„Olonho” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs méretváltozás ,  5 évvel ezelőtt
a
 
==Tartalma==
Kozmogóniailag az olonhok a jakutok ősi vallása szerint épülnek fel. Az olonho története három világban zajlik a Felső-világban (''Үөhээ Дойду''), a Középső-világban (''Орто Дойду'') és az Alsó-világban (''Аллараа Дойду''). A világmindenség közepén van a [[világfa]]. A világfa gyökerei lenyúlnak az Alsó-világba, a sötét ellenséges erők honába. A fa koronája a Középső-világban van, itt élnek az emberek. Az ágai az égbe törnek ami a Felső-világ isteneinek lakhelye.
 
Fő témája az emberi fajt védelmezők (''ajyy ajmag'') és az ördögi kannibalisztikus szörnyek (''abaasy'') közötti harc. Annak ellenére, hogy az ''ajyy''-t mint embert testesítik meg, mind a két csoport valójában szellemekből áll.
Az ''ajyy''-t fehérnek, vagy jó szellemnek hívják a fehér férfi [[sámán]]ok neve ''ajyy-ojun'' és a fehér sámán nőkké ''ajyy-udaghan''. A fekete sámánok a rosszindulatú szellemek neve ''abaasy-ojun''. Az abaasy többé-kevésbé a [[démon]] szinonimája addig valószínű, hogy az ''ajyy'' kezdetben félig embereket (jakutok) félig halhatatlan hősöket jelentett ezek az ősök istenné válásának folyamatában lassan az [[angyal]]okhoz vagy legalábbis a [[szent]]ekhoz váltak hasonlóvá. A történetek általában azzal kezdődnek, hogy az ''abaasy''-k betörnek az ''ajyy''-k földjére (Közép-föld). Erőszakoskodnak az asszonyokkal, öldökölnek, elhajtják a haszonállatokat, rabokat gyűjtenek és azokat a saját területükön az Alsó-világban börtönbe vetik. A történetnek ezen a pontján lép akcióba a főhős. Ez vagy a megtámadott ország törzsfőnökének az egyik fia, vagy valamelyik másik ''ajyy'' törzsből származó hős. A cselekményben mindkét oldalról további szereplők, hősök is bekapcsolódnak bonyolult epizódok során keresztül. Végül természetesen a rossz vereséget szenved és a történet a győztes hős visszatértét követő ünneppel a ''ysyakh''-al ér véget. A történetek bonyolultak és sok motívumuk megegyezik a [[burjátok|burját]] vagy a [[mongolok|mongol]] eposzok motívumaival.
 
Az ''ajyy''-t fehérnek, vagy jó szellemnek hívják a fehér férfi [[sámán]]ok neve ''ajyy-ojun'' és a fehér sámán nőkké ''ajyy-udaghan''. A fekete sámánok a rosszindulatú szellemek neve ''abaasy-ojun''. Az abaasy többé-kevésbé a [[démon]] szinonimája addig valószínű, hogy az ''ajyy'' kezdetben félig embereket (jakutok) félig halhatatlan hősöket jelentett ezek az ősök istenné válásának folyamatában lassan az [[angyal]]okhoz vagy legalábbis a [[szent]]ekhoz váltak hasonlóvá. A történetek általában azzal kezdődnek, hogy az ''abaasy''-k betörnek az ''ajyy''-k földjére (Közép-föld). Erőszakoskodnak az asszonyokkal, öldökölnek, elhajtják a haszonállatokat, rabokat gyűjtenek és azokat a saját területükön az Alsó-világban börtönbe vetik. A történetnek ezen a pontján lép akcióba a főhős. Ez vagy a megtámadott ország törzsfőnökének az egyik fia, vagy valamelyik másik ''ajyy'' törzsből származó hős. A cselekményben mindkét oldalról további szereplők, hősök is bekapcsolódnak bonyolult epizódok során keresztül. Végül természetesen a rossz vereséget szenved és a történet a győztes hős visszatértét követő ünneppel a ''ysyakh''-al ér véget. A történetek bonyolultak és sok motívumuk megegyezik a [[burjátok|burját]] vagy a [[mongolok|mongol]] eposzok motívumaival.
 
==Előadók==
A 20. század elején minden jakut településen voltak regösök (olonhoszutok). A hivatásos regösök általában szegény emberek voltak, mivel idejük nagy részét a szövegek tanulásával, más regösök előadásainak hallgatásával, és az éneklés és a deklamáció gyakorlásával töltötték. E mellett szükségszerűen elhanyagolták saját gazdaságukat és az előadásokért kevés fizetséget kaptak azt is természetben (hús, vaj, tojás stb.). Ismertek a múlt nevezetes regösei. Későbbi korok regösei közül a legismertebb [[Platon Alekszejevics Ojunszkij]], a „jakut irodalom atyja”. Ojunszkij 1893-ban született fiatal korában jól ismert regös volt. Ő írta le a legismertebb olonhot „A villámgyors Nürgun Baatur”-t.

Navigációs menü