„Gyöngyös-patak (Gyöngyös)” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
A '''Gyöngyös-patak''' a [[Mátra]] aljában ered, [[Gyöngyös]] város nyugati határában, a Gyöngyös-Rédei-víztárolóból, amely a [[Tarján-patak (Gyöngyös)|Tarján-patak]] és a [[Toka-patak]] összefolyásának vizét duzzasztja fel [[Heves megye|Heves megyében]], mintegy 320 méteres [[tengerszint feletti magasság]]ban. A patak forrásától kezdve déli, majd keleti-délkeleti irányban halad, majd [[Tarnaörs]] településnél éri el a [[Tarna (patak)|Tarna-patakot]].<ref>{{cite web|url=http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok05.htm|title=Magyarország természetjáró földrajza|publisher=Bozó András|accessdate=06-09-2013 }}</ref>
 
== Vízrajza ==
A [[Belső-Mérges-patak]] Gyöngyöstől nyugatra folyik belé. A [[Rédei-Nagy-patak]] [[Vámosgyörk]]től keletre táplálja vizét. A [[Szarv-Ágy]] [[Visznek]]től délre, míg a [[Külső-Mérges-patak]] a falutól északra gyarapítja, majd [[Tarnaörs]]től északra a [[Tarna (patak)|Tarnába]] ömlik.
 
== Állatvilága ==
A patak halfaunáját a következő halak alkotják: [[bodorka]] ''(Rutilus rutilus)'', [[csuka]] ''(Esox lucius)'', [[dévérkeszeg]] ''(Abramis brama)'', [[domolykó]] ''(Leuciscus cephalus)'', [[fenékjáró küllő]] ''(Gobio gobio)'', [[sügér]] ''(Perca fluviatilis)'', [[halványfoltú küllő]] ''(Gobio albipinnatus)'', [[jászkeszeg]] ''(Leuciscus idus)'', [[karikakeszeg]] ''(Abramis bjoerkna)'', [[kövi csík]] ''(Barbatula barbatula)'', [[kurta baing]] ''(Leucaspius delineatus)'', [[küsz]] ''(Alburnus alburnus)'', [[lapos keszeg]] ''(Abramis ballerus)'', [[nyúldomolykó]]* ''(Leuciscus leuciscus)'', [[Rasbora|razbóra]]* ''(Pseudorasbora parva)'', [[sebes pisztráng]]* ''(Salmo trutta m fario)'', [[sujtásos küsz]]* ''(Alburnoides bipunctatus)'', [[fogassüllő]] ''(Sander lucioperca)'', [[szivárványos pisztráng]]* ''(Onkorhynchus mykiss)'', [[tarka géb]] ''(Proterorhinus marmoratus)''. A megcsillagozott halfajok a huszadik század során korábban végzett kutatások során kerültek elő, míg a patak legutóbbi felmérése során már nem sikerült jelenlétüket kimutatni.<ref>{{cite web|url=http://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/263_284Matra.pdf|title=A Mátra és környéke halfaunája|publisher=matramuzeum.hu|accessdate=2016-03-14}}</ref>
 

Navigációs menü