„Akko (település)” változatai közötti eltérés

	Akko
	A Német Lovagrend vára
	; Akko címere
	; Akko címere
	Közigazgatás
Ország	Izrael
Körzethívószám	972 4
Testvértelepülései	Lista Pisa; Bielsko-Biała; Bregenz; Deerfield Beach; La Rochelle; Recklinghausen; Nagykanizsa; Saint-Mandé; Trakai;
	Népesség
Teljes népesség	48 900 fő (2018. dec. 31.)
	Földrajzi adatok
Időzóna	IST, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 32° 55′ 34″, k. h. 35° 05′ 02″Koordináták: é. sz. 32° 55′ 34″, k. h. 35° 05′ 02″
	Akko weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Akko témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. április 11., 07:38-kori változata

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Akko (egyértelműsítő lap).

Akko vagy Akkó, Akkon, a késő ókorban görögül Ptolemaisz (ezenkívül ismertebb nevei még: Akers, Acre, Accho, Acco, Hacco illetve St. Jean d’Acre), görögül Ἄκη, héberül ‏עכו ‘Akkô, arabul ‏عكّا ʿAkkā. Több mint négy ezer éve lakott város,^[2] Galileában, a mai Izrael északnyugati területén, a Földközi-tenger partján.

Az óvárosa, amely az UNESCO kulturális Világörökségének része, a haifai öböl északi részén, egy félszigeten található és egy helyenként 150 méter széles erődítmény védi. A szárazföld felől mára már teljesen körbeveszi az új város. Míg az új városban többségében zsidó a lakosság, az óvárosban szinte kizárólag izraeli arabok laknak és még ma is az egyik legorientálisabb hangulatú város Izraelben.^[3]

A városnak 2011-ben 46 464 lakosa volt.^[4]

A városnak több évszázadon keresztül fontos kikötője volt a földközi tenger keleti részén, ez mára már erősen vesztett jelentőségéből. Gazdasági súlya ma az iparnak van, mindenekelőtt a vasfeldolgozásnak. A városnak van vasút-összeköttetése is a Naharija - Haifa vonalon.^[5]

Története

Több ókori egyiptomi irat említi, megtaláljuk III. Thotmesz idejéből is a kánaáni városlistákon.

Nagy Sándor Kr. e. 333-ban foglalta el és a város központját a tengerpartra helyezte át. Gyarmatává tette és nevét Ptolemaiszra változtatta. A rómaiak alatt a Galileában állomásozó katonaság bázisa.

Kr. u. 614-ben a perzsák foglalták el, de csak rövid ideig volt az övék.

1104-ben a keresztesek foglalták el, akiknek fő kikötőjük és Jeruzsálem eleste után a fővárosuk volt.

1291-ben az egyiptomiak lerombolták. A 14. században újraépítették, de csak a 18. században lett újra fontos központtá.

1799-ben Napóleon serege ostromolta - sikertelenül.

1918-ban az angolok kezére került, akiknek itt-tartózkodásuk alatt az ország északi részének közigazgatási központja lett.

Források

↑ Šnatôn statîstî le-Yisra'el (több nyelv nyelven). Israeli Central Bureau of Statistics. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
↑ E. A. Wallis Budge, An Egyptian Hieroglyphic Dictionary. London: John Murray, 1920
↑ http://whc.unesco.org/en/list/1042
↑ Locality File (XLS). Israel Central Bureau of Statistics, 2011. (Hozzáférés: 2013. február 2.)
↑ http://rail.co.il/en/Stations/Pages/1500.aspx

Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története (fordította Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna), Osiris, 1999, ISBN 963-379-448-X
Goren Tamás: Izrael

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Akko (település) témájú médiaállományokat.

Akko hivatalos honlapja
Ulrich Perwass Homepage Az Al-Dzsazzar mecset belülről

Zsidóságportál
Földrajzportál

[825e49e0299cf554f7fe8c7c914723e6f091c4d5-1] Šnatôn statîstî le-Yisra'el (több nyelv nyelven). Israeli Central Bureau of Statistics. (Hozzáférés: 2020. május 3.)

[2] E. A. Wallis Budge, An Egyptian Hieroglyphic Dictionary. London: John Murray, 1920

[3] ttp://whc.unesco.org/en/list/1042

[cbs-loc-4] Locality File (XLS). Israel Central Bureau of Statistics, 2011. (Hozzáférés: 2013. február 2.)

[5] ttp://rail.co.il/en/Stations/Pages/1500.aspx

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
  | weboldal = www.akko.muni.il
 }}
-'''Akko''' vagy Akkó, Akkon, az [[ókor]]ban ''Ptolemaisz'' (ezenkívül ismertebb nevei még: Akers, Acre, Accho, Acco, Hacco illetve St. Jean d’Acre), [[görög nyelv|görögül]] Ἄκη, [[Héber nyelv|héberül]] ‏עכו ‘Akkô, [[Arab nyelv|arabul]] ‏عكّا ʿAkkā. Több mint négy ezer éve lakott város,<ref>E. A. Wallis Budge, An Egyptian Hieroglyphic Dictionary. London: John Murray, 1920</ref> [[Galilea|Galileában]], a mai [[Izrael]] északnyugati területén, a [[Földközi-tenger]] partján.
+'''Akko''' vagy Akkó, Akkon, a késő [[ókor]]ban görögül ''Ptolemaisz'' (ezenkívül ismertebb nevei még: Akers, Acre, Accho, Acco, Hacco illetve St. Jean d’Acre), [[görög nyelv|görögül]] Ἄκη, [[Héber nyelv|héberül]] ‏עכו ‘Akkô, [[Arab nyelv|arabul]] ‏عكّا ʿAkkā. Több mint négy ezer éve lakott város,<ref>E. A. Wallis Budge, An Egyptian Hieroglyphic Dictionary. London: John Murray, 1920</ref> [[Galilea|Galileában]], a mai [[Izrael]] északnyugati területén, a [[Földközi-tenger]] partján.
 Az óvárosa, amely az [[UNESCO]] kulturális [[Világörökség]]ének része, a [[haifa]]i öböl északi részén, egy [[félsziget]]en található és egy helyenként 150 méter széles erődítmény védi. A szárazföld felől mára már teljesen körbeveszi az új város. Míg az új városban többségében [[zsidók|zsidó]] a lakosság, az óvárosban szinte kizárólag izraeli arabok laknak és még ma is az egyik legorientálisabb hangulatú város Izraelben.<ref>http://whc.unesco.org/en/list/1042</ref>
@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 == Története ==
+Több ókori egyiptomi irat említi, megtaláljuk [[III. Thotmesz]] idejéből is a kánaáni városlistákon.
+[[Nagy Sándor makedón király|Nagy Sándor]] [[Kr. e. 333]]-ban foglalta el és a város központját a tengerpartra helyezte át. Gyarmatává tette és nevét Ptolemaiszra változtatta. A rómaiak alatt a [[Galilea|Galileá]]ban állomásozó katonaság bázisa.
+Kr. u. 614-ben a perzsák foglalták el, de csak rövid ideig volt az övék.
+-ben a keresztesek foglalták el, akiknek fő kikötőjük és Jeruzsálem eleste után a fővárosuk volt.
+-ben az egyiptomiak lerombolták. A 14. században újraépítették, de csak a 18. században lett újra fontos központtá.
+-ben Napóleon serege ostromolta - sikertelenül.
+-ban az angolok kezére került, akiknek itt-tartózkodásuk alatt az ország északi részének közigazgatási központja lett.
 == Források ==
 {{források}}
 *Steven Runciman: ''A keresztes hadjáratok története'' (fordította Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna), Osiris, 1999, ISBN 963-379-448-X
+*Goren Tamás: Izrael
 == További információk ==