„Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
| kép = Ilja Jefimowitsch Repin 012.jpg |
| kép = Ilja Jefimowitsch Repin 012.jpg |
||
| képméret = |
| képméret = |
||
| képaláírás = Vlagyimir |
| képaláírás = Vlagyimir Sztaszov portré-[[Ilja Jefimovics Repin|Ilja Repin]] munkája |
||
| típus = |
| típus = |
||
| születési név = |
| születési név = |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov'''([[orosz nyelv|oroszul]]: ''Влади́мир Васи́льевич Ста́сов''; [[Szentpétervár]],[[1824]]. [[január 14.]] – Szentpétervár,[[1906]]. [[október 10.]]), zenekritikus, művészettörténész, levéltáros, politikai aktivista. |
'''Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov'''([[orosz nyelv|oroszul]]: ''Влади́мир Васи́льевич Ста́сов''; [[Szentpétervár]],[[1824]]. [[január 14.]] – Szentpétervár,[[1906]]. [[október 10.]]), zenekritikus, művészettörténész, esszéíró, levéltáros, politikai aktivista. |
||
Első diplomáját 1843-ban a jogtudományi egyetemen szerezte. Későbbiekben 1859-ben felvételt nyert a Birodalmi Művészeti Akadémiára. Az Orosz Tudományos Akadémia 1900-ban tiszteletbeli tagjává választotta és barátját [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Lev |
Talán a legelismertebb orosz kritikus volt élete során. Első diplomáját 1843-ban a jogtudományi egyetemen szerezte. Későbbiekben 1859-ben felvételt nyert a Birodalmi Művészeti Akadémiára. Az Orosz Tudományos Akadémia 1900-ban tiszteletbeli tagjává választotta és barátját [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Lev Tolsztoj]]t is. |
||
Egyes kritikusok állítása szerint Stasov szinte 'zsarnoki' a nézeteivel uralta a 19 századi orosz kultúra formálását. Számos nagy tehetséget fedezett fel és hatása ihletett sok a művet. Rengeteg csatát vívott levelezéseiben és cikkekben a sajtó nyilvánossága előtt. Mint ilyen, ő egy egész életen át tartó vitát folytatott az orosz íróval [[Ivan Szergejevics Turgenyev|Ivan Turgenyev]]vel, aki amúgy Stasovot "a nagyszerű, és legjobb orosz kritikusnak" tartotta. Azt akarta, hogy az orosz művészet megszabaduljon az európai művészet utánzásának, követésének szorításából. A nyugati művészet másolásával úgy érezte, hogy a legjobb orosz művészek csak másodrendűek lehetnek. Azonban a saját természetes hagyományok felvételével kell létrehozni egy valódi nemzeti művészetet, ami eredeti de megfelel az európai és a magas művészi követelményeknek. A 'nemzeti' alatt Stasov egy olyan művészetet értett, ami nem csak ábrázolja az emberek életét, de jelentéssel is bír számukra és megmutatja hogyan kell élni. |
|||
{{nemzetközi katalógusok}} |
{{nemzetközi katalógusok}} |
||
A lap 2016. március 29., 00:19-kori változata
| Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov | |
 | |
| Vlagyimir Sztaszov portré-Ilja Repin munkája | |
| Született | 1824. január 14. Orosz Birodalom, Szentpétervár |
| Elhunyt | 1906. október 10.(82 évesen) Orosz Birodalom, Szentpétervár |
| Állampolgársága |  orosz-birodalom |
| Nemzetisége | orosz |
| Szülei | Stasov, Vaszilij Petrovics |
| Foglalkozása | Zene és műkritikus, esszéíró, művészettörténész |
| Iskolái | Felsőfokú Császári Jogi Iskola |
| Sírhelye | Tyihvini temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov(oroszul: Влади́мир Васи́льевич Ста́сов; Szentpétervár,1824. január 14. – Szentpétervár,1906. október 10.), zenekritikus, művészettörténész, esszéíró, levéltáros, politikai aktivista.
Talán a legelismertebb orosz kritikus volt élete során. Első diplomáját 1843-ban a jogtudományi egyetemen szerezte. Későbbiekben 1859-ben felvételt nyert a Birodalmi Művészeti Akadémiára. Az Orosz Tudományos Akadémia 1900-ban tiszteletbeli tagjává választotta és barátját Lev Tolsztojt is.
Egyes kritikusok állítása szerint Stasov szinte 'zsarnoki' a nézeteivel uralta a 19 századi orosz kultúra formálását. Számos nagy tehetséget fedezett fel és hatása ihletett sok a művet. Rengeteg csatát vívott levelezéseiben és cikkekben a sajtó nyilvánossága előtt. Mint ilyen, ő egy egész életen át tartó vitát folytatott az orosz íróval Ivan Turgenyevvel, aki amúgy Stasovot "a nagyszerű, és legjobb orosz kritikusnak" tartotta. Azt akarta, hogy az orosz művészet megszabaduljon az európai művészet utánzásának, követésének szorításából. A nyugati művészet másolásával úgy érezte, hogy a legjobb orosz művészek csak másodrendűek lehetnek. Azonban a saját természetes hagyományok felvételével kell létrehozni egy valódi nemzeti művészetet, ami eredeti de megfelel az európai és a magas művészi követelményeknek. A 'nemzeti' alatt Stasov egy olyan művészetet értett, ami nem csak ábrázolja az emberek életét, de jelentéssel is bír számukra és megmutatja hogyan kell élni.
