„Firdauszí” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a a zárójel kihagyásával így értelmetlen volt |
|||
44. sor: | 44. sor: | ||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Középkori perzsa költők, írók]] |
||
[[Kategória:940-ben született személyek]] |
[[Kategória:940-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1027-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1027-ben elhunyt személyek]] |
A lap 2016. március 11., 11:22-kori változata
Firdauszí | |
Firdauszí szobra Rómában | |
Firdauszí szobra Rómában | |
Élete | |
Született | 940 körül Túsz, Irán |
Elhunyt | 1027 Túsz, Perzsia |
Sírhely | Túsz |
Nemzetiség | perzsa |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | eposz |
Fontosabb művei | Sáhnáme |
A Wikimédia Commons tartalmaz Firdauszí témájú médiaállományokat. |
Firdauszí vagy Firduszi Abul-kászim Manszúr (940 körül – 1027) a perzsa irodalom (egyben a világirodalom) egyik legjelentősebb költője.
Firdauszí a Túsz közelében fekvő Sádab nevü faluban született. Mahmúd gaznavida szultán udvarában működött, és itt bízták meg a Dakíkí költő által megkezdett Királyok könyvének (Sáhnáme) megírásával. Firdauszí mintegy 30 évig dolgozott művén, amely végül egy közel 60.000 verspárból álló költeménnyé vált. Tartalma a perzsák története volt a régi perzsa királymondáktól a Szászánidák 651-es bukásáig. A történet szerint a szultán által megígért 60.000 arany helyett csak ugyanannyi ezüstpénzt kapott a mű befejeztekor Firdauszí.
A csalódott költő lesujtó szatírát írt Mahmúd számára, majd a szultán haragja elől Bagdadba menekült. Itt a kalifa nagyvezérének jóindulatát megszerezte, és öreg korában megírta a pogánykori hősök dicsőítésére a Juszuf és Zulejkhá című eposzt. A műben a Korán legszebbnek nevezett történetét énekelte meg vallásos szellemben. Később barátai és Mahmúd szultán nagyvezérének közbenjárására Firdauszí visszaköltözhetett Perzsiában, és Túszban tölthette utolsó éveit. Magas korban hunyt el 1027-ben. A monda szerint végül Mahmúd – megbánva korábbi tettét – mégiscsak 12 tevét útnak indított a 60.000 arannyal. A tevék éppen Firdauszí temetésének napján érkeztek meg Túszba.
Forrás
- Bokor József (szerk.). Firduszi, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. március 10.