„Perneszy Pál (alnádor)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:


==Élete==
==Élete==
Az [[Perneszi család|osztopáni Perneszy család]] sarja; a Középkorban a legtekintélyesebb tagja. Édesapja Perneszy Pethő fia Péter volt, édesanyja neve ismeretlen.<ref>http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm</ref> Perneszy Pál mester (''magister'') felemelkedő középnemes családja a [[Somogy vármegye]]i Kapós, a Dráva mentén, illetőleg a Kis-Koppány völgyében lévő Pernesz nevű helység környékén Csánki szerint 9-22 birtokkal (faluval és birtokrésszel) rendelkezett, és az utolsó után vette fel a vezetéknevét.
Az [[Perneszi család|osztopáni Perneszy család]] sarja; a Középkorban a legtekintélyesebb tagja. Édesapja Perneszy Pethő fia Péter volt, édesanyja neve ismeretlen.<ref>http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm</ref> Apai nagyanyja, Perneszy Pethő mester felesége, Egudich Katalin, Egudich János mester lánya volt.<ref>Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 46.o.</ref> Perneszy Pál mester (''magister'') felemelkedő középnemes családja a [[Somogy vármegye]]i Kapós, a Dráva mentén, illetőleg a Kis-Koppány völgyében lévő Pernesz nevű helység környékén Csánki szerint 9-22 birtokkal (faluval és birtokrésszel) rendelkezett, és az utolsó után vette fel a vezetéknevét.


[[1424]]-ben királyi emberként szerepelt egy pereskedésben.<ref>MNL.DF.35498.1424-05-07</ref> [[1435]]-ben deáknak (''litteratus''nak) nevezik,<ref>MNL.DF.44093.1435-11-30</ref> [[1437]]-ben Pernszy Pál mester, a királyi kúriai jegyzői tisztséget töltötte be.<ref>MNL.103584.1437-10-26</ref> Fiatal korában familiáris szolgálatba állt [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádornak, és hűséges belső embereként sikerült megszereznie a köznemesség számára nehezen elérhető nagyon jelentős hivatalokat. Először [[1447]]. júniusán macsói vicebán,<ref>MOLDF.59367.1447-06-23</ref> majd [[1447]] és [[1460]] között 13 éven keresztül a királyság alnádora volt Garai mellett.
[[1424]]-ben királyi emberként szerepelt egy pereskedésben.<ref>MNL.DF.35498.1424-05-07</ref> [[1435]]-ben deáknak (''litteratus''nak) nevezik,<ref>MNL.DF.44093.1435-11-30</ref> [[1437]]-ben Pernszy Pál mester, a királyi kúriai jegyzői tisztséget töltötte be.<ref>MNL.103584.1437-10-26</ref> Fiatal korában familiáris szolgálatba állt [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádornak, és hűséges belső embereként sikerült megszereznie a köznemesség számára nehezen elérhető nagyon jelentős hivatalokat. Először [[1447]]. júniusán macsói vicebán,<ref>MOLDF.59367.1447-06-23</ref> majd [[1447]] és [[1460]] között 13 éven keresztül a királyság alnádora volt Garai mellett.
11. sor: 11. sor:


==Házassága és leszármazottjai==
==Házassága és leszármazottjai==
Perneszy Pál gyermekei édesanyja nevét nem ismerjük pontosan. A [[Szapolyai-család]]hoz tartozó Szapolyai Szapolyai Orsolya sírja alapján tudni, hogy ő lehetett a házastársa Perneszy Pálnak, azonban nem alapítható meg, hogy ő lett volna a gyermekei anyja. A forrásokban nem fordult elő.<ref>http://www.academia.edu/5483910/A_Szapolyai_csalad_legregebbi_cimere_The_Oldest_Coat_of_Arms_of_the_Szapolyai_family</ref> Perneszy Pál gyermekei egy ideig az Újlaki családnál tartottak, majd a [[16. század]]ban a Báthory családnak szolgálatot tettek. Az egyik gyermeke Perneszy Zsigmond somogyi alispán, akinek a felesége némai Kolos Borbála, némai Kolos László komáromi várnagy lánya volt; a másik Perneszy Imre, a Báthoryak [[Babócsa vára|babocsai várnagya]],<ref>MOLD.DF.24867.1504-07-11</ref> aki feleségül vette enyingi Török Ilona kisasszonyt, enyingi [[Török Ambrus]] lányát.<ref>MOLDF.97811.1496-12-20</ref>
Perneszy Pál gyermekei édesanyja nevét nem ismerjük pontosan. A [[Szapolyai-család]]hoz tartozó Szapolyai Szapolyai Orsolya sírja alapján tudni, hogy ő lehetett a házastársa Perneszy Pálnak, azonban nem alapítható meg, hogy ő lett volna a gyermekei anyja.<ref>http://epa.oszk.hu/02100/02137/00015/pdf/EPA02137_ISSN_1219-543X_tomus_13_fas_3_2008_227-265.pdf</ref> A forrásokban nem fordult elő.<ref>http://www.academia.edu/5483910/A_Szapolyai_csalad_legregebbi_cimere_The_Oldest_Coat_of_Arms_of_the_Szapolyai_family</ref> Perneszy Pál gyermekei egy ideig az Újlaki családnál tartottak, majd a [[16. század]]ban a Báthory családnak szolgálatot tettek. Az egyik gyermeke Perneszy Zsigmond somogyi alispán, akinek a felesége némai Kolos Borbála, némai Kolos László komáromi várnagy lánya volt; a másik Perneszy Imre, a Báthoryak [[Babócsa vára|babocsai várnagya]],<ref>MOLD.DF.24867.1504-07-11</ref> aki feleségül vette enyingi Török Ilona kisasszonyt, enyingi [[Török Ambrus]] lányát.<ref>MOLDF.97811.1496-12-20</ref>
==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
{{Jegyzetek}}

A lap 2016. április 9., 07:52-kori változata

osztopáni Perneszy Pál a Magyar Királyság alnádora 1447 és 1460 között, Garai László nádor főfamiliárisa, majd Újlaki Miklós tanácsosa.

Élete

Az osztopáni Perneszy család sarja; a Középkorban a legtekintélyesebb tagja. Édesapja Perneszy Pethő fia Péter volt, édesanyja neve ismeretlen.[1] Apai nagyanyja, Perneszy Pethő mester felesége, Egudich Katalin, Egudich János mester lánya volt.[2] Perneszy Pál mester (magister) felemelkedő középnemes családja a Somogy vármegyei Kapós, a Dráva mentén, illetőleg a Kis-Koppány völgyében lévő Pernesz nevű helység környékén Csánki szerint 9-22 birtokkal (faluval és birtokrésszel) rendelkezett, és az utolsó után vette fel a vezetéknevét.

1424-ben királyi emberként szerepelt egy pereskedésben.[3] 1435-ben deáknak (litteratusnak) nevezik,[4] 1437-ben Pernszy Pál mester, a királyi kúriai jegyzői tisztséget töltötte be.[5] Fiatal korában familiáris szolgálatba állt Garai László nádornak, és hűséges belső embereként sikerült megszereznie a köznemesség számára nehezen elérhető nagyon jelentős hivatalokat. Először 1447. júniusán macsói vicebán,[6] majd 1447 és 1460 között 13 éven keresztül a királyság alnádora volt Garai mellett.

1439. június 5.-én[7] címereslevél adományában részesült rokonaival együtt Albert magyar királytől.[8] 1448-ban Osztályos rokonaival együtt Ozorai Pipó magtalan halála után, a királyra visszaszállt birtokait neki adományozta, és így lett Mérőn, Torvajon, Szennán, Szomajomban, Kalocsafalván, Kiskárán és Bárdon földbirtokos (azonban más örökösök ellentmondása miatt több éven keresztül próbálta érvényesítejni a jogait az adományhoz).[9]

Garai László halála után (1459 áprilisa), még a nádor árvájának, Garai Jóbnak a tiszttartója volt 1460-ban. Azonban a lehetőségeket felmérvén, ahogy más tehetős köznemes úr rajta kívül is tette, Perneszy Pál elhagyta a Garai családot és helyette Újlaki Miklóst szolgálta. 1464-ben már a szlavóniai vicebánja volt Újlaki familiárisaként egészen halálaig 1470 előtt.[10]

Házassága és leszármazottjai

Perneszy Pál gyermekei édesanyja nevét nem ismerjük pontosan. A Szapolyai-családhoz tartozó Szapolyai Szapolyai Orsolya sírja alapján tudni, hogy ő lehetett a házastársa Perneszy Pálnak, azonban nem alapítható meg, hogy ő lett volna a gyermekei anyja.[11] A forrásokban nem fordult elő.[12] Perneszy Pál gyermekei egy ideig az Újlaki családnál tartottak, majd a 16. században a Báthory családnak szolgálatot tettek. Az egyik gyermeke Perneszy Zsigmond somogyi alispán, akinek a felesége némai Kolos Borbála, némai Kolos László komáromi várnagy lánya volt; a másik Perneszy Imre, a Báthoryak babocsai várnagya,[13] aki feleségül vette enyingi Török Ilona kisasszonyt, enyingi Török Ambrus lányát.[14]

Jegyzetek

  1. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm
  2. Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 46.o.
  3. MNL.DF.35498.1424-05-07
  4. MNL.DF.44093.1435-11-30
  5. MNL.103584.1437-10-26
  6. MOLDF.59367.1447-06-23
  7. MNL.DF. 13394 1439-06-05
  8. Nyulásziné Straub Éva. Öt évszázad címere. Budapest. 1987 (13.o.)
  9. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm
  10. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm
  11. http://epa.oszk.hu/02100/02137/00015/pdf/EPA02137_ISSN_1219-543X_tomus_13_fas_3_2008_227-265.pdf
  12. http://www.academia.edu/5483910/A_Szapolyai_csalad_legregebbi_cimere_The_Oldest_Coat_of_Arms_of_the_Szapolyai_family
  13. MOLD.DF.24867.1504-07-11
  14. MOLDF.97811.1496-12-20