Szengaku]] (japánul: 仙覚 Hepburn: Sengaku), [[Kamo no Mabucsi]] (japánul: 賀茂 真淵 Hepburn: Kamo no Mabuchi) és [[Kada no Azumamaro]] (japánul: 荷田 春満 Hepburn: Kada no Azumamaro) a 葉 ''jó'' (Hepburn: yō) karakter jelentését úgy értelmezték, mint a kotoba (szavak), így emiatt a ''„számtalan szavak gyűjteménye”'' névvel illeték a versgyűjteményt. [[Keichú]] (japánul: 契沖 Hepburn: Keichū) és [[Kamocsi Maszazumi]] (japánul: 鹿持雅澄 Hepburn: Kamochi Masazumi) úgy gondolták, hogy a cím jelentése ''„az utolsó tízezer év gyűjteménye”''. [[Okada Maszajuki]] (japánul: 岡田正之 Hepburn: Okoda Masayuki), a [[kanbun]] tudós szerint a versantológia a mű oldalainak a mennyiségére utal. Megint mások szerint a név a mű rengeteg oldalára utal.
 == Felosztás ==
-A gyűjtemény 20 részből/ könyvből áll, amely összesen 4516 verset tartalmaz. Ebben 4163 [[tanka]], 260 [[csóka]], 62 [[szedoka]] és 21 [[nagauta]] található. Ez a temérdek mennyiség 561 szerzőtől származik, akik közül 70 személy nő volt. Azokban az időkben, nagy tiszteletnek örvendtek nemtől és társadalmi helyzettől függetlenül azok, akik kiemelkedő verseket tudtak írni. Azok a nők, akik a társadalmi hierarchiában alacsony pozíciót foglaltak el, gyakran a költészetet használták eszközként státuszuk növelésére. Az arisztokrácia gyakori szórakozásai közé tartoztak a műfelolvasások és a művészeti versenyek.
+A gyűjtemény 20 részből/ könyvből áll, amely összesen 4516 verset tartalmaz. Ebben 4163 [[tanka]], 260 [[csóka]], 62 [[szedoka]] és 21 [[nagauta]] található. Ez a temérdek mennyiség 561 szerzőtől származik, akik közül 70 nő volt. Azokban az időkben, nagy tiszteletnek örvendtek nemtől és társadalmi helyzettől függetlenül azok, akik kiemelkedő verseket tudtak írni. Azok a nők, akik a társadalmi hierarchiában alacsony pozíciót foglaltak el, gyakran a költészetet használták eszközként státuszuk javítására. Az arisztokrácia gyakori szórakozásai közé tartoztak a műfelolvasások és a művészeti versenyek.
 == Nyelvészeti jelentősége ==
@@ 17. sor: / 18. sor: @@
 == Bibliográfia ==
-* [[Kenneth G. Henshall]]: ''A history of Japan: From Stone Age to superpower'', 2nd edition (1999, 2004) (ISBN 1-4039-1272-6) ''23-27. oldal: Part two: Of courtiers and warriors: early and medieval history (710-1600) Learning from the Chinese - within Limits: The Nara Period (710-794)''
+* [[Kenneth G. Henshall]]: ''A history of Japan: From Stone Age to superpower'', 2nd edition (1999, 2004) (ISBN 1-4039-1272-6) ''23-27. oldal: Part two: Of courtiers and warriors: early and medieval history (710-1600) Learning from the Chinese - within Limits: The Nara Period (710-794)''* [[Setsuko Kojima]], [[Gene A. Crane]]: ''A dictionary of Japanese culture'' (1987) (ISBN 4-7890-0353-1)
-* [[Setsuko Kojima]], [[Gene A. Crane]]: ''A dictionary of Japanese culture'' (1987) (ISBN 4-7890-0353-1)
 * [[Louis Frédéric]]: ''Japan Encyclopedia'' ''608. oldal, Translated by Käthe Roth, THE BELKNAP PRESS OF HARVARD UNIVERSITY PRESS, Cambridge, Massachusetts, London, England'' (2002) (ISBN 0-674-00770-0)
 * [[Yamaji Masanori]]: ''Japán - Történelem és hagyományok, Gondolat, Bp.'' (1989) (ISBN 963-282-175-0)