„Júdeai-sivatag” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
|}
|}


A '''Júdeai-sivatag''' ([[Héber nyelv|héber]]: מִדְבַּר יְהוּדָה [[Arab nyelv|arabul]]: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió [[Palesztina (régió)|Palesztiná]]ban, [[Ciszjordánia]] és [[Izrael]] területén. [[Jeruzsálem]], illetve a középső (Júdeai-) hegyvidék és a [[Holt-tenger]] között fekszik. Jeruzsálem-től alig pár km-re keletre - [[Betánia|Betániát]] elhagyva - már a félsivatag rideg világa bontakozik ki. A terület délen a [[Negev-sivatag]]ba megy át.
A '''Júdeai-sivatag''' ([[Héber nyelv|héber]]: מִדְבַּר יְהוּדָה [[Arab nyelv|arabul]]: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió [[Palesztina (régió)|Palesztiná]]ban, [[Ciszjordánia]] és [[Izrael]] területén. [[Jeruzsálem]], illetve a középső (Júdeai-) hegyvidék és a [[Holt-tenger]] között fekszik. Jeruzsálem-től alig pár km-re keletre - [[Betánia|Betániát]] elhagyva - már a félsivatag rideg világa bontakozik ki. Délen a [[Negev-sivatag]]ba megy át.


== Földrajz ==
== Földrajz ==

A lap 2016. április 14., 07:20-kori változata

Tájkép
Maszada környékén
(légifelvétel)
A Júdeai-sivatag
területe
(műholdas kép)

A Júdeai-sivatag (héber: מִדְבַּר יְהוּדָה arabul: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió Palesztinában, Ciszjordánia és Izrael területén. Jeruzsálem, illetve a középső (Júdeai-) hegyvidék és a Holt-tenger között fekszik. Jeruzsálem-től alig pár km-re keletre - Betániát elhagyva - már a félsivatag rideg világa bontakozik ki. Délen a Negev-sivatagba megy át.

Földrajz

Felszínének magassága nyugatról kelet felé haladva folyamatosan csökken. A többnyire hegyvidékes területen számos nyugat-kelet irányú vádi húzódik, amelyek közül sok a több száz méter mélységet is eléri. Jeruzsálem tengerszint feletti magassága 600-800 méter, a sivatag keleti részéé átlagosan 150-200 méter, míg Jerikó a Jordán-árokban már a tengerszint alatt fekszik 200 méterrel.

Éghajlat

A terület éghajlata:

  • a nyugati határszélén mediterrán hegyvidéki, ahol az évi átlagos csapadék 400-500 mm
  • középső részén félsivatagi,
  • keleti részén sivatagi.

Települések

Főbb városok:

A sivatagban többfelé vannak oázis-települések, ilyen pl. Én-Gedi (Ein Gedi) a Holt-tenger nyugati partján, továbbá Jerikó, Gilgál stb.

A Szentírás

A terület a Bibliából ismert még Júda/Júdea pusztája, pusztasága (יְשִׁימוֹן) néven is.[1]

A fiatal Dávid itt bujdosott Saul üldözése elől.[2]

Jézus a Júdeai-sivatagban 40 napig böjtölt, mielőtt megkezdte tanítói működését.[3] Hosszú böjtje után - a hagyomány alapján - a Jerikó melletti Dzsebel Karantal (Jabal al-Qarantal) hegynél kísértette meg Sátán. Ennek emlékére a hegy oldalában ma a görög ortodox Megkísértés kolostora (Deir al-Qarantal) áll.

A Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében találták meg az elhíresült Qumrán-i tekercseket.

Szerzetesség

A Szent Szabbász alapította kolostor, Mar Szaba, Jeruzsálemtől keletre a Kidron aszóvölgye mellett

A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az esszénusok között, majd Nagy Konstantin idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (3-4. század), Szent Euthümosz (4-5. század), Szent Szabbász (5-6. század), Szent Theodosziosz (5-6. század). Mindegyikük saját kolostort alapított. Ma is élnek itt szerzetesek és remeték a világtól elvonultan.[4]

Jegyzetek

  1. Zsolt. 63,1  ; Máté 3,1
  2. Sám. I. 23-24. rész
  3. Márk 1,12-13 ; Máté 4. rész
  4. Gyürki László: A Biblia földjén, 1990

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Judaean Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mount of Temptation című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.