„Naharija” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
36. sor: 36. sor:
Lakói kezdetben csak mezőgazdasággal foglalkoztak, ma már lendületesen fejlődik. [[1962]] óta város, ipara, kereskedelme és idegenforgalma is jelentős.
Lakói kezdetben csak mezőgazdasággal foglalkoztak, ma már lendületesen fejlődik. [[1962]] óta város, ipara, kereskedelme és idegenforgalma is jelentős.


A város építése során egy kánaáni templom romjai kerültek elő [[Astarté]] szobrokkal és füstölő edényekkel,<ref>Gyürki László: A Biblia földjén</ref> továbbá a város mellett egy {{szám|3400}} éves [[bronzkor]]i citadella romjait tárták fel.
A város építése során egy [[Kánaániták (Biblia)|kánaáni]] templom romjai kerültek elő [[Astarté]] szobrokkal és füstölő edényekkel,<ref>Gyürki László: A Biblia földjén</ref> továbbá a város mellett egy {{szám|3400}} éves [[bronzkor]]i citadella romjait tárták fel.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2016. április 11., 10:41-kori változata

Naharija
városkép
városkép
Naharija címere
Naharija címere
Héber neve: נַהֲרִיָּה
Közigazgatás
Ország Izrael
Rangváros
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség60 000 fő (2019)
Földrajzi adatok
IdőzónaIST, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 33° 00′ 13″, k. h. 35° 05′ 33″Koordináták: é. sz. 33° 00′ 13″, k. h. 35° 05′ 33″
[true Naharija weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Naharija témájú médiaállományokat.

Naharija (héberül: נַהֲרִיָּה, nyugati átírással Nahariya) Izrael tengerpartjának legészakibb városa, a libanoni határ közelében, Akkótól kb. 8 km-re északra. Lakossága kb. 54 ezer fő.

1935-ben a náci Németországból menekülő zsidók alapították. Nevét a várost átszelő folyóról kapta (Nahar = folyó). Lakói kezdetben csak mezőgazdasággal foglalkoztak, ma már lendületesen fejlődik. 1962 óta város, ipara, kereskedelme és idegenforgalma is jelentős.

A város építése során egy kánaáni templom romjai kerültek elő Astarté szobrokkal és füstölő edényekkel,[1] továbbá a város mellett egy 3400 éves bronzkori citadella romjait tárták fel.

Jegyzetek

  1. Gyürki László: A Biblia földjén

Források

  • Goren Tamás: Izrael, 1988

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nahariya című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.