„Carl Koldewey” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
1. sor: 1. sor:
[[Kép:Carl.koldewey.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Carl Koldewey]]
[[Kép:Carl.koldewey.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Carl Koldewey]]
[[Kép:Grönland (1867)‘’.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Az első német sarki expedíció Grönlandra 1868-ban]]
[[Kép:Grönland (1867)‘’.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Az első német sarki expedíció Grönlandra 1868-ban]]
[[Kép:Germania und Hansa - Bremerhaven - 1870.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A Germania és a Hansa hajók indulása a második német sarki expedícióra 1869 június 15-én [[Bremerhaven]]ből. Lithographia Carl Justus Harmen Fedeler rajza nyomán]]
[[Kép:Germania und Hansa - Bremerhaven - 1870.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A Germania és a Hansa hajók indulása a második német sarki expedícióra 1869. június 15-én [[Bremerhaven]]ből. Lithographia Carl Justus Harmen Fedeler rajza nyomán]]


'''Carl Christian Koldewey''' ([[Németország]], [[Bücken bei Hoya]], 1837 Oktober 26 - † [[Hamburg]],1908 május 17) - német sarkkutató.
'''Carl Christian Koldewey''' ([[Németország]], [[Bücken bei Hoya]], 1837. október 26. [[Hamburg]], 1908. május 17.) - német sarkkutató.


==Életrajza==
==Életrajza==
17. sor: 17. sor:
1869-1870-ben vezetője volt a második német [[Északi-sark]]i expedíciónak [[Grönland]]ra és a [[Jeges-tenger]]re a Germania kapitányaként. Az expedíció, a Germania gőzhajóval és a Hansa vitorlás hajóval Paul Friedrich Hegemann kapitány parancsnoksága alatt, az expedícióhoz csatlakozott tudósokkal: Karl Nikolai Jensen Borgen (csillagász, fizikus), Ralph Copeland (csillagász, fizikus), Grönlandon és a Jeges-tengeren Adolf Pansch (zoológus, botanikus, orvos ), Julius von Payer mint térképész, Reinhold Buchholz (1837-1876; orvos és zoológus), és Carl Gustav Laube geológus.
1869-1870-ben vezetője volt a második német [[Északi-sark]]i expedíciónak [[Grönland]]ra és a [[Jeges-tenger]]re a Germania kapitányaként. Az expedíció, a Germania gőzhajóval és a Hansa vitorlás hajóval Paul Friedrich Hegemann kapitány parancsnoksága alatt, az expedícióhoz csatlakozott tudósokkal: Karl Nikolai Jensen Borgen (csillagász, fizikus), Ralph Copeland (csillagász, fizikus), Grönlandon és a Jeges-tengeren Adolf Pansch (zoológus, botanikus, orvos ), Julius von Payer mint térképész, Reinhold Buchholz (1837-1876; orvos és zoológus), és Carl Gustav Laube geológus.


Bremerhavent 1869 június 15-én hagyta el az expedíció, a két hajó közül a Germania 1869 augusztus 5-én elérte a Sabina szigeteket, majd augusztus 5.-én 75 fok 30'-en a NO Shannon-szigetet, ahonnan a teljesen zárt jég miatt kénytelen volt visszafordulni.Az expedíció igazi fénypontja a Kaiser-Franz-Joseph-fjord felfedezése és feltárása volt.
Bremerhavent 1869. június 15-én hagyta el az expedíció, a két hajó közül a Germania 1869. augusztus 5-én elérte a Sabina szigeteket, majd augusztus 5.-én 75 fok 30'-en a NO Shannon-szigetet, ahonnan a teljesen zárt jég miatt kénytelen volt visszafordulni.Az expedíció igazi fénypontja a Kaiser-Franz-Joseph-fjord felfedezése és feltárása volt.
Később az expedíciók befejezése után Koldewey mint író működött és szerzőként is részt vett a tudományos publikációkban. 1871-től a német [[Naval Obszervatorium]]ban dolgozott Hamburgban. 1905 július 31-én mint za Admiralitás igazgatója ment nyugdíjba.
Később az expedíciók befejezése után Koldewey mint író működött és szerzőként is részt vett a tudományos publikációkban. 1871-től a német [[Naval Obszervatorium]]ban dolgozott Hamburgban. 1905. július 31-én mint za Admiralitás igazgatója ment nyugdíjba.


Hamburgban, 1908 május 17.-én érte a halál.
Hamburgban, 1908. május 17-én érte a halál.


Nyugat-Alesundban, a [[Spitzbergák]]on fekvő [[Koldewey Állomás]] (Station) nevű német kutató állomás névadója Carl Koldewey lett. Az állomás üzemeltetője a [[Alfred Wegener Intézet]].
Nyugat-Alesundban, a [[Spitzbergák]]on fekvő [[Koldewey Állomás]] (Station) nevű német kutató állomás névadója Carl Koldewey lett. Az állomás üzemeltetője a [[Alfred Wegener Intézet]].

A lap 2016. április 23., 10:05-kori változata

Carl Koldewey
Az első német sarki expedíció Grönlandra 1868-ban
A Germania és a Hansa hajók indulása a második német sarki expedícióra 1869. június 15-én Bremerhavenből. Lithographia Carl Justus Harmen Fedeler rajza nyomán

Carl Christian Koldewey (Németország, Bücken bei Hoya, 1837. október 26. – Hamburg, 1908. május 17.) - német sarkkutató.

Életrajza

Carl Koldewey grönlandi útja egy régi térképen

Carl Christian Koldewey 1837 Oktober 26-án született Németországban, Bücken bei Hoya-ban. Johann Cristian Koldewey kereskedő és Wilhelmine Meyer fiaként.

Gimnáziumi tanulmányai után 1853 Húsvétján hajósinasnak állt. A Bremen-i Tengerész Iskolába járt, ahol Arthur Breeusing legjobb tanítványa volt. 1861-ben visszament a tengerész iskolába képzett kapitányként. Koldewey 1866-1867-ben Hannoverben és Göttingenben tanult az egyetemen, többek között matematikát, fizikát és csillagászatot.

Unokaöccse volt Robert Koldewey, régész, történésznek.

1868-ban kapitánya volt az Északi-sarkra indított első német expedíciónak. Grönlandra keleti partjai mentén haladtak amennyire csak lehetséges volt, de a csapások és az erős jegesedés miatt nem értek célba, végül a 81 ° 5-ig, a Spitzbergákig jutott el, majd visszafordult.

1869-1870-ben vezetője volt a második német Északi-sarki expedíciónak Grönlandra és a Jeges-tengerre a Germania kapitányaként. Az expedíció, a Germania gőzhajóval és a Hansa vitorlás hajóval Paul Friedrich Hegemann kapitány parancsnoksága alatt, az expedícióhoz csatlakozott tudósokkal: Karl Nikolai Jensen Borgen (csillagász, fizikus), Ralph Copeland (csillagász, fizikus), Grönlandon és a Jeges-tengeren Adolf Pansch (zoológus, botanikus, orvos ), Julius von Payer mint térképész, Reinhold Buchholz (1837-1876; orvos és zoológus), és Carl Gustav Laube geológus.

Bremerhavent 1869. június 15-én hagyta el az expedíció, a két hajó közül a Germania 1869. augusztus 5-én elérte a Sabina szigeteket, majd augusztus 5.-én 75 fok 30'-en a NO Shannon-szigetet, ahonnan a teljesen zárt jég miatt kénytelen volt visszafordulni.Az expedíció igazi fénypontja a Kaiser-Franz-Joseph-fjord felfedezése és feltárása volt. Később az expedíciók befejezése után Koldewey mint író működött és szerzőként is részt vett a tudományos publikációkban. 1871-től a német Naval Obszervatoriumban dolgozott Hamburgban. 1905. július 31-én mint za Admiralitás igazgatója ment nyugdíjba.

Hamburgban, 1908. május 17-én érte a halál.

Nyugat-Alesundban, a Spitzbergákon fekvő Koldewey Állomás (Station) nevű német kutató állomás névadója Carl Koldewey lett. Az állomás üzemeltetője a Alfred Wegener Intézet.

Források

Hivatkozások