„Pozsonyszőlős” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 85.135.215.57 (vita) szerkesztéséről Taz szerkesztésére
27. sor: 27. sor:
|weboldal = www.vajnory.sk
|weboldal = www.vajnory.sk
}}
}}
'''Pozsonyszőlős''' (vagy ''Prácsa'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] '''''Vajnory''''', [[német nyelv|németül]] ''Weinern'') [[Pozsony]] [[város]] része [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Pozsonyi kerület]] [[Pozsonyi III. járás]]ában.
'''Pozsonyszőlős''' (vagy ''Prácsa'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Vajnory'', [[német nyelv|németül]] ''Weinern'') [[Pozsony]] [[város]] része [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Pozsonyi kerület]] [[Pozsonyi III. járás]]ában.


== Fekvése ==
== Fekvése ==

A lap 2016. február 27., 09:48-kori változata

Pozsonyszőlős (Vajnory)
Pozsonyszőlős címere
Pozsonyszőlős címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásPozsonyi III.
Rangközség
Első írásos említés1237
PolgármesterJán Mrva
Irányítószám831 07
Körzethívószám02
Forgalmi rendszám
  • BA
  • BL
  • BT
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség6079 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség373 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület13,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 11″, k. h. 17° 12′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 11″, k. h. 17° 12′ 19″
Pozsonyszőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonyszőlős témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pozsonyszőlős (vagy Prácsa, szlovákul Vajnory, németül Weinern) Pozsony város része Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi III. járásában.

Fekvése

Pozsonyszőlős elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül

Pozsony központjától 10 km-re északkeletre fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a korai vaskorban a laténi kultúra települése állt. A korai középkorból mellékletek nélküli avar-szláv csontvázas temető került itt elő. A település Pozsony várának szolgálófalujaként keletkezett, első írásos említése 1237-ben történt. III. András oklevele 1291-ben Zeuleus néven említette. 1297-ig az esztergomi érsek birtokolta, aki ekkor a heiligenkreuzi apátság tulajdonában levő Tardoskeddel elcserélte.[2] Nevét szőlőhegyeiről, borászatáról kapta, ekkor kezdték németül "Weinern" néven említeni. Ebből származik a szlovák Vajnory név is. A 16. században a falut Pozsony város vásárolta meg és három évszázadig a város tulajdona volt. A jobbágyság megszüntetése után, 1851-ben önálló község lett.

Vályi András szerint "PRÁCSA. Tót falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Pozsony Városa, lakosai katolikusok, fekszik Pozsonyhoz, ’s Ivánkához nem meszsze, majorja is vagyon, határjának jó termékenységéhez képest, első osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint "Pracsa, (Weinern), régen Szőlős, tót falu, Poson vmegyében, Posontól 1 1/2 órányira: 1153 kath. lak. Kath. paroch. templom, egy majorral, tehenészettel. A régi oklevelekben Sőlősnek eveztetik. Szántóföldjei jók; rétjei igen szépek, de főgazdasága még is szőlőhegyében áll, melly alkalmasint az egész megyében a legjobb bort termi. Mikor az időjárása ugy hozza magával, aszuszőlőt csinálnak itt, melly a sz. györgyivel jóságára méltán vetélkedhetik, sőt mennyiségével azt jóval felűl haladja. Egyébiránt a posoni polgárok sok szőlőt birnak itt, kiknek csinos mulató présházaik nem kevés diszt adnak ezen szőlőhegynek. F. u. Poson városa." [4]

1946-ban Pozsony városához csatolták.

Népessége

1910-ben 1863, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 5053 lakosából 4576 szlovák és 58 magyar volt.[5]

Nevezetességei

1992-ben Pozsonyszőlős központját műemléki övezetté nyilvánították.

  • Legrégibb épülete a templom, amely 1270 és 1278 között épült, eredetileg Szűz Mária tiszteletére volt szentelve, majd Szent László király lett a védőszentje. 1968-ban a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelték fel újra. Egyhajós templom volt sokszögzáródású szentéllyel. 1771-ben új hajóval bővítették.
  • Szent Flórián szobra.

Gazdasága

Borászatának régi hagyománya van. Az 1980-as évek végén 180 hektárnyi területen termesztettek szőlőt.

További információk

Források