„Állapothatározó” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Leveskocka (vitalap | szerkesztései)
35 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Leveskocka (vitalap | szerkesztései)
35 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
Az '''állapothatározó''' azt fejezi ki, hogy valamilyen személy vagy dolog milyen állapotban van, milyen állapotból kerül ki, illetve milyen állapotba kerül.
Az '''állapothatározó''' azt fejezi ki, hogy valamilyen személy vagy dolog milyen állapotban van, milyen állapotból kerül ki, illetve milyen állapotba kerül.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


Azt a személyt vagy dolgot, amelynek az állapotát a [[határozó]] megjelöli, a mondatban többféle mondatrész nevezheti meg, így az [[alany]] (''Péter '''betegen''''' fekszik), a [[tárgy]] (''Pétert '''betegen''''' találtam), ritkábban a [[határozó]] (''Péterre '''betegen''''' találtam), még ritkábban a [[birtokos jelző]] (a betegen fekvő Péternek a feladatát más végzi el). Az állapothatározó azonban nem ezzel a mondatrésszel, hanem az igei állítmánnyal vagy bármely mondatrészként szereplő [[igenév]]vel mint alaptaggal alkot határozós szintagmát: '''''betegen''' fekszik, '''betegen''' találtam, '''betegen''' fekvő''.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
Azt a személyt vagy dolgot, amelynek az állapotát a [[határozó]] megjelöli, a mondatban többféle mondatrész nevezheti meg, így az [[alany]] (''Kati'''betegen''''' fekszik), a [[tárgy]] (''Katit '''betegen''''' találtam), ritkábban a [[határozó]] (''Katira '''betegen''''' találtam), még ritkábban a [[birtokos jelző]] (a betegen fekvő Katinak a feladatát más végzi el). Az állapothatározó azonban nem ezzel a mondatrésszel, hanem az igei állítmánnyal vagy bármely mondatrészként szereplő [[igenév]]vel mint alaptaggal alkot határozós szintagmát: '''''betegen''' fekszik, '''betegen''' találtam, '''betegen''' fekvő''.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


Az alany állapotát kifejező határozót sokszor [[módhatározó]]nak is fel lehet fogni. ''Csak forgolódtam '''dühösen''' az ágyon''. (Kosztolányi) Ebben a mondatban a ''dühösen'' a ''forgolódtam'' állítmánynak alárendelt komplex állapot- és módhatározó: kifejezi az alany állapotát is (→ ''én'' vagyok dühös), a cselekvés módját is (→ a ''forgolódás'' dühös). Hasonló bővítményű szerkezetek: '''''szelíden''' alszik, '''unottan''' bolyong, '''nyugodtan''' jár-kel'' stb. Általában azonban határozottan elválik a személy vagy dologfogalom állapotát kifejező állapothatározó a módhatározótól. ''Peti '''világosan''' beszélt''. Ebben a mondatban a ''világosan beszélt'' csak módhatározónak fogható fel (→ a ''beszéd'' világos). ''Peti világosan szereti a kávét''. Itt a ''világosan'' bővítmény állapothatározó (→ a ''kávé'' világos). Ugyanígy: ''Péter betegen fekszik'' (→ ''Péter'' beteg).
Az alany állapotát kifejező határozót sokszor [[módhatározó]]nak is fel lehet fogni. ''Csak forgolódtam '''dühösen''' az ágyon''. (Kosztolányi) Ebben a mondatban a ''dühösen'' a ''forgolódtam'' állítmánynak alárendelt komplex állapot- és módhatározó: kifejezi az alany állapotát is (→ ''én'' vagyok dühös), a cselekvés módját is (→ a ''forgolódás'' dühös). Hasonló bővítményű szerkezetek: '''''szelíden''' alszik, '''unottan''' bolyong, '''nyugodtan''' jár-kel'' stb. Általában azonban határozottan elválik a személy vagy dologfogalom állapotát kifejező állapothatározó a módhatározótól. ''Kati '''világosan''' beszélt''. Ebben a mondatban a ''világosan beszélt'' csak módhatározónak fogható fel (→ a ''beszéd'' világos). ''Kati világosan szereti a kávét''. Itt a ''világosan'' bővítmény állapothatározó (→ a ''kávé'' világos). Ugyanígy: ''Kati betegen fekszik'' (→ ''Kati'' beteg).<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


Az elhatárolást megkönnyíti tehát, ha a mondat kérdéses mód-, illetve állapothatározóját átalakítjuk állítmánnyá, és megnézzük, hogy a mondat melyik szava rendelhető mellé alanyként: a ''beszéd'' világos, a ''kávé'' világos. Ha cselekvésfogalmat kifejező szó lesz az alany (''beszéd''), akkor a határozó módhatározó, ha dolog- vagy személyfogalmat kifejező szó (''kávé''), akkor állapothatározó.
Az elhatárolást megkönnyíti tehát, ha a mondat kérdéses mód-, illetve állapothatározóját átalakítjuk állítmánnyá, és megnézzük, hogy a mondat melyik szava rendelhető mellé alanyként: a ''beszéd'' világos, a ''kávé'' világos. Ha cselekvésfogalmat kifejező szó lesz az alany (''beszéd''), akkor a határozó módhatározó, ha dolog- vagy személyfogalmat kifejező szó (''kávé''), akkor állapothatározó.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


Az állapothatározó megnevezheti a személy vagy dolog lelki vagy testi állapotát. Ezt a típust '''belső állapothatározónak''' nevezzük. Megjelölheti az állapothatározó a személytől vagy dologtól független, külső (társadalmi, időjárási, anyagi stb.) körülményeket is. Az állapothatározónak ezt a típusát '''külső állapothatározónak (körülményhatározónak)''' nevezzük. Kifejezheti az állapothatározó azt is, hogy a személy vagy dolog milyen funkcióban, minőségben szerepel. Ezt a típust '''essivusi, praedicativusi, nuncupativusi, factivusi állapothatározónak''' hívjuk.
Az állapothatározó kifejezheti az alanyban, tárgyban stb. megjelölt személy vagy dolog testi, lelki állapotát, ruházatát. Ezt a típust '''belső állapothatározónak''' nevezzük. Megjelölheti az állapothatározó a személytől vagy dologtól független, külső (társadalmi, időjárási viszonyokat, anyagi stb.) körülményeket is, amelyek között a cselekvés, történés végbemegy. Az állapothatározónak ezt a típusát '''külső állapothatározónak (körülményhatározónak)''' nevezzük. Kifejezheti az állapothatározó azt is, hogy a személy vagy dolog milyen funkcióban, minőségben szerepel. Ezt hívjuk '''essivusi állapothatározó'''nak.
Jelentésárnyalatai:
'''factivusi''': valamilyen funkcióba jutást fejez ki,
'''predikativusi''': valakinek v. valaminek valamilyen funkciót tulajdonító határozó,
'''nuncupativusi''': megnevezést fejez ki.
<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.139. </ref>


a) A '''belső állapothatározó''' kifejezőeszköze lehet '''határozóragos főnév''' a következő ragokkal: '''''-ba, -be''''' (''álom'''ba''''' ringat, ''gyanú'''ba''''' keveredik); '''''-ban/-ben''''' (''tüdőgyulladás'''ban''''' fekszik); '''''-ból/-ből''''' (ébredezik az ''alvás'''ból'''''); '''''-n, -an/en''''' (''dermedt'''en''''' hullanak a levelek); '''''-nál/-nél''''' (a haldokló egészen ''magá'''nál''''' volt); '''''-ra/-re''''' (''vénségé'''re''''' koldusbotra jut, ''magá'''ra''''' marad); '''''-ul/-ül''''' (''tétlen'''ül''''' nézte); '''''-val/-vel''''' (''mérgezés'''sel''''' szállították kórházba).
a) A '''belső állapothatározó''' kifejezőeszköze lehet '''határozóragos főnév''' a következő ragokkal: '''''-ba, -be''''' (''álom'''ba''''' ringat, ''gyanú'''ba''''' keveredik); '''''-ban/-ben''''' (''tüdőgyulladás'''ban''''' fekszik); '''''-ból/-ből''''' (ébredezik az ''alvás'''ból'''''); '''''-n, -an/en''''' (''dermedt'''en''''' hullanak a levelek); '''''-nál/-nél''''' (a haldokló egészen ''magá'''nál''''' volt); '''''-ra/-re''''' (''vénségé'''re''''' koldusbotra jut, ''magá'''ra''''' marad); '''''-ul/-ül''''' (''tétlen'''ül''''' nézte); '''''-val/-vel''''' (''mérgezés'''sel''''' szállították kórházba).<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


'''Névutós főnévvel''' csak ritkán fejezzük ki a belső állapothatározót. A következő [[névutó]]k alkalmasak erre: '''''kívül''''' (''eszméletén '''kívül''''' van); '''''között''''' (''élet és halál '''között''''' lebeg); '''''mellett''''' (''keménysége '''mellett''''' jószívű); '''''nélkül''''' (''lelkesedés '''nélkül''''' nem lehet élni).
'''Névutós főnévvel''' csak ritkán fejezzük ki a belső állapothatározót. A következő [[névutó]]k alkalmasak erre: '''''kívül''''' (''eszméletén '''kívül''''' van); '''''között''''' (''élet és halál '''között''''' lebeg); '''''mellett''''' (''keménysége '''mellett''''' jószívű); '''''nélkül''''' (''lelkesedés '''nélkül''''' nem lehet élni). <ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


A belső állapothatározó lehet '''határozószó''' és '''határozószói névmás''' is: '''''hanyatt''' feküdt, '''egyedül''' volt, '''veszteg''' marad, '''ugyanúgy''' marad''.
A belső állapothatározó lehet '''határozószó''' és '''határozószói névmás''' is: '''''hanyatt''' feküdt, '''egyedül''' volt, '''veszteg''' marad, '''ugyanúgy''' marad''.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


Gyakran előfordul belső állapothatározói szerepben '''határozói igenév''': '''''állva''' várta, '''sírva''' üldögélt, '''elkeseredve''' kérdezte''.
Gyakran előfordul belső állapothatározói szerepben '''határozói igenév''': '''''állva''' várta, '''sírva''' üldögélt, '''elkeseredve''' kérdezte''.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


'''Összekapcsolt belső állapothatározó'''ként '''''-val/-vel, -ban/-ben''''' és '''''-n, -on/-en/-ön''''' ragos [[Főnév|főnev]]ek fordulnak elő elsősorban: ''sapká'''val''' a fejé'''n''', fej'''jel lefelé''''' esik.
'''Összekapcsolt belső állapothatározó'''ként '''''-val/-vel, -ban/-ben''''' és '''''-n, -on/-en/-ön''''' ragos [[Főnév|főnev]]ek fordulnak elő elsősorban: ''sapká'''val''' a fejé'''n''', fej'''jel lefelé''''' esik.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


A belső állapothatározó egyik sajátos típusa a '''számállapot-határozó''', az alanyban kifejezett személyek mennyiségére mutat rá. Leggyakrabban '''''-n, -an/-en'' ragos számnévvel''' fejezzük ki: ''tíz'''en''''' jöttek, ''kette'''n''''' maradtak, ''sok'''an''''' kérték, de kifejezhető a '''''körül''''' [[névutó]]val is: ''százötven''' körül''''' voltunk a nézőtéren. Hasonló jelentésárnyalat kifejezhető a [[számnév]]i alapszavú -s képzős [[melléknév]] '''''-ban/-ben''''' ragos alakjával is: ''kettes'''ben''''' voltunk, és lehet a '''''mindnyájan, mind''''' határozószói névmással is.
A belső állapothatározó egyik sajátos típusa a '''számállapot-határozó''', az alanyban kifejezett személyek mennyiségére mutat rá. Leggyakrabban '''''-n, -an/-en'' ragos számnévvel''' fejezzük ki: ''tíz'''en''''' jöttek, ''kette'''n''''' maradtak, ''sok'''an''''' kérték, de kifejezhető a '''''körül''''' [[névutó]]val is: ''százötven''' körül''''' voltunk a nézőtéren. Hasonló jelentésárnyalat kifejezhető a [[számnév]]i alapszavú -s képzős [[melléknév]] '''''-ban/-ben''''' ragos alakjával is: ''kettes'''ben''''' voltunk, és lehet a '''''mindnyájan, mind''''' határozószói névmással is.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


b) A '''külső állapothatározó''' leggyakrabban '''ragos''' vagy '''névutós főnév'''. A külső állapothatározó ragjai: '''''-ban/-ben'''' (ült egy kicsit a ''félhomály'''ban''''', ''fagy'''ban''''' ácsorog); '''''-nál/nél'''' (a lámpa ''fényé'''nél''''' jól látta); '''''-val/-vel''''' (rossz ''előjelek'''kel''' indult'' a vállalkozás).
b) A '''külső állapothatározó''' leggyakrabban '''ragos''' vagy '''névutós főnév'''. A külső állapothatározó ragjai: '''''-ban/-ben'''' (ült egy kicsit a ''félhomály'''ban''''', ''fagy'''ban''''' ácsorog); '''''-nál/nél'''' (a lámpa ''fényé'''nél''''' jól látta); '''''-val/-vel''''' (rossz ''előjelek'''kel''' indult'' a vállalkozás).<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


A külső állapothatározó lehet '''névutós főnév''' is: nagy ''égzengés '''közepette''''' indult meg a zápor, a ''munkám '''mellett''''' nincs időm szórakozásra, a mester ''keze '''alatt''''' dolgozik, Péter ''pártfogó '''nélkül''''' maradt, ''őt '''kivéve''''' mindenki eljött, az ''utazással '''kapcsolatban''''' több probléma is felmerült.
A külső állapothatározó lehet '''névutós főnév''' is: nagy ''égzengés '''közepette''''' indult meg a zápor, a ''munkám '''mellett''''' nincs időm szórakozásra, a mester ''keze '''alatt''''' dolgozik, Péter ''pártfogó '''nélkül''''' maradt, ''őt '''kivéve''''' mindenki eljött, az ''utazással '''kapcsolatban''''' több probléma is felmerült.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


Az '''összekapcsolt külső állapothatározó''' hasonló szerkezetű, mint az összekapcsolt belső állapothatározó. a tanulók kivonultak, ''élük'''ön''' az osztályfőnök'''kel''''', ''zsebé'''ben''' a szerződés'''sel'''''.
Az '''összekapcsolt külső állapothatározó''' hasonló szerkezetű, mint az összekapcsolt belső állapothatározó. a tanulók kivonultak, ''élük'''ön''' az osztályfőnök'''kel''''', ''zsebé'''ben''' a szerződés'''sel'''''.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


c) Az '''essivusi állapothatározó''' elsősorban '''ragos főnévvel''' és '''névutós főnévvel''' fejezhető ki.
c) Az '''essivusi állapothatározó''' elsősorban '''ragos főnévvel''' és '''névutós főnévvel''' fejezhető ki.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


Az essivusi állapothatározó leggyakoribb ragja a '''''-ként''''' (''győztes'''ként''''' került ki a küzdelemből, ''tanár'''ként''''' dolgozott, Péter szólalt fel ''utolsó'''ként'''''); '''''-nak/-nek''''' (ő szólalt fel ''utolsó'''nak'''''). Előfordul ilyen szerepben az '''''-ul/-ül''''' ragos [[főnév]] is (valakit ''feleség'''ül''''' vesz, ''kárpótlás'''ul''''' ad, ''utódjá'''ul''''' ajánl). Az efféle határozók azonban általában komplex jelentésűek: [[célhatározó]]i jelentésük is van. Hasonló komplex jelentésű a '''''-ba/-be''''' és a '''''-képp(en)''''' ragos [[főnév]] is: egy könyvet hozott ''ajándék'''ba''''', ''példa'''képpen''''' idézte.
Az essivusi állapothatározó leggyakoribb ragja a '''''-ként''''' (''győztes'''ként''''' került ki a küzdelemből, ''tanár'''ként''''' dolgozott, Péter szólalt fel ''utolsó'''ként'''''); '''''-nak/-nek''''' (ő szólalt fel ''utolsó'''nak'''''). Előfordul ilyen szerepben az '''''-ul/-ül''''' ragos [[főnév]] is (valakit ''feleség'''ül''''' vesz, ''kárpótlás'''ul''''' ad, ''utódjá'''ul''''' ajánl). Az efféle határozók azonban általában komplex jelentésűek: [[célhatározó]]i jelentésük is van. Hasonló komplex jelentésű a '''''-ba/-be''''' és a '''''-képp(en)''''' ragos [[főnév]] is: egy könyvet hozott ''ajándék'''ba''''', ''példa'''képpen''''' idézte.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


Az essivusi állapothatározó kifejezhető a '''''gyanánt''''' és a '''''helyett'' [[névutó]]val''' (''apám '''helyett''''' nekem apám voltál, a mérget ''orvosság '''gyanánt''''' adta be). A '''''helyett''''' [[névutó]]s határozót helyettesítő határozónak is nevezik.
Az essivusi állapothatározó kifejezhető a '''''gyanánt''''' és a '''''helyett'' [[névutó]]val''' (''apám '''helyett''''' nekem apám voltál, a mérget ''orvosság '''gyanánt''''' adta be). A '''''helyett''''' [[névutó]]s határozót helyettesítő határozónak is nevezik.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


Az essivusi állapothatározó érdekes kifejezőeszköze még a '''''mint'' viszonyszóval''' kapcsolt, alanyesetben álló [[főnév]] is: '''''mint''' vendég'' laktam nála.
Az essivusi állapothatározó érdekes kifejezőeszköze még a '''''mint'' viszonyszóval''' kapcsolt, alanyesetben álló [[főnév]] is: '''''mint''' vendég'' laktam nála. <ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


Az e csoportba tartozó állapothatározók különleges típusai a '''-''nak/-nek''''' ragos '''praedicativus, nuncupativus''' és '''factivus'''.
Az e csoportba tartozó állapothatározók különleges típusai a '''-''nak/-nek''''' ragos '''praedicativus, nuncupativus''' és '''factivus'''.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


A '''praedicativus''' azt fejezi ki, hogy valakinek vagy valaminek valamilyen funkcióban létet, minőséget tulajdonítanak. Az ilyen határozó fölérendelt tagjaként a következő igék szerepelnek: ''álmodik, érez, gondol, hat, hirdet, híresztel, hisz ''(’vél’), ''ígérkezk ''(pl. jónak), ''ismer, ítél, kijelent, képzel, keresztel, elkönyvel, lát(szik), minősít, mutatkozik, néz, nyilvánít, rémlik, számít, szólít, talál, tart, tekint, tetszik ''(’látszik’), ''tetteti magát, vall, vél, vesz '''valaminek''''' (pl. ''készpénznek)'' stb.
A '''praedicativus''' azt fejezi ki, hogy valakinek vagy valaminek valamilyen funkcióban létet, minőséget tulajdonítanak. Az ilyen határozó fölérendelt tagjaként a következő igék szerepelnek: ''álmodik, érez, gondol, hat, hirdet, híresztel, hisz ''(’vél’), ''ígérkezk ''(pl. jónak), ''ismer, ítél, kijelent, képzel, keresztel, elkönyvel, lát(szik), minősít, mutatkozik, néz, nyilvánít, rémlik, számít, szólít, talál, tart, tekint, tetszik ''(’látszik’), ''tetteti magát, vall, vél, vesz '''valaminek''''' (pl. ''készpénznek)'' stb.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


A '''nuncupativus''' megnevezést fejez ki: ''Pistá'''nak''''' hívnak, ''szotyolá'''nak''''' a napraforgót nevezik.
A '''nuncupativus''' megnevezést fejez ki: ''Pistá'''nak''''' hívnak, ''szotyolá'''nak''''' a napraforgót nevezik. <ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>


A '''factivus'''. Sokszor -'''''nak/-nek'' ragos főnévvel''' fejezzük ki, hogy valaki vagy valami valamilyen funkcióba jut. Ezt a komplex állapot-, [[célhatározó|cél]]- és [[eredményhatározó]]t factivusnak nevezi a szakirodalom. A határozói viszonyjelentések közül hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe az idetartozó szerkezetekben. Alaptagként többnyire a következő igék szerepelnek: ''álcáz(za magát), alkalmaz, beáll, állít ''(pl. tanúnak), ''felcsap, befog, behív, megidéz, beiratkozik, jelentkezik, képez, felkér, készül, előléptet, megy, nevel, kinevez, felöltözik, pályázik, berendez, besoroz, beszegődik, elszerződik, születik, kitanít, terem, megtesz, választ, felvesz, bevonul '''valaminek''''' stb.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
A '''factivus'''. Sokszor -'''''nak/-nek'' ragos főnévvel''' fejezzük ki, hogy valaki vagy valami valamilyen funkcióba jut. Ezt a komplex állapot-, [[célhatározó|cél]]- és [[eredményhatározó]]t factivusnak nevezi a szakirodalom. A határozói viszonyjelentések közül hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe az idetartozó szerkezetekben. Alaptagként többnyire a következő igék szerepelnek: ''álcáz(za magát), alkalmaz, beáll, állít ''(pl. tanúnak), ''felcsap, befog, behív, megidéz, beiratkozik, jelentkezik, képez, felkér, készül, előléptet, megy, nevel, kinevez, felöltözik, pályázik, berendez, besoroz, beszegődik, elszerződik, születik, kitanít, terem, megtesz, választ, felvesz, bevonul '''valaminek''''' stb.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>

A lap 2016. április 25., 15:30-kori változata

Az állapothatározó azt fejezi ki, hogy valamilyen személy vagy dolog milyen állapotban van, milyen állapotból kerül ki, illetve milyen állapotba kerül.[1]

Azt a személyt vagy dolgot, amelynek az állapotát a határozó megjelöli, a mondatban többféle mondatrész nevezheti meg, így az alany (Katibetegen fekszik), a tárgy (Katit betegen találtam), ritkábban a határozó (Katira betegen találtam), még ritkábban a birtokos jelző (a betegen fekvő Katinak a feladatát más végzi el). Az állapothatározó azonban nem ezzel a mondatrésszel, hanem az igei állítmánnyal vagy bármely mondatrészként szereplő igenévvel mint alaptaggal alkot határozós szintagmát: betegen fekszik, betegen találtam, betegen fekvő.[2]

Az alany állapotát kifejező határozót sokszor módhatározónak is fel lehet fogni. Csak forgolódtam dühösen az ágyon. (Kosztolányi) Ebben a mondatban a dühösen a forgolódtam állítmánynak alárendelt komplex állapot- és módhatározó: kifejezi az alany állapotát is (→ én vagyok dühös), a cselekvés módját is (→ a forgolódás dühös). Hasonló bővítményű szerkezetek: szelíden alszik, unottan bolyong, nyugodtan jár-kel stb. Általában azonban határozottan elválik a személy vagy dologfogalom állapotát kifejező állapothatározó a módhatározótól. Kati világosan beszélt. Ebben a mondatban a világosan beszélt csak módhatározónak fogható fel (→ a beszéd világos). Kati világosan szereti a kávét. Itt a világosan bővítmény állapothatározó (→ a kávé világos). Ugyanígy: Kati betegen fekszik (→ Kati beteg).[3]

Az elhatárolást megkönnyíti tehát, ha a mondat kérdéses mód-, illetve állapothatározóját átalakítjuk állítmánnyá, és megnézzük, hogy a mondat melyik szava rendelhető mellé alanyként: a beszéd világos, a kávé világos. Ha cselekvésfogalmat kifejező szó lesz az alany (beszéd), akkor a határozó módhatározó, ha dolog- vagy személyfogalmat kifejező szó (kávé), akkor állapothatározó.[4]

Az állapothatározó kifejezheti az alanyban, tárgyban stb. megjelölt személy vagy dolog testi, lelki állapotát, ruházatát. Ezt a típust belső állapothatározónak nevezzük. Megjelölheti az állapothatározó a személytől vagy dologtól független, külső (társadalmi, időjárási viszonyokat, anyagi stb.) körülményeket is, amelyek között a cselekvés, történés végbemegy. Az állapothatározónak ezt a típusát külső állapothatározónak (körülményhatározónak) nevezzük. Kifejezheti az állapothatározó azt is, hogy a személy vagy dolog milyen funkcióban, minőségben szerepel. Ezt hívjuk essivusi állapothatározónak. Jelentésárnyalatai: factivusi: valamilyen funkcióba jutást fejez ki, predikativusi: valakinek v. valaminek valamilyen funkciót tulajdonító határozó, nuncupativusi: megnevezést fejez ki. [5][6]

a) A belső állapothatározó kifejezőeszköze lehet határozóragos főnév a következő ragokkal: -ba, -be (álomba ringat, gyanúba keveredik); -ban/-ben (tüdőgyulladásban fekszik); -ból/-ből (ébredezik az alvásból); -n, -an/en (dermedten hullanak a levelek); -nál/-nél (a haldokló egészen magánál volt); -ra/-re (vénségére koldusbotra jut, magára marad); -ul/-ül (tétlenül nézte); -val/-vel (mérgezéssel szállították kórházba).[7]

Névutós főnévvel csak ritkán fejezzük ki a belső állapothatározót. A következő névutók alkalmasak erre: kívül (eszméletén kívül van); között (élet és halál között lebeg); mellett (keménysége mellett jószívű); nélkül (lelkesedés nélkül nem lehet élni). [8]

A belső állapothatározó lehet határozószó és határozószói névmás is: hanyatt feküdt, egyedül volt, veszteg marad, ugyanúgy marad.[9]

Gyakran előfordul belső állapothatározói szerepben határozói igenév: állva várta, sírva üldögélt, elkeseredve kérdezte.[10]

Összekapcsolt belső állapothatározóként -val/-vel, -ban/-ben és -n, -on/-en/-ön ragos főnevek fordulnak elő elsősorban: sapkával a fején, fejjel lefelé esik.[11]

A belső állapothatározó egyik sajátos típusa a számállapot-határozó, az alanyban kifejezett személyek mennyiségére mutat rá. Leggyakrabban -n, -an/-en ragos számnévvel fejezzük ki: tízen jöttek, ketten maradtak, sokan kérték, de kifejezhető a körül névutóval is: százötven körül voltunk a nézőtéren. Hasonló jelentésárnyalat kifejezhető a számnévi alapszavú -s képzős melléknév -ban/-ben ragos alakjával is: kettesben voltunk, és lehet a mindnyájan, mind határozószói névmással is.[12]

b) A külső állapothatározó leggyakrabban ragos vagy névutós főnév. A külső állapothatározó ragjai: -ban/-ben' (ült egy kicsit a félhomályban, fagyban ácsorog); -nál/nél' (a lámpa fényénél jól látta); -val/-vel (rossz előjelekkel indult a vállalkozás).[13]

A külső állapothatározó lehet névutós főnév is: nagy égzengés közepette indult meg a zápor, a munkám mellett nincs időm szórakozásra, a mester keze alatt dolgozik, Péter pártfogó nélkül maradt, őt kivéve mindenki eljött, az utazással kapcsolatban több probléma is felmerült.[14]

Az összekapcsolt külső állapothatározó hasonló szerkezetű, mint az összekapcsolt belső állapothatározó. a tanulók kivonultak, élükön az osztályfőnökkel, zsebében a szerződéssel.[15]

c) Az essivusi állapothatározó elsősorban ragos főnévvel és névutós főnévvel fejezhető ki.[16]

Az essivusi állapothatározó leggyakoribb ragja a -ként (győztesként került ki a küzdelemből, tanárként dolgozott, Péter szólalt fel utolsóként); -nak/-nek (ő szólalt fel utolsónak). Előfordul ilyen szerepben az -ul/-ül ragos főnév is (valakit feleségül vesz, kárpótlásul ad, utódjául ajánl). Az efféle határozók azonban általában komplex jelentésűek: célhatározói jelentésük is van. Hasonló komplex jelentésű a -ba/-be és a -képp(en) ragos főnév is: egy könyvet hozott ajándékba, példaképpen idézte.[17]

Az essivusi állapothatározó kifejezhető a gyanánt és a helyett névutóval (apám helyett nekem apám voltál, a mérget orvosság gyanánt adta be). A helyett névutós határozót helyettesítő határozónak is nevezik.[18]

Az essivusi állapothatározó érdekes kifejezőeszköze még a mint viszonyszóval kapcsolt, alanyesetben álló főnév is: mint vendég laktam nála. [19]

Az e csoportba tartozó állapothatározók különleges típusai a -nak/-nek ragos praedicativus, nuncupativus és factivus.[20]

A praedicativus azt fejezi ki, hogy valakinek vagy valaminek valamilyen funkcióban létet, minőséget tulajdonítanak. Az ilyen határozó fölérendelt tagjaként a következő igék szerepelnek: álmodik, érez, gondol, hat, hirdet, híresztel, hisz (’vél’), ígérkezk (pl. jónak), ismer, ítél, kijelent, képzel, keresztel, elkönyvel, lát(szik), minősít, mutatkozik, néz, nyilvánít, rémlik, számít, szólít, talál, tart, tekint, tetszik (’látszik’), tetteti magát, vall, vél, vesz valaminek (pl. készpénznek) stb.[21][22]

A nuncupativus megnevezést fejez ki: Pistának hívnak, szotyolának a napraforgót nevezik. [23]

A factivus. Sokszor -nak/-nek ragos főnévvel fejezzük ki, hogy valaki vagy valami valamilyen funkcióba jut. Ezt a komplex állapot-, cél- és eredményhatározót factivusnak nevezi a szakirodalom. A határozói viszonyjelentések közül hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe az idetartozó szerkezetekben. Alaptagként többnyire a következő igék szerepelnek: álcáz(za magát), alkalmaz, beáll, állít (pl. tanúnak), felcsap, befog, behív, megidéz, beiratkozik, jelentkezik, képez, felkér, készül, előléptet, megy, nevel, kinevez, felöltözik, pályázik, berendez, besoroz, beszegődik, elszerződik, születik, kitanít, terem, megtesz, választ, felvesz, bevonul valaminek stb.[24]

  1. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  2. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  3. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  4. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  5. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  6. ↑ P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.139.
  7. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  8. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  9. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  10. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  11. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  12. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  13. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  14. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  15. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  16. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  17. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  18. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  19. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  20. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  21. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  22. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  23. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
  24. ↑ Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Állapothatározó&oldid=17451578”