„II. Szelim oszmán szultán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rendrakás a ragadványneveknél
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
16. sor: 16. sor:
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| házastárs =Nurbanu szultána
| házastárs =Nurbanu szultána
| gyermekei =[[III. Murád oszmán szultán]] <br> Abdullah herceg <br> Osman herceg <br> Mustafa herceg <br> Szulejmán herceg <br> Mehmed herceg <br> Mahmud herceg <br> Cihangir herceg <br> Ismihan szultána <br> Şah szultána <br> Fatma szultána <br> Gevherhan szultána
| gyermekei =[[III. Murád oszmán szultán]] <br> [[Abdullah herceg]] <br> [[Osman herceg]] <br> [[Mustafa herceg]]<br> [[Szulejmán herceg]] <br> [[Mehmed herceg]]<br> [[Mahmud herceg]] <br> [[Cihangir herceg]] <br> [[Ismihan szultána]] <br> [[Şah szultána]]<br> [[Fatma szultána]] <br> [[Gevherhan szultána]]
| uralkodóház =[[Oszmán-ház]]
| uralkodóház =[[Oszmán-ház]]
| édesapa =[[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]]
| édesapa =[[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]]

A lap 2016. február 22., 19:54-kori változata

II. Szelim

Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1566. szeptember 29. 1574. december 12.
ElődjeI. Szulejmán
UtódjaIII. Murád
Életrajzi adatok
UralkodóházOszmán-ház
Született1524. május 28.
Isztambul
Elhunyt1574. december 12. (50 évesen)
Isztambul
NyughelyeHagia Szophia
ÉdesapjaI. Szulejmán
ÉdesanyjaHürrem szultána
Testvére(i)
HázastársaNurbanu szultána
GyermekeiIII. Murád oszmán szultán
Abdullah herceg
Osman herceg
Mustafa herceg
Szulejmán herceg
Mehmed herceg
Mahmud herceg
Cihangir herceg
Ismihan szultána
Şah szultána
Fatma szultána
Gevherhan szultána
II. Szelim aláírása
II. Szelim aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Szelim témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. Szelim - ragadványnevén Iszákos Szelim, Törökországban Sarı Selim, azaz Sárga Szelim - (Isztambul, 1524. május 28.Isztambul, 1574. december 12.[1]) oszmán szultán 1566-tól haláláig. A szultáni cím megszerzéséért rengeteget harcolt testvérével Bajazid herceggel, de a szultán nem Bajazidot támogatta, hanem Szelimet. Az ő uralkodása még sikeres volt Szokoli Mehmed nagyvezíre jóvoltából; csak fia, Murád szultánnál kezdődött meg a hanyatlás.

Ifjúkora

Szelim 1524. május 28-án született I. Szulejmán szultán és Hürrem szultána negyedik gyermekeként és harmadik fiaként. Nevét apai nagyapjáról, I. Szelim szultánról kapta.

Trónralépte, a drinápolyi béke

Szelim 1566-ban lépett a trónra, miután édesapja Szigetvár ostrománál elhunyt.[1] Szigetvár és Gyula bevételével beérve, megszüntette az atyja által elkezdett nagy háborút Miksa magyar királlyal.[1] A Szokoli Mehmed nagyvezír által megkötött – az 1562-iki békét követve – a drinápolyi békekötéssel 1568. február 17-én az osztrákok elismerték a korábbi évek török hódításait, emellett évi 30 000 arany fizetésére kötelezték magukat.[2]

Szelim ezek után visszavonult a hárembe, a birodalom kormányzását pedig teljesen a boszniai származású Szokoli Mehmed nagyvezírre bízta.[1]

Oroszországi háborúskodás

A Kazáni és az Asztraháni Kánság elfoglalásával Oroszország az 1550-es években Kelet-Európa meghatározó hatalmává vált. Az Oszmán Birodalom nem csupán az oroszok visszaszorítását és a Krími Tatár Kánság megsegítését remélte egy északi hadjárattól, hanem a perzsa hadjáratok utánpótlási feltételeit is javítani akarta a volgai vízi út megszerzésével. Utóbbi érdekében a törökök Volga és a Don csatornával való összekötését tervezték.[3] Szelim, akárcsak apja szövetségi kapcsolatok kiépítésére törekedett a lengyelekkel az orosz cár, a Habsburg Birodalom, illetve az ingadozó Moldva és Erdély ellen is. 1569 nyarán a törökök és a krími tatárok megostromolták Asztrahánt, mialatt az oszmán flotta Azovot támadta. Az asztraháni védősereg 15 000 emberrel Szerebrjanij-Obolenszkij vezetésével visszaverte az ostromlókat, míg az oszmán flottát egy vihar tette tönkre. 1570-ben Rettegett Iván követeinek Konstantinápolyban sikerült békét kötni a szultán és a cár között. Ennek ellenére a törökök és a krími tatárok újabb háborút indítottak a cár ellen, mely 1574-ben zárult le, méghozzá fiaskóval, ám annyira nem volt súlyos, mint az asztraháni vereség.

Közel-keleti hadjáratok

A lepantói ütközet

Szelim hidzsázi és jemeni expedíciói sem voltak túl szerencsések.[forrás?]

Földközi-tengeri hadjáratok

A vereségek ellenére Szelim vezérei – csekély kárpótlásként – 1571-ben elfoglalták Ciprust és Tuniszt is. A kis győzelmeket azonban nagy vérveszteség követte. 1571. október 7-én Szelim hajóhada súlyos vereséget szenvedett a Don Juan de Austria, II. Fülöp spanyol király hadvezére által vezetett flottától.[1] Az 1571-es lepantói csata, mely során az egyesült spanyol, velencei és pápai hajóhad vereséget mért a török flottára, a Földközi-tengeri török hódítás feltartóztatásaként értemezhető.[4] A győzelmet azonban hosszú távon nem sikerült kiaknázni, Miksa távol tartotta magát az első nemzetközi törökellenes szövetségtől.[5]

Halála

A lepantói ütközet után a török flottát újra rendbe hozták, Szokoli Mehmed pedig előkészítette a támadást Velence ellen. A szultán halála azonban keresztülhúzta számításait. 50 éves korában hunyt el, 8 esztendeig uralkodott.

Utóda kedvenc feleségétől, Nurbanu szultánától született fia, III. Murád volt.

Jegyzetek

  1. a b c d e Bokor József (szerk.). Szelim (II.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  2. „… évente 30 000 arany dukát tiszteletteljes ajándékkal …”
  3. Ivanics Mária: A Krími Kánság a tizenöt éves háborúban. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 22.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. 22-23. o. ISBN 963 05 6740 7
  4. A lepantói legendák és a valóság
  5. R. Várkonyi Ágnes: A királyi Magyarország. Budapest, Vince Kiadó, 1999. 30. o.


Elődje:
I. Szulejmán
Oszmán szultán
15661574
Az Oszmán Birodalom címere
Utódja:
III. Murád
Elődje:
I. Szulejmán
Kalifa
15661574
Isten arab neve szimbolikus zöld színben
Utódja:
III. Murád