„Zöld Marci” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
''„Zöld Márton a nevem, 25 esztendős, tekintetes Bihar vármegyében fekvő Berettyó Újfalubul való születés, református, nőtelen, a Herceg Hessen Hamburg Nemes Regementbéli szökött katona, nemes személy vagyok... Hat esztendőket töltöttem el mind összesen temlecben. Elsősorban verekedésért, másodszor az újfalusi bíráktul erőszakosan elvett ökrökért, harmadszor két lovat elfogattatván Nánáson, annak utána katonának adattam... Most karácsonykor két esztendeje, hogy elszöktem Nagy Váradrul..."'' |
''„Zöld Márton a nevem, 25 esztendős, tekintetes Bihar vármegyében fekvő Berettyó Újfalubul való születés, református, nőtelen, a Herceg Hessen Hamburg Nemes Regementbéli szökött katona, nemes személy vagyok... Hat esztendőket töltöttem el mind összesen temlecben. Elsősorban verekedésért, másodszor az újfalusi bíráktul erőszakosan elvett ökrökért, harmadszor két lovat elfogattatván Nánáson, annak utána katonának adattam... Most karácsonykor két esztendeje, hogy elszöktem Nagy Váradrul..."'' |
||
Már édesapja, Zöld Mihály is összeütközésbe került a törvénnyel, többször ült börtönben, bújdokolt. Zöld Marci az |
Már édesapja, Zöld Mihály is összeütközésbe került a törvénnyel, többször ült börtönben, bújdokolt. Zöld Marci az [[insurrectio]]ból hazatérve lépett apja nyomdokaiba. A [[berettyóújfalu]]i bíró marháit elhajtotta, ezért a vármegye egy év tömlöcre ítélte, onnan katonának adták, ahonnan megszökött, majd az egész [[Alföld]]et bejárta. Egyszer aztán összetalálkozott az akkora már országszerte elhíresedett haramiák vezérével, [[Palatinszki Pistával]], akivel szövetségre lépett. Tevékenységük fő területe [[Bihar]] és [[Heves megye]] mellett a [[Hortobágy]] volt, de végül árulás miatt a pandúr]]ok kezére kerültek. A statáriális bíróság Zöld Marcit, Palatinszkit és társaikat a fegyverneki pusztán [[1816]]. [[december 6.]]-án felakaszotta. |
||
==Emlékezete== |
==Emlékezete== |
||
A századfordulón a |
A századfordulón a [[betyár]]okról szóló fél-népi irodalom elburjánzása idején, a Zöld Marciról szóló ponyvák is napvilágot láttak.<ref>Szántó Imre: ''Zöld Marci. Betyárvilág Heves és Külső-Szolnok megyében a 19. század első évtizedében''. Eger, 1956</ref> Sorra születtek a népdalok, balladák, [[1817]]-ben már az ország valamennyi vásárában árulták a „Zöld Martzi és szeretője nótáji, és egymástól való bútsúzások" című ponyvát. |
||
Népművészeti alkotásokban is megemlékeznek róla. Jó példa erre Oroszi György által 1833-ban készített mángorló felirata: |
Népművészeti alkotásokban is megemlékeznek róla. Jó példa erre Oroszi György által [[1833]]-ban készített mángorló felirata: |
||
''Szép volt az Mulatság Orczi Kortsmájában, |
''Szép volt az Mulatság Orczi Kortsmájában, |
||
A lap 2016. március 6., 00:39-kori változata
| Zöld Marci | |
| Született | 1790 körül Berettyóújfalu |
| Elhunyt | 1816. december 6. Fegyvernek |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Berettyóújfalusi nemes Zöld Márton (vagy Zöld Marci, Berettyóújfalu, 1790 körül – Fegyvernek, 1816. december 6.) híres alföldi, sárréti betyárvezér volt a 19. század elején. A magyar irodalomban és ponyvairodalomban az egyik leggyakrabban ábrázolt magyar betyár: magáról Zöld Marciról írt Jókai Mór, Petőfi Sándor, Gaal József és a 20. században Körmendi Lajos is, egyik társáról pedig Vörösmarty Mihály.
Élete
Felakasztása előtt tett tanúvallomásában röviden így vallott magáról:[1]
„Zöld Márton a nevem, 25 esztendős, tekintetes Bihar vármegyében fekvő Berettyó Újfalubul való születés, református, nőtelen, a Herceg Hessen Hamburg Nemes Regementbéli szökött katona, nemes személy vagyok... Hat esztendőket töltöttem el mind összesen temlecben. Elsősorban verekedésért, másodszor az újfalusi bíráktul erőszakosan elvett ökrökért, harmadszor két lovat elfogattatván Nánáson, annak utána katonának adattam... Most karácsonykor két esztendeje, hogy elszöktem Nagy Váradrul..."
Már édesapja, Zöld Mihály is összeütközésbe került a törvénnyel, többször ült börtönben, bújdokolt. Zöld Marci az insurrectioból hazatérve lépett apja nyomdokaiba. A berettyóújfalui bíró marháit elhajtotta, ezért a vármegye egy év tömlöcre ítélte, onnan katonának adták, ahonnan megszökött, majd az egész Alföldet bejárta. Egyszer aztán összetalálkozott az akkora már országszerte elhíresedett haramiák vezérével, Palatinszki Pistával, akivel szövetségre lépett. Tevékenységük fő területe Bihar és Heves megye mellett a Hortobágy volt, de végül árulás miatt a pandúr]]ok kezére kerültek. A statáriális bíróság Zöld Marcit, Palatinszkit és társaikat a fegyverneki pusztán 1816. december 6.-án felakaszotta.
Emlékezete
A századfordulón a betyárokról szóló fél-népi irodalom elburjánzása idején, a Zöld Marciról szóló ponyvák is napvilágot láttak.[2] Sorra születtek a népdalok, balladák, 1817-ben már az ország valamennyi vásárában árulták a „Zöld Martzi és szeretője nótáji, és egymástól való bútsúzások" című ponyvát.
Népművészeti alkotásokban is megemlékeznek róla. Jó példa erre Oroszi György által 1833-ban készített mángorló felirata:
Szép volt az Mulatság Orczi Kortsmájában,
Még Heves Vármegye nem akatt nyomában,
Végan volt Zöld Marczi Hires Palatinszki,
És az Betskereki, Lásd, hogy fizették ki.
Források
- Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 624. o. ISBN 963-05-2443-0
- Körmendi Lajos: Kipcsakisztán
- Rettegett haramiák
- Folklór és valóság – Berettyóújfalu
- Zsupos Zoltán: Él, mint Marci Hevesen. Magyar Nemzeti Levéltár Archívum
Jegyzetek
- ↑ Zsupos Zoltán: Él, mint Marci Hevesen. Magyar Nemzeti Levéltár Archívum
- ↑ Szántó Imre: Zöld Marci. Betyárvilág Heves és Külső-Szolnok megyében a 19. század első évtizedében. Eger, 1956