„Gyulai Gaál János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
képaláírás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
| kiadók = |
| kiadók = |
||
| honlap = |
| honlap = |
||
}}{{egyért2|Gyulai Gaál János zeneszerzőről| |
}}{{egyért2|Gyulai Gaál János zeneszerzőről|Gál János (egyértelműsítő lap)}} |
||
'''Gyulai Gaál János''' ([[Budapest]], [[1924]]. [[április 28.]] – Budapest, [[2009]]. [[február 12.]]) [[Erkel Ferenc-díj]]as [[Magyarok|magyar]] [[zeneszerző]]. |
'''Gyulai Gaál János''' ([[Budapest]], [[1924]]. [[április 28.]] – Budapest, [[2009]]. [[február 12.]]) [[Erkel Ferenc-díj]]as [[Magyarok|magyar]] [[zeneszerző]]. |
||
A lap 2016. április 22., 20:59-kori változata
| Gyulai Gaál János | |
 | |
| Született | 1924. április 28. Budapest |
| Elhunyt | 2009. február 12. (84 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulai Gaál János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyulai Gaál János (Budapest, 1924. április 28. – Budapest, 2009. február 12.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző.
Tevékenysége
Zenei tanulmányait a kaposvári zeneiskolában kezdte, majd a Zeneakadémián fejezte be – hegedű és zongora szakon. 1941-ben első díjat nyert a debreceni Hubay-versenyen. A Magyar Állami Hangversenyzenekarban helyezkedett el hegedűsként, majd a Budapesti Operettszínház korrepetitora lett. 1956-ban a Belga Rádió könnyűzenei pályázatán harmadik díjat nyert egytételes Zongorakoncertójával. 1959-ben a Magyar Rádióhoz került, ahol a Bartók-terem zenei vezetője (gyakran zenei rendezője is) volt. Itt kezdett karmesterként és hangszerelőként is tevékenykedni. 1980-tól tíz évig volt a müncheni Bajor Rádió külső munkatársa.
Komolyzenei munkálkodásán kívül (két zongoraverseny, egy hárfaverseny, egy hegedűverseny, kamarazenei művek) sokat tevékenykedett a könnyűzene területén is, sőt zeneszerző munkássága nagyobb része az utóbbi területre esik. Számos musical, filmzene és színpadi kísérőzene mellett ő írta Kovács Kati 1966-os, fesztiválgyőztes dalát (Nem leszek a játékszered). Szintén ő szerezte a Karinthy Színházban bemutatott, Karinthy Márton által rendezett Hét pofon, Aszlányi Károly művének színpadi változatához a kísérő zenét (a verseket Romhányi József írta).[1]
Az 1960-as években a Ki mit tud? zsűritagja.
Bátyja, Gyulai-Gaál Ferenc (Budapest, 1915. február 22. – 1981. január 31.)[2] zeneszerző, karmester.
Elismerései
- Erkel Ferenc-díj (1967)
- EMeRTon-díj (1992)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
- Huszka Jenő Életműdíj (1994)
- eMeRTon életmű-díjat (2004)
- Fényes Szabolcs-díj (2004)
- Artisjus Életműdíj (2008)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (posztumusz) (2009)
Jegyzetek
Források
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon II. (G–N). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965. 99. o.
- Bartók Rádió – Gyulai Gál János
- BMC – Gyulai Gál János
- Színházi Adattár
