„Ínség-szikla” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 46. sor: | 46. sor: | ||
== Kapcsolata a környezetével == |
== Kapcsolata a környezetével == |
||
[[kép:A budapesti Ínség-szikla környéke 1890-1894 körül fortepan 82453.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Az Ínség-szikla környéke 1890-1894 körül]] |
[[kép:A budapesti Ínség-szikla környéke 1890-1894 körül fortepan 82453.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Az Ínség-szikla környéke 1890-1894 körül]] |
||
[[Kép:Szabadság híd hdr.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|A fodrozódó Duna elárulja az Ínség-kő helyét]] |
|||
A [[19. század]] végéig a [[Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom]] alatt számos nagyobb szikla sorakozott a hegy lábánál, amiknek mintegy folytatása volt a mederben az Ínség-szikla. A [[20. század]] elején a budai rakpart kialakításakor a felsőbb sziklákat felrobbantották {{forrás}}, így a vízből kiemelkedő szirtek eltűntek. |
A [[19. század]] végéig a [[Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom]] alatt számos nagyobb szikla sorakozott a hegy lábánál, amiknek mintegy folytatása volt a mederben az Ínség-szikla. A [[20. század]] elején a budai rakpart kialakításakor a felsőbb sziklákat felrobbantották {{forrás}}, így a vízből kiemelkedő szirtek eltűntek. |
||
A lap 2016. január 23., 18:02-kori változata
| Ínség-szikla | |
![Az Ínség-szikla meghatározó kibukkanása 2011.november 23-án, amikor a Duna vízállása Budapestnél mindössze 84 centiméter volt[1]](/wiki/F%C3%A1jl:Hunger-rock_2011_(5).jpg) | |
| Az Ínség-szikla meghatározó kibukkanása 2011.november 23-án, amikor a Duna vízállása Budapestnél mindössze 84 centiméter volt[1] | |
| Magasság | 242 m |
| Hely | Budapest, XI. kerület |
| Elhelyezkedése | |
 Ínség-szikla
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 09″, k. h. 19° 03′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 09″, k. h. 19° 03′ 09″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ínség-szikla témájú médiaállományokat. | |
Az Ínség-szikla vagy Ínség-kő[2], Ínség-zátony egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál, az 1645,4 folyamkilométernél. A szirt tengerszint feletti magassága 95,76 méter. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható (~95 cm alatt), ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő. Az utóbbi években 2003 szeptemberében, 2011 novemberében és 2015 szeptemberében lehetett megfigyelni.[3]A BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszékén készült műszeres vizsgálatok szerint az Ínség-kő anyaga természetes eredetű homokkő.
Földrajzi helyzete
A Gellért-hegy lábánál, a Raul Wallenberg rakparttól 20-30 méterre, a folyómeder szélétől kb. 5 méterre a Duna medrében, a Szabadság hídtól 60-70 méterre északra helyezkedik el; közigazgatásilag Budapest XI. kerületében. A budapesti vízmércén mért kb. 95 cm-esnél alacsonyabb vízállásnál kerül a víz fölé.[4][5][6] 2015. szeptember elején az ELTE térképészei megmérték magasságát, miszerint pontosan 95,76 méter tengerszint felett. Pozíciója: X: EOTR 650385.578 m WGS'84 N47° 29' 09,19", Y: EOTR 237993.485 m WGS'84 E19° 03' 09,32"[7][8]
Elnevezése
.jpg)
A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható, ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő. Ez nagyjából 95 cm-es vízállásnál következik be.[9][10]
Néha a nevét többesszámban is használják, ami arra utalhat, hogy van egy vízállás-intervallum, amikor már elég alacsonyan van a víz, hogy a szikla magasabb részei előbukkanjanak, de ilyenkor még több kisebb szirtnek tűnik és csak még alacsonyabb víznél válik láthatóvá, hogy egybefüggő darab. Egy újabb magyarázat szerint a mederszakaszon a mederben sziklatornyok vannak, amik külön-külön is láthatóvá válhatnak, bár a kutatók szerint ezek egy része független magától az Ínség-sziklától.[11]
Kapcsolata a környezetével
A 19. század végéig a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom alatt számos nagyobb szikla sorakozott a hegy lábánál, amiknek mintegy folytatása volt a mederben az Ínség-szikla. A 20. század elején a budai rakpart kialakításakor a felsőbb sziklákat felrobbantották [forrás?], így a vízből kiemelkedő szirtek eltűntek.
A 2000-es évek elején az M4-es metróvonal előkészítő munkálatainak keretében vízi szeizmikus méréseket végeztek a Szabadság híd környéki mederszakasz pontos feltérképezésére. Az eredmények világosan mutatták, hogy az Ínség-szikla tömbje lefelé lassan elmélyülve folytatódik a folyásirányban jóval a hídon túl is.[12] Mivel az Ínség-szikla fölött folyó Duna a szikla után lesüllyedve mélyen kimosta a folyómedret, ezért a metróalagút fúrása során sziklákat kellett helyezni a folyómeder aljára, nehogy a túlnyomás alatt (a keszonkamrák elvén) dolgozó fúrófejek kirobbantsák az épülő alagút tetejét.
Jegyzetek
- ↑ Országos Vízjelző Szolgálat Hydroinfo 2011. Budapest, vízállás
- ↑ A kő, NOL, 2003. augusztus 29.
- ↑ Kilátszik a Duna feneke?, Indóház, 2011. november 19.
- ↑ Már gyalog is átgázolhatunk a Dunán. Origo, 2003. szeptember 12. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
- ↑ Duna medrébe süllyedt hegy csúcsa - Az Ínség-szikla, Dunai-szigetek-blog, 2011. november 24.
- ↑ Milyen magas Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa?, Dunai-szigetek-blog, 2015. augusztus 16.
- ↑ Lemérték Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsát, Index.hu, 2015.09.05.
- ↑ Ilyen magas Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa!
- ↑ Hihetetlen, de igaz: a Duna vízállása Budapestnél 107 centiméter, HVG.hu, 2015. augusztus 13.
- ↑ Majdnem kilátszik a Dunából az Ínség-szikla, 168 Óra Online, 2015. augusztus 16.
- ↑ Szenthe, István: A Duna medrében illetve a partvonal mentén tervezett műszaki beavatkozások valószínűsíthető következményei a Gellérthegy térségében fakadó vizekre, 2004. november 25. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
- ↑ Tóth, Tamás, Csontos László, Dövényi Péter, Fekete Noémi, Magyari Árpád, Nagymarosi András, Szafián Péter, Vida Róbert, Windhoffer Gábor. Szakvélemény a budapesti 4. metró vonal I. szakaszának Duna alatti átvezetése földtani viszonyairól a területen végzett szeizmikus felmérés eredményei alapján (jelentés). Geomega Kft. (2001)