„Budapest Sportcsarnok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Előzmények: 1 link korr. |
|||
46. sor: | 46. sor: | ||
== A megvalósítás == |
== A megvalósítás == |
||
Az egyre fokozódó igények miatt nem kerülhetett le a napirendről egy nagy sportcsarnok felépítése. A mérnökök több külföldi nagyméretű csarnok tetőszerkezetét tanulmányozták, köztük a [[leningrád]]i Jubileumi |
Az egyre fokozódó igények miatt nem kerülhetett le a napirendről egy nagy sportcsarnok felépítése. A mérnökök több külföldi nagyméretű csarnok tetőszerkezetét tanulmányozták, köztük a [[Szentpétervár|leningrád]]i [[Jubilejnij Sportpalota|Jubileumi Sportcsarnok]]ét is, amely a későbbi BS mintája lett. Így a kiviteli nehézségek leküzdésében (tetőszerkezeti elemek és különleges berendezések legyártásában) szovjet segítséget vettek igénybe. |
||
Az anyagi problémák megoldására a fővárosi üzemek a [[MSZMP|párt]] „sugallatára” több mint 500 millió forintot fizettek be nyereségük terhére, majd az építkezés során, társadalmi munkában körülbelül {{szám|20000|fő}}, közel {{szám|113000|órát}} dolgozott a kivitelezésben. Az építést kiemelt állami beruházásként végül 1724 millió forintos költségvetéssel hagyták jóvá. |
Az anyagi problémák megoldására a fővárosi üzemek a [[MSZMP|párt]] „sugallatára” több mint 500 millió forintot fizettek be nyereségük terhére, majd az építkezés során, társadalmi munkában körülbelül {{szám|20000|fő}}, közel {{szám|113000|órát}} dolgozott a kivitelezésben. Az építést kiemelt állami beruházásként végül 1724 millió forintos költségvetéssel hagyták jóvá. |
A lap 2016. április 19., 18:24-kori változata
Budapest Sportcsarnok (BS) | |
Adatok | |
Elhelyezkedés | Budapest, Magyarország |
Építés éve | 1978–1981 |
Megnyitás ideje | 1982. február 12. |
Lebontás éve | 1999 |
Felület | parketta |
Befogadóképesség | 12 500 |
Tulajdoni viszonyok | |
Tulajdonos | Magyar Állam |
Kezelő | Népstadion és Intézményei (NSI) |
Az építkezés adatai | |
Építész | Kiss István (KÖZTI) |
Kivitelezők | 31. számú ÁÉV (generál) |
Költség | 1,7 milliárd forint (1977) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 06′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 06′ 19″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest Sportcsarnok témájú médiaállományokat. |
A Budapest Sportcsarnok 1982-től Budapest és Magyarország legnagyobb fedett sportcsarnoka volt. A Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződésénél, a Népstadion szomszédságában volt található. 1999-ben egy tűzvészben leégett, helyreállítása nem volt lehetséges.
Előzmények
Már az 1940-es években, a Nemzeti Sportcsarnok építésekor, annak közvetlen közelében kijelölték egy nagy befogadóképességű sportcsarnok helyét. Az ötletet akkor tettek nem követték, közel 20 év telt el, hogy egy új csarnok tervei kézzelfoghatóvá váljanak.
A 60-as évek elején az Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) a Középülettervező Vállalattal (KÖZTI) készítette el egy 15000 néző befogadására alkalmas sportcsarnok tanulmányterveit. Újabb évek teltek el, mire a tanulmányt kiviteli tervek követték. Az MTST ezúttal egy 12000-es csarnok terveit készítette el Gulyás Zoltán építésszel.
Az újabb tervek kivitelezésére azonban nem került sor. Egyrészt az akkori árakon 350 millió forintra becsült költségek fedezete nem állt rendelkezésre, másrészt a magyar építőipar nem volt felkészült egy 120 m fesztávolságú tetőszerkezet kivitelézésre.
A megvalósítás
Az egyre fokozódó igények miatt nem kerülhetett le a napirendről egy nagy sportcsarnok felépítése. A mérnökök több külföldi nagyméretű csarnok tetőszerkezetét tanulmányozták, köztük a leningrádi Jubileumi Sportcsarnokét is, amely a későbbi BS mintája lett. Így a kiviteli nehézségek leküzdésében (tetőszerkezeti elemek és különleges berendezések legyártásában) szovjet segítséget vettek igénybe.
Az anyagi problémák megoldására a fővárosi üzemek a párt „sugallatára” több mint 500 millió forintot fizettek be nyereségük terhére, majd az építkezés során, társadalmi munkában körülbelül 20 000 fő, közel 113 000 órát dolgozott a kivitelezésben. Az építést kiemelt állami beruházásként végül 1724 millió forintos költségvetéssel hagyták jóvá.
A kivitelezés mérföldkövei
- 1973 A főváros vezetése multifunkcionális sportcsarnok építését határozta el, melyet a későbbiekben a kormány és a párt vezetése is megerősített.
- 1974 A tanulmányok készítésének megkezdése
- 1975. október 6. Államközi egyezmény készült Moszkvában a budapesti nagy sportcsarnok kivitelezésében vállalt szovjet közreműködésről.
- 1977. november 17. Az Állami Tervbizottság 1724 millió forintban jóváhagyta a beruházást
- 1977 december Megkezdődnek a szanálási munkák.
- 1977. december 15. A XIV. kerületi tanács kiadta a csarnok építési engedélyét
- 1978. március 1. Elkezdődtek az alapozási munkák
- 1981. december 21. Megkezdődött a sportcsarnok műszaki átadása.
- 1982. február 12. A Budapest Sportcsarnok megnyitja kapuit.
Paraméterek
Férőhely
- lelátón elhelyezett székek: 7000 fő
- kihúzható tribün: 3000 fő
- küzdőtérre helyezhető székek: 2500 fő
- maximális befogadóképesség: 12500 fő
Méretek
- átmérő a lábazatnál: 117 m
- átmérő a tetőn: 127 m
- belső fesztáv 102 m
- magasság 26,5 m
- alapterület 12 000 m2
Az épület szintjei
- A küzdőtér alatt helyezkedtek el a pinceraktárak, az állandó jégpálya (amelynek mérete éppen elérte a jeges sportok szabályaiban megengedett minimális méretet) és az edzőterem.
- Edzőterem: 29 × 137 m
- Állandó jégcsarnok: 26 × 56 m
- a küzdőtér szintjén voltak találhatóak a versenyek és rendezvények lebonyolításához szükséges kiszolgáló helyiségek: öltözők, zuhanyzók, irodák, tanácsterem, doppingvizsgálati és orvosi szobák, szaunák, szertárak, televíziós közvetítéseket kiszolgáló helyiségek.
- Küzdőtér burkolata: parkett, 47 × 40 m
- Atlétikai pálya: 5 sávos, 200 m kerületű, rekortán
- Jégpálya: 30 × 61 m
- Az első emeletre tervezték a közönség bejáratait, ruhatárakat valamint a WC-ket, mosdókat, büféket, melyek a második emeleten is hasonló módon alakítottak ki.
- A harmadik emeletre tervezték az újságírók részére kialakított 300 fős sajtópáholyt, 24 riporter állást (melynek számát a későbbiekben megnövelték) valamint a korszaknak megfelelő távközlési berendezéseket. Ezen a szinten voltak még a díszpáholyok, az épületet felügyelő és vezénylő rendszerek, a tolmácsfülkék, és az intézmény dolgozóinak irodái.
- A negyedik emeleten találtak helyet maguknak az épületgépészeti berendezések, egy 700 m2-es kiállítóterem. Ezen a szinten csatlakozott a tetőtartó szerkezet az acélpilléreken nyugvó vasbeton gyűrűhöz. Erre a szerkezetre épült a technológiai hídrendszer és a fölé épített friss levegőt biztosító légcsatorna hálózat (az elhasznált levegő a széksorok alatt került elszívásra) valamint a világító és hangtechnikai berendezések.
Sportesemények
1982
- február 26–27. fedett pályás atlétikai magyar bajnokság
- április 17–25. XIII. asztalitenisz Európa-bajnokság
- június 20. Európa válogatott – USA férfi, Magyarország – USA női kosárlabda mérkőzés
- december 2–12. női kézilabda-világbajnokság
1983
- március 5–6. fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság
- C csoportos jégkorong világbajnokság
1984
1985
1988
- január 9. Az év sportolója díjkiosztó ünnepség
- január 15–17. rövidpályás gyorskorcsolya Európa Kupa
- január 22–24. Magyar Nemzet Kupa nemzetközi jégkorong-torna
- január 22–24. műkorcsolya országos bajnokság
- február 27–28. V. Tricotex Kupa nemzetközi fedett pályás atlétikai verseny
- március 5–6. fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság
- március 21–27. műkorcsolya világbajnokság
- április 8–10. Taekwondo világbajnokság
- június 11. Oyama Kupa nemzetközi karateverseny
- június 17–19. Harlem Globetrotters kosárlabda bemutató
- szeptember 6. Magyarország-Szovjetunió férfi kézilabda mérkőzés
- október 4. a magyar olimpiai csapat fogadása
- október 7–9. Népstadion-Novarat kupa műkorcsolya verseny
- október 8. Újpesti Dózsa - Murrayfield Racers jégkorong BEK-selejtező
- december 3–4. teremcross verseny
- október 10. budo gála
- december 31. Az év sportolója díjkiosztó ünnepség
1990
- C csoportos jégkorong világbajnokság
Az első tűzeset: 1984
A BS leégése: 1999
1999. december 15-én hajnalban tűzvész pusztított a Budapest Sportcsarnokban. A tüzet a küzdőtéren rendezett karácsonyi vásárban égve felejtett gyertya okozta. A lángokat a tűzoltók több órás küzdelemben tudták megfékezni. Az épület szerkezete a tűz során olyan sérüléseket szenvedett el, hogy az újjáépítés nem volt lehetséges. Az épület építészeti védelem alatt állt. A Budapest Sportcsarnok helyén 2003-ban adták át akkori nevén a Budapest Sportarénát.
„ | A tűz az épületet elégetheti, a múltat és a jövőt sohasem. | ” |
– az új sportcsarnok felépítésének reklámja. |
További információk
- Tűz a Budapest Sportcsarnokban: mérnöki tanulságok
- A Budapest Sportcsarnok tűzesete, illetve az épületszerkezeteinek viselkedése a tűz során
- Interjú az utolsó létesítményvezetővel
Források
- Sass Tibor, Császár Béla: A Magyar Sport Évkönyve 1982. Budapest : Sport Lap és Könyvkiadó, 1983