„Akko (település)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
25. sor: | 25. sor: | ||
Több ókori egyiptomi irat említi, így egy [[Kr. e. 19. század]]ból való cseréptábla,<ref>Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk, 1985</ref> de megtaláljuk [[III. Thotmesz]] idejéből ([[Kr. e. 15. század]]) is a kánaáni városlistákon. |
Több ókori egyiptomi irat említi, így egy [[Kr. e. 19. század]]ból való cseréptábla,<ref>Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk, 1985</ref> de megtaláljuk [[III. Thotmesz]] idejéből ([[Kr. e. 15. század]]) is a kánaáni városlistákon. |
||
Az izraeliták a [[A zsidó honfoglalás|a honfoglalás]]uk idején nem tudták ezt a várost bevenni;a környező |
Az izraeliták a [[A zsidó honfoglalás|a honfoglalás]]uk idején nem tudták ezt, a [[föniciaiak]] birtokában levő várost bevenni; a környező régiót azonban Áser törzse szállta meg. |
||
[[Nagy Sándor makedón király|Nagy Sándor]] [[Kr. e. 333]]-ban foglalta el és a város központját a tengerpartra helyezte át. Gyarmatává tette és nevét Ptolemaiszra változtatta. A rómaiak alatt a [[Galilea|Galileá]]ban állomásozó katonaság bázisa. |
[[Nagy Sándor makedón király|Nagy Sándor]] [[Kr. e. 333]]-ban foglalta el és a város központját a tengerpartra helyezte át. Gyarmatává tette és nevét Ptolemaiszra változtatta. A rómaiak alatt a [[Galilea|Galileá]]ban állomásozó katonaság bázisa. |
A lap 2016. április 11., 12:20-kori változata
A településen világörökségi helyszín található |
Akko | |||
A Német Lovagrend vára | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Izrael | ||
Körzethívószám | 972 4 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 48 900 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | IST, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 32° 55′ 34″, k. h. 35° 05′ 02″Koordináták: é. sz. 32° 55′ 34″, k. h. 35° 05′ 02″ | |||
Akko weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Akko témájú médiaállományokat. |
Akko vagy Akkó, Akkon, a késő ókorban görögül Ptolemaisz (ezenkívül ismertebb nevei még: Akers, Acre, Accho, Acco, Hacco illetve St. Jean d’Acre), görögül Ἄκη, héberül עכו ‘Akkô, arabul عكّا ʿAkkā. Több mint négy ezer éve lakott város,[2] Galileában, a mai Izrael északnyugati területén, a Földközi-tenger partján.
Az óvárosa, amely az UNESCO kulturális Világörökségének része, a haifai öböl északi részén, egy félszigeten található és egy helyenként 150 méter széles erődítmény védi. A szárazföld felől mára már teljesen körbeveszi az új város. Míg az új városban többségében zsidó a lakosság, az óvárosban szinte kizárólag izraeli arabok laknak és még ma is az egyik legorientálisabb hangulatú város Izraelben.[3]
A városnak 2011-ben 46 464 lakosa volt.[4]
A városnak több évszázadon keresztül fontos kikötője volt a földközi tenger keleti részén, ez mára már erősen vesztett jelentőségéből. Gazdasági súlya ma az iparnak van, mindenekelőtt a vasfeldolgozásnak. A városnak van vasút-összeköttetése is a Naharija - Haifa vonalon.[5]
Története
Több ókori egyiptomi irat említi, így egy Kr. e. 19. századból való cseréptábla,[6] de megtaláljuk III. Thotmesz idejéből (Kr. e. 15. század) is a kánaáni városlistákon.
Az izraeliták a a honfoglalásuk idején nem tudták ezt, a föniciaiak birtokában levő várost bevenni; a környező régiót azonban Áser törzse szállta meg.
Nagy Sándor Kr. e. 333-ban foglalta el és a város központját a tengerpartra helyezte át. Gyarmatává tette és nevét Ptolemaiszra változtatta. A rómaiak alatt a Galileában állomásozó katonaság bázisa.
Kr. u. 614-ben a perzsák foglalták el, de csak rövid ideig volt az övék.
1104-ben a keresztesek foglalták el, akiknek fő kikötőjük és Jeruzsálem eleste után a fővárosuk volt.
1291-ben az egyiptomiak lerombolták. A 14. században újraépítették, de csak a 18. században lett újra fontos központtá.
1799-ben Napóleon serege ostromolta - sikertelenül.
1918-ban az angolok kezére került, akiknek itt-tartózkodásuk alatt az ország északi részének közigazgatási központja lett.
Jegyzetek
- ↑ Šnatôn statîstî le-Yisra'el (több nyelv nyelven). Israeli Central Bureau of Statistics. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ E. A. Wallis Budge, An Egyptian Hieroglyphic Dictionary. London: John Murray, 1920
- ↑ http://whc.unesco.org/en/list/1042
- ↑ Locality File (XLS). Israel Central Bureau of Statistics, 2011. (Hozzáférés: 2013. február 2.)
- ↑ http://rail.co.il/en/Stations/Pages/1500.aspx
- ↑ Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk, 1985
Források
- Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története (fordította Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna), Osiris, 1999, ISBN 963-379-448-X
- Goren Tamás: Izrael
További információk
- Akko hivatalos honlapja
- Ulrich Perwass Homepage Az Al-Dzsazzar mecset belülről