„Citadella (Budapest)” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
kis javítások
a (kis átrendezés, átfogalmazás)
a (kis javítások)
{{egyért2|a budapesti Citadelláról|Fellegvár}}
{{Világörökségi helyszín infobox
|név = Citadella
|kép = Citadella - Budapest.jpg
|képaláírás = A Citadella madártávlatból
|kategória = Kulturális világörökségi helyszínek
|típus = Kulturális helyszín
|kritériumok =
|év = 1987
|pozíciós térkép = Budapest
|szélesség = É
|szélességi fok = 47
|szélességi ívperc = 29
|szélességi ívmásodperc = 13
|hosszúság = K
|hosszúsági fok = 19
|hosszúsági ívperc = 2
|hosszúsági ívmásodperc = 47
|szöveg pozíciója = =
|térképfelirat = Citadella
}}
[[Fájl:Gellért-hegyi Csillagda tervrajza 1813.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az egykori csillagda, az Uraniae tervrajza 1813-ból]]
[[Fájl:Rudolf von Alt Buda látképe a Ferencváros felől.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella helyén az 1849-es pusztulásáig az egyetemi Csillagda épülete volt.]][[Fájl:Gellért-hegyi Citadella.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella déli falának részlete]]
 
A '''Citadella''' [[Budapest XI. kerülete|Budapest XI. kerületében]], a [[Gellért-hegy]] tetején fekvő erőd, melyet az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharc]] leverése után, [[1854]]-ben emelt a [[Habsburg-ház|Habsburg]] uralkodó.
Az [[UNESCO]] a budai [[Várhegy (Buda)|Várheggyel]] és a [[Duna]] két partjának panorámájával együtt a [[Gellért-hegy]]ethegyet [[1987]]-ben a [[Világörökség]] részévé nyilvánította.
 
== Etimológia ==
A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek.
 
A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt [[Julius Jacob von Haynau]] építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő [[város]] megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.
 
[[Buda (történelmi település)|Buda]] török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. A [[Csillagda|Csillagdát]] három európai uralkodó [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor]] [[Oroszország uralkodóinak listája|orosz cár]] , [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[osztrák császárok listája|osztrák császár]] és [[magyarország uralkodóinak listája|magyar király]], ésvalamint [[III. Frigyes Vilmos porosz király]] jelenlétében [[1815]]-ben avatták fel , akik a [[napóleoni háborútháború]]t lezáró [[Szent Szövetség]] megkötésére gyűltek össze, és utaztak [[Buda (történelmi település)|Budára]] a létesítmény megnyitásra.<ref>[http://www.konkoly.hu/fizszem/balazs/fizcent.pdf Balázs Lajos: Egy centenárium margójára]</ref>
 
[[Buda (történelmi település)|Buda]] várának [[Buda ostroma (1849)|1849-es ostrománál]] a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyen, az [[Budai Csillagvizsgáló|egyetemi Csillagda]] épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották.
 
Az ostrom tapasztalatai után, a gyászos emlékű [[Bach-korszak]]ban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen [[Budai várnegyed|budai vár]] helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni [[Budapest|Pest–Buda]] köré – célja a külső ellenség visszaverése és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a [[Gellért-hegy]]enhegyen kezdték megalapozni [[Emmanuel Zitta]] osztrák hadmérnök tervei alapján [[1850]]-ben. A munkálatok költségeire kétszázezer forintot rendelt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] osztrák császár. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda<ref>[http://budapestcity.uw.hu/11-egyeb/eltunt/Csillagda/index-hu.htm Gellért-hegyi Csillagda]</ref><ref>[http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/magyar_18-19._sz._csillagaszata/a_gellerthegyi_csillagda_1849_evi_pusztulasa.html A gellérthegyi csillagda 1849. évi pusztulása]</ref> és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része sohasem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül [[Komárom (Magyarország)|Komárom]] városa körül készítette el az „[[Komáromi erődrendszer|utolsó védőbástyát]]”. A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében.
 
A gyűlölt osztrák erőd az 1867-es osztrák-magyar [[kiegyezés]]sel elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak [[1899]]-ben vonult ki falai mögül.<ref>Itt szolgáltak az 5. hadtest ([[Pozsony]]) alárendeltségébe tartozó, 1891. január 1-jén alapított 6. Magyar Vártüzérezred ([[Komárom (Magyarország)|Komárom]]), 2. Zászlóalj ([[Budapest]]) katonái. Miután a XIX.-XX. század fordulóján megszűnt mint katonai létesítmény, a zászlóaljnak a [[Gubacsidűlő|Gubacsi dűlőben]] építették fel a báró [[Ernst Gideon von Laudon|Laudon]] laktanyát. Lásd még ''Osgyán Edina'' : Millenniumi tiszteletadás / Új épületek készültek el az 1896-os évfordulóra a [[Budapest IX. kerülete|Ferencvárosban]] (Magyar Nemzet, 2002. szeptember 4.) http://www.mno.hu/portal/100556</ref> Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a [[második világháború]]ban, Budapest [[1944]]–[[1945|45]]1944–45-ös védelmében a támadó [[Vörös Hadsereg]]gel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, ennek nyomait még napjainkban is jól lehet látni.
 
== Mint jelkép ==
[[Fájl:Citadel of Buda partial demolition works in 1897.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella katonai jellegének megszüntetése, 1897–98. (A háttérben, a [[Belvárosi plébániatemplom (Budapest)|Belvárosi Templom]] mellett folynak a jövendő [[Erzsébet híd]] pesti pillérének alapozási munkái).]]
[[Fájl:Citadellalégifotó.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella légifotója (2009)-ből]]
[[Fájl:BudapestDSCN3929.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|[[ÁgyúSzovjet (löveg)|Ágyúk]]ágyúk 1944–45-bőla Citadella tövében]]
 
Jegyzőkönyvileg 1897 októberének végén, a demilitarizált Citadella az akkor közel 25 éves [[főváros]] birtokába került:

Navigációs menü