„Mihály András (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

	Mihály András
	Életrajzi adatok
Születési név	Mauthner András
Született	1917. november 6.; Budapest
Elhunyt	1993. szeptember 19. (75 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Házastársa	Varga Csilla (1973–1993); Pfeifer A. Klára (1951–1973);
Gyermekei	Mihály Tamás
Iskolái	Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1934–1938)
	Pályafutás
Hangszer	gordonka
Díjak	Kossuth-díj (1955); Liszt Ferenc-díj (1972); Magyarország Érdemes Művésze díj (1969); Magyarország Kiváló Művésze díj (1974); Erkel Ferenc-díj (1952, 1); Erkel Ferenc-díj (1954, 2); Erkel Ferenc-díj (1964, 3); Erkel Ferenc-díj (1967, 4);
Tevékenység	zeneszerző, karmester, pedagógus
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. március 16., 23:30-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Mihály András (hisztológus).

Mihály András (eredeti neve Mauthner András) (Budapest, 1917. november 6. – Budapest, 1993. szeptember 19.) Kossuth-, Liszt Ferenc- és négyszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, gordonkaművész, főiskolai és egyetemi tanár, tanszakvezető; kórusvezető, az Operaház főtitkára, majd igazgatója, a Budapesti Kamaraegyüttes megalapítója és vezetője, érdemes és kiváló művész.

Pályája

Tanulmányait 1934-től 1938-ig a Zeneakadémián Schiffer Adolf (gordonka), valamint Waldbauer Imre és Weiner Leó (kamarazene) tanítványaként végezte. Magánúton Kadosa Pálnál és Strasser Istvánnál tanult zeneszerzést. 1941-től 1946-ig munkáskórusok vezetésével foglalkozott, mialatt saját vonósnégyesével Berg, Schönberg, Hindemith és Bartók műveinek szerzett elismertséget. 1944-ben letartóztatták, egy évig a buchenwaldi koncentrációs táborban raboskodott, majd a Magyar Állami Operaház szólógordonkása, egy éven át főtitkára volt. 1949-től a Zeneakadémia kamarazene tanára, később (1950–1992) tanszékvezetője volt. Tanítványai közé tartoztak a Bartók Vonósnégyes, az Éder- és a Takács-Nagy Kvartett tagjai is. 1968-ban megalakította a Budapest Kamaraegyüttest, amelynek célja a kortárs zene népszerűsítése volt. 1962-től 1978-ig a Magyar Rádió zenei lektora, 1978–1987 között az Operaház igazgatója volt. Karmesterként szinte a teljes operairodalmat végigdirigálta.

Családja

Testvére Mauthner Anna brácsaművész, fiai Mihály Tamás Kossuth-díjas zenész, az Omega együttes tagja, és Mihály György, filmforgalmazó, filmproducer, az InterCom egyik alapítója, kommunikációs szakember.

Díjai

Erkel Ferenc-díj (1952, 1954, 1964, 1967)
Kossuth-díj (1955)
Érdemes művész (1969)
Liszt Ferenc-díj (1972)
Kiváló művész (1974)

Források

Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 304. o. ISBN 9633306728
oszk.hu – Mihály András

További információk

Zeneportál
Operaportál

@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 == Pályája ==
-Tanulmányait 1934-től 1938-ig a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]] [[Schiffer Adolf]] (gordonka), valamint Waldbauer Imre és [[Weiner Leó]] (kamarazene) tanítványaként végezte. Magánúton [[Kadosa Pál]]nál és Strasser Istvánnál tanult zeneszerzést. 1941-től 1946-ig munkáskórusok vezetésével foglalkozott, mialatt saját vonósnégyesével [[Alban Berg|Berg]], [[Arnold Schönberg|Schönberg]], [[Paul Hindemith|Hindemith]] és [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók]] műveinek szerzett elismertséget. 1944-ben letartóztatták, egy évig a buchenwaldi koncentrációs táborban raboskodott, majd a [[Magyar Állami Operaház]] szólógordonkása, egy éven át főtitkára volt. 1949-től a Zeneakadémia kamarazene tanára, később (1950–1992) tanszékvezetője volt. Tanítványai közé tartoztak a [[Bartók Vonósnégyes]], az Éder- és a Takács-Nagy Kvartett tagjai is. 1968-ban megalakította a [[Budapest Kamaraegyüttes]]t, amelynek célja a kortárs zene népszerűsítése volt. 1962-től 1978-ig a [[Magyar Rádió]] zenei lektora, 1978–1987 között az Operaház igazgatója volt. Karmesterként szinte a teljes operairodalmat végigdirigálta.
+Tanulmányait 1934-től 1938-ig a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]] [[Schiffer Adolf]] (gordonka), valamint Waldbauer Imre és [[Weiner Leó]] (kamarazene) tanítványaként végezte. Magánúton [[Kadosa Pál]]nál és Strasser Istvánnál tanult zeneszerzést. 1941-től 1946-ig munkáskórusok vezetésével foglalkozott, mialatt saját vonósnégyesével [[Alban Berg|Berg]], [[Arnold Schönberg|Schönberg]], [[Paul Hindemith|Hindemith]] és [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók]] műveinek szerzett elismertséget. 1944-ben letartóztatták, egy évig a buchenwaldi koncentrációs táborban raboskodott, majd a [[Magyar Állami Operaház]] szólógordonkása, egy éven át főtitkára volt. 1949-től a Zeneakadémia kamarazene tanára, később (1950–1992) tanszékvezetője volt. Tanítványai közé tartoztak a [[Bartók vonósnégyes|Bartók Vonósnégyes]], az Éder- és a Takács-Nagy Kvartett tagjai is. 1968-ban megalakította a [[Budapest Kamaraegyüttes]]t, amelynek célja a kortárs zene népszerűsítése volt. 1962-től 1978-ig a [[Magyar Rádió]] zenei lektora, 1978–1987 között az Operaház igazgatója volt. Karmesterként szinte a teljes operairodalmat végigdirigálta.
 == Családja ==

Mihály András
Életrajzi adatok
Születési név	Mauthner András
Született	1917. november 6. Budapest
Elhunyt	1993. szeptember 19. (75 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Házastársa	Varga Csilla (1973–1993) Pfeifer A. Klára (1951–1973)
Gyermekei	Mihály Tamás
Iskolái	Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1934–1938)
Pályafutás
Hangszer	gordonka
Díjak	Kossuth-díj (1955) Liszt Ferenc-díj (1972) Magyarország Érdemes Művésze díj (1969) Magyarország Kiváló Művésze díj (1974) Erkel Ferenc-díj (1952, 1) Erkel Ferenc-díj (1954, 2) Erkel Ferenc-díj (1964, 3) Erkel Ferenc-díj (1967, 4)
Tevékenység	zeneszerző, karmester, pedagógus

Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz A Magyar Állami Operaház igazgatói
kormánybiztosok	Podmaniczky Frigyes (1875) Beniczky Ferenc (1888–1891) Stresser József (1894) Nopcsa Elek (1894–1897) Huszár Kálmán (1897–1898) Bánffy Miklós (1912–1917) Wlassics Gyula (1920–1925) Ókovács Szilveszter (2011–2013)
intendánsok	Podmaniczky Frigyes (1875) Keglevich István (1886–1888) Beniczky Ferenc (1888–1891) Zichy Géza (1891–1894) Nopcsa Elek (1894–1897) Keglevich István (1898–1902)
első karmesterek	Kórodi András (1984–1986) Kovács János (1986–1990) Medveczky Ádám (1992–1993) Héja Domonkos (2011–2013) Halász Péter (2013–)
igazgatók	Erkel Ferenc (1884–1886) Erkel Sándor (1884–1886) Gustav Mahler (1888–1891) Nikisch Artúr (1893–1895) Káldy Gyula (1895–1900) Mészáros Imre (1900–1901) Máder Rezső (1901–1907) Mészáros Imre (1907–1913) Kern Aurél (1913–1917) Zádor Dezső (1918–1919) ifj. Ábrányi Emil (1919–1920) Kerner István (1920–1921) Máder Rezső (1921–1925) Radnai Miklós (1925–1944) Lukács Miklós (1944) Sámy Zoltán (1944) Székely Mihály (1945–1946) Nádasdy Kálmán (1945–1946) Komáromy Pál (1945–1946) Tóth Aladár (1946–1956) Palló Imre (1957–1958) Fajth Tibor (1958–1962) Nádasdy Kálmán (1962–1966) Lukács Miklós (1966–1978) Mihály András (1978–1986)
főigazgatók	Petrovics Emil (1986–1990) Ütő Endre (1991–1995) Vámos László (1995–1996) Szinetár Miklós (1996–2001) Locsmándi Miklós (2001–2002) Szinetár Miklós (2003–2005) Hegyi Árpád Jutocsa (2005–2006) Vass Lajos (2007–2010) Horváth Ádám (2011) Mozsár István (2011) Kovács János (2011) Ókovács Szilveszter (2013–)
zeneigazgatók	Oberfrank Géza (1990–1991) Medveczky Ádám (1991–1992)
fő-zeneigazgatók	Ferencsik János (1957–1973) Ferencsik János (1978–1984) Kórodi András (1984–1986) Lukács Ervin (1987–1990) Medveczky Ádám (1992–1993) Oberfrank Géza (1994–1998) Győriványi Ráth György (2001–2002) Kovács János (2002) Petrovics Emil (2003–2005) Kesselyák Gergely (2005–2006) Héja Domonkos (2011–2013) Halász Péter (2013–)