„Gyürky–Solymossy-kastély” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Rakás átnevezte a(z) Gyürky-Solymossy-kastély lapot a következő névre: Gyürky–Solymossy-kastély: Helyesírás |
Vépi (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
{{Kastély infobox |
{{Kastély infobox |
||
}} |
}} |
||
A [[kisterenye]]i 13 hektáros ''' |
A [[kisterenye]]i 13 hektáros '''Gyürky–Solymossy-kastély''' 1790-ben épült, késő barokk stílusú, egyemeletes, két hagymakupolás, zsindellyel fedett, saroktornyos kastély. |
||
==Leírása== |
==Leírása== |
||
A Kárpát-medence [[felvidék]]i részén volt elterjedt ez a barok kastélytípus, amilyen stílusban ez a kastéy épült, a [[Trianoni békeszerződés]] után ilyen nem maradt több [[Magyarország]]on, mind közül ez a legdélibb. legdélibb példája, Magyarország egyetlen ilyen építménye. 1790 körül építtette a Gyürky család barokk stílusban. A nyugati homlokzat két sarkán lévő „hagymakupolás” oldaltorony teszi jellegzetessé. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel, az oldalszobák toronyerkéllyel vannak kibővítve. A keleti házrészben egy-egy sarokszoba található. Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisak van. A kastélyt az 1840-es évek végéig a Gyürky család nyári lakként használta. A Az 1900-as években házasság révén a Solymossy család birtokába került a kastély és a kastélypark, amely átépítésre került. A második világháború után az épület sorsa viszontagságos volt, majd magára hagyták, s földszinti boltozatának egy része beomlott, a zsindelyfedés valamint a kastély eredeti berendezése elpusztult. 1982-ben szerkezetileg helyreállították és a salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt. A |
A Kárpát-medence [[felvidék]]i részén volt elterjedt ez a barok kastélytípus, amilyen stílusban ez a kastéy épült, a [[Trianoni békeszerződés]] után ilyen nem maradt több [[Magyarország]]on, mind közül ez a legdélibb. legdélibb példája, Magyarország egyetlen ilyen építménye. 1790 körül építtette a Gyürky család barokk stílusban. A nyugati homlokzat két sarkán lévő „hagymakupolás” oldaltorony teszi jellegzetessé. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel, az oldalszobák toronyerkéllyel vannak kibővítve. A keleti házrészben egy-egy sarokszoba található. Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisak van. A kastélyt az 1840-es évek végéig a Gyürky család nyári lakként használta. A Az 1900-as években házasság révén a Solymossy család birtokába került a kastély és a kastélypark, amely átépítésre került. A második világháború után az épület sorsa viszontagságos volt, majd magára hagyták, s földszinti boltozatának egy része beomlott, a zsindelyfedés valamint a kastély eredeti berendezése elpusztult. 1982-ben szerkezetileg helyreállították és a salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt. A |
||
A lap 2016. február 1., 16:40-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Gyürky–Solymossy-kastély | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | |
| Elhelyezkedése | |
 Gyürky–Solymossy-kastély
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 19° 50′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 19° 50′ 02″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyürky–Solymossy-kastély témájú médiaállományokat. | |
A kisterenyei 13 hektáros Gyürky–Solymossy-kastély 1790-ben épült, késő barokk stílusú, egyemeletes, két hagymakupolás, zsindellyel fedett, saroktornyos kastély.
Leírása
A Kárpát-medence felvidéki részén volt elterjedt ez a barok kastélytípus, amilyen stílusban ez a kastéy épült, a Trianoni békeszerződés után ilyen nem maradt több Magyarországon, mind közül ez a legdélibb. legdélibb példája, Magyarország egyetlen ilyen építménye. 1790 körül építtette a Gyürky család barokk stílusban. A nyugati homlokzat két sarkán lévő „hagymakupolás” oldaltorony teszi jellegzetessé. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel, az oldalszobák toronyerkéllyel vannak kibővítve. A keleti házrészben egy-egy sarokszoba található. Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisak van. A kastélyt az 1840-es évek végéig a Gyürky család nyári lakként használta. A Az 1900-as években házasság révén a Solymossy család birtokába került a kastély és a kastélypark, amely átépítésre került. A második világháború után az épület sorsa viszontagságos volt, majd magára hagyták, s földszinti boltozatának egy része beomlott, a zsindelyfedés valamint a kastély eredeti berendezése elpusztult. 1982-ben szerkezetileg helyreállították és a salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt. A
A kastélyban a településről elszármazott id. Szabó István szobrászművész születésének centenáriumi évfordulóján 2003-ban nyílt meg a „Fába faragott élet” címet viselő állandó emlékkiállítás.
Kastálypark
A 13 hektáros őspark természetvédelmi terület sok fafajjal. ̟Romos állapotban találhatóak a lovarda, az intézői és a cselédlakások. A kastély északi oldalán található a kisterenyei művelődési ház és könyvtár valamint egy óvoda. Kastélykert három díszes kapujából a déli a falu felé, a nyugati a kisterenyei vasútállomás, az északi pedig a Bányatelep felé nyílik. A kastély nyugati sarkai előtt áll Abonyi Lajos és Gyürky Ábrahám egy-egy emlékműve, mindkettő id. Szabó István alkotása.
