„Atacama-sivatag” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
30. sor: | 30. sor: | ||
Az Atacama gyéren lakott hely. A [[Pánamerikai autóút]] áthalad a sivatagon, melynek közepén, 2000 m magasságban egy [[oázis]]ban van a [[San Pedro de Atacama]] nevű falu. Ennek templomát [[1577]]-ben építették a spanyolok. Archeológiai bizonyítékok szerint San Pedro környéke egy paleolitikus civilizáció központja volt, amely kőerődítményeket épített a völgyet körülvevő hegyekben. Az [[Escondida Bánya]] és a [[Chuquicamata]] ugyancsak az Atacama-sivatagban található. Az Atacama gazdag réz- és ásványi tartalékokkal rendelkezik. Az [[Atacama határvita]] [[Bolívia]] és [[Chile]] között ezek miatt kezdődött az [[1800-as évek]]ben. |
Az Atacama gyéren lakott hely. A [[Pánamerikai autóút]] áthalad a sivatagon, melynek közepén, 2000 m magasságban egy [[oázis]]ban van a [[San Pedro de Atacama]] nevű falu. Ennek templomát [[1577]]-ben építették a spanyolok. Archeológiai bizonyítékok szerint San Pedro környéke egy paleolitikus civilizáció központja volt, amely kőerődítményeket épített a völgyet körülvevő hegyekben. Az [[Escondida Bánya]] és a [[Chuquicamata]] ugyancsak az Atacama-sivatagban található. Az Atacama gazdag réz- és ásványi tartalékokkal rendelkezik. Az [[Atacama határvita]] [[Bolívia]] és [[Chile]] között ezek miatt kezdődött az [[1800-as évek]]ben. |
||
Az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a [[Föld]]ön (kivéve valószínűleg a [[McMurdo-szárazvölgy]]eket az [[Antarktisz]]on). A nedvességtől az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi. Az átlagos csapadékmennyiség [[Antofagasta]] |
Az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a [[Föld]]ön (kivéve valószínűleg a [[McMurdo-szárazvölgy]]eket az [[Antarktisz]]on). A nedvességtől az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi. Az átlagos csapadékmennyiség [[Antofagasta|Antofagastánál]] – chilei régió, amely az Atacama része – 3 mm/év, és voltak olyan időszakok, amikor itt 40 évig egyáltalán nem esett eső. Az Atacama 15 millió éves, és 50-szer szárazabb, mint a [[kalifornia]]i [[Death Valley Nemzeti Park|Halál-völgy]]. Annyira száraz, hogy a 6800 m-re is felemelkedő hegyek teljesen [[gleccser]]mentesek. |
||
Az Atacama a 25 |
Az Atacama a déli szélesség 25. fokától északra nagyon száraz, és kevés csapadékot kap. A sivatagban viszont sok helyre tengeri köd kerül, amely elég nedvességet biztosít bizonyos növények (moszatok, zuzmók és néha kaktuszok) megélhetéséhez. Az Antofagastától délre fekvő részen a parti hegység megakadályozza a tengeri köd benyomulását. Az Atacama legszárazabb része a parti hegység és a Domeyko Kordillera között van. Itt az Andok akadályozza a keletről érkező nedvességet, a parti hegység a tengeri ködöt, a Domeyko Kordillera pedig az Andokból érkező csapadékot. Az itteni talaj hasonlít a [[Mars (bolygó)|Mars]] talajához. |
||
[[2003]]-ban egy kutatócsoport közzétett egy jelentést a [[Science (folyóirat)|Science]] folyóiratban, amelynek címe: ''Mars-like Soils in the Atacama Desert, Chile, and the Dry Limit of Microbial Life'' (Marsszerű talaj a chilei Atacama-sivatagban, és a mikrobiális élet szárazságküszöbe). Ebben megismételték azokat a kísérleteket, amelyeket a [[Viking-1]] és a [[Viking-2]] [[űrszonda]] a Marson végzett élet felderítésére, és képtelenek voltak bármilyen jelet felfedezni az Atacama talajában. A régió ilyen szempontból egyedülálló a Földön, ezért a [[NASA]] itt gyakran teszteli a jövőbeli [[Mars-kutatás|marsszondák]] műszereit. |
[[2003]]-ban egy kutatócsoport közzétett egy jelentést a [[Science (folyóirat)|Science]] folyóiratban, amelynek címe: ''Mars-like Soils in the Atacama Desert, Chile, and the Dry Limit of Microbial Life'' (Marsszerű talaj a chilei Atacama-sivatagban, és a mikrobiális élet szárazságküszöbe). Ebben megismételték azokat a kísérleteket, amelyeket a [[Viking-1]] és a [[Viking-2]] [[űrszonda]] a Marson végzett élet felderítésére, és képtelenek voltak bármilyen jelet felfedezni az Atacama talajában. A régió ilyen szempontból egyedülálló a Földön, ezért a [[NASA]] itt gyakran teszteli a jövőbeli [[Mars-kutatás|marsszondák]] műszereit. |
A lap 2016. március 25., 15:37-kori változata
Atacama-sivatag (Atacama) | |
Az Atacama-sivatag műholdképen | |
Közigazgatás | |
Ország(ok) | Chile Peru Bolívia Argentína |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Dél-Amerika, az Andok és a Csendes-óceán között |
Hosszúsága | 1000 km |
Szélessége | 160 km |
Területe | 105 000 km² |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 24° 30′, ny. h. 69° 15′Koordináták: d. sz. 24° 30′, ny. h. 69° 15′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Atacama-sivatag témájú médiaállományokat. |
Az Atacama egy kavics- és homoksivatag Chile és Peru területén, az Andok és a Csendes-óceán között. Átlagos szélessége (kelet-nyugat) kevesebb mint 160 km, hossza 1000 km. A csendes-óceáni parti hegység az óceánhoz közel fekszik, átlagos magassága 800 m. A Domeyko Kordillera, az Andok előhegysége keleten terül el.
Földrajza
Az Atacama gyéren lakott hely. A Pánamerikai autóút áthalad a sivatagon, melynek közepén, 2000 m magasságban egy oázisban van a San Pedro de Atacama nevű falu. Ennek templomát 1577-ben építették a spanyolok. Archeológiai bizonyítékok szerint San Pedro környéke egy paleolitikus civilizáció központja volt, amely kőerődítményeket épített a völgyet körülvevő hegyekben. Az Escondida Bánya és a Chuquicamata ugyancsak az Atacama-sivatagban található. Az Atacama gazdag réz- és ásványi tartalékokkal rendelkezik. Az Atacama határvita Bolívia és Chile között ezek miatt kezdődött az 1800-as években.
Az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a Földön (kivéve valószínűleg a McMurdo-szárazvölgyeket az Antarktiszon). A nedvességtől az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi. Az átlagos csapadékmennyiség Antofagastánál – chilei régió, amely az Atacama része – 3 mm/év, és voltak olyan időszakok, amikor itt 40 évig egyáltalán nem esett eső. Az Atacama 15 millió éves, és 50-szer szárazabb, mint a kaliforniai Halál-völgy. Annyira száraz, hogy a 6800 m-re is felemelkedő hegyek teljesen gleccsermentesek.
Az Atacama a déli szélesség 25. fokától északra nagyon száraz, és kevés csapadékot kap. A sivatagban viszont sok helyre tengeri köd kerül, amely elég nedvességet biztosít bizonyos növények (moszatok, zuzmók és néha kaktuszok) megélhetéséhez. Az Antofagastától délre fekvő részen a parti hegység megakadályozza a tengeri köd benyomulását. Az Atacama legszárazabb része a parti hegység és a Domeyko Kordillera között van. Itt az Andok akadályozza a keletről érkező nedvességet, a parti hegység a tengeri ködöt, a Domeyko Kordillera pedig az Andokból érkező csapadékot. Az itteni talaj hasonlít a Mars talajához.
2003-ban egy kutatócsoport közzétett egy jelentést a Science folyóiratban, amelynek címe: Mars-like Soils in the Atacama Desert, Chile, and the Dry Limit of Microbial Life (Marsszerű talaj a chilei Atacama-sivatagban, és a mikrobiális élet szárazságküszöbe). Ebben megismételték azokat a kísérleteket, amelyeket a Viking-1 és a Viking-2 űrszonda a Marson végzett élet felderítésére, és képtelenek voltak bármilyen jelet felfedezni az Atacama talajában. A régió ilyen szempontból egyedülálló a Földön, ezért a NASA itt gyakran teszteli a jövőbeli marsszondák műszereit.
Csillagvizsgálók a sivatagban
Az Atacama-sivatag, elsősorban rendkívül alacsony nedvességtartalmú levegője miatt, kiválóan alkalmas az infravörös és a látható fény tartományában végzett csillagászati megfigyelésekre. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) két nagy csillagászati obszervatóriumot üzemeltet az Atacama-sivatagban: a La Silla Obszervatóriumot és a Paranal Obszervatóriumot, amely magába foglalja többek között a VLT, az ALMA, valamint a VISTA távcsövet is.
Galéria
-
Valle de la Luna, Chile
-
Atacama-sivatag, Chile
-
Út a sivatagban
Források
- Braudel, Fernand, The Perspective of the World, vol. III of Civilization and Capitalism 1984 (in French 1979).
- Sagaris, Lake. Bone and dream : into the world's driest desert. 1st ed. – Toronto : A.A. Knopf Canada, c2000. ISBN 0-676-97223-3
További információk
- Az Index.hu fotóriportja az Atacama-sivatgagról (magyarul)
- A National Geographic az Atacama-sivatagról (angolul)
- Autonomous Robot Finds Life in Atacama Desert (Autonóm robot életet talált az Atacama-sivatagban)
- Atacama's Super-Dry History (Az Atacama száraz története)
- Fényképek az Atacama-sivatagról
- Hogyan került 75 bálna a sivatagba?