„VIII. Mikhaél bizánci császár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kiegészítés, forrás |
→Származása: link |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
=== Származása === |
=== Származása === |
||
Mikhaél [[III. Alexiosz bizánci császár]] egyik dédunokája volt. A keresztesek még jóval születése előtt 1204. április 13.-án elfoglalták Konstantinápolyt és a [[Bizánci Birodalom]] romjain létrehozták a [[Konstantinápolyi Latin Császárság]]ot. Ezzel párhuzamosan a Bizánci Birodalom területein három görög utódállam is megszületett: a [[Nikaiai Császárság]], az [[Epiruszi Despotátus]] és a [[Trapezunti Császárság]].{{refhely|Rubicon, 1204. április 13.}} Mikhaél apja [[III. Ióannész nikaiai császár]]t szolgálta Makedónia kormányzójaként valamint a hadsereg főparancsnokaként. |
Mikhaél [[III. Alexiosz bizánci császár]] egyik dédunokája volt. A keresztesek még jóval születése előtt [[Keresztes háborúk#IV. keresztes hadjárat, vagy latin háború (1202–1204)|1204. április 13.-án elfoglalták Konstantinápolyt]] és a [[Bizánci Birodalom]] romjain létrehozták a [[Konstantinápolyi Latin Császárság]]ot. Ezzel párhuzamosan a Bizánci Birodalom területein három görög utódállam is megszületett: a [[Nikaiai Császárság]], az [[Epiruszi Despotátus]] és a [[Trapezunti Császárság]].{{refhely|Rubicon, 1204. április 13.}} Mikhaél apja [[III. Ióannész nikaiai császár]]t szolgálta Makedónia kormányzójaként valamint a hadsereg főparancsnokaként. |
||
=== Útja a trónig === |
=== Útja a trónig === |
||
A lap 2016. január 19., 23:32-kori változata
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| VIII. Mikhaél | |
.jpg) | |
| Bizánci császár | |
| Uralkodási ideje | |
| 1259 – 1282 | |
| Elődje | IV. Ióannész |
| Utódja | II. Andronikosz |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Palaiologosz-ház |
| Született | 1223/1224 Nikaiai Császárság |
| Elhunyt | 1282. december 11. (59 évesen) Pakhomion, Lüszimakhia közelében |
| Édesapja | Andronikosz |
| Édesanyja | Theodóra |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Theodóra |
| Gyermekei | Manuél II. Andronikosz Konstantin Eiréné Anna Eudokia Theodóra Eufrozina Mária |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz VIII. Mikhaél témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
VIII. Mikhaél Palaiologosz, magyarosan VIII. Mihály (görögül: Μιχαήλ Η΄ Παλαιολόγος), (1223 – 1282. december 11., uralkodott: 1261-1282) bizánci császár, Konstantinápoly visszafoglalója, a Palaiologosz-dinasztia alapítója.
Élete
Származása
Mikhaél III. Alexiosz bizánci császár egyik dédunokája volt. A keresztesek még jóval születése előtt 1204. április 13.-án elfoglalták Konstantinápolyt és a Bizánci Birodalom romjain létrehozták a Konstantinápolyi Latin Császárságot. Ezzel párhuzamosan a Bizánci Birodalom területein három görög utódállam is megszületett: a Nikaiai Császárság, az Epiruszi Despotátus és a Trapezunti Császárság.[1] Mikhaél apja III. Ióannész nikaiai császárt szolgálta Makedónia kormányzójaként valamint a hadsereg főparancsnokaként.
Útja a trónig
Előkelő származása miatt Mikhaél jó neveltetésben és kiképzésben részesült, és már fiatalon elkezdhette építeni katonai karrierjét. Ám hűségét Joannész, majd utódja II. Theodórosz is kétségbe vonta, így egy időre az Ikóniumi Szultánságba menekült. Theodórosz korai halála után azonban ő lett a gyermek IV. Ióannész nevében uralkodó régens.[2]
Uralkodása
Mikhaél hamarosan társcsászárrá nyilvánította magát. Félreállította társcsászárát, a gondjaira bízott IV. Ióannészt, és elérte elődjei törekvését Konstantinápoly visszaszerezésével, hamarosan a nyugati ügyek felé fordult. Rájött, hogy IV. Márton pápa, a szicíliai I. (Anjou) Károly és a velenceiek, azaz Bizánc itáliai birtokainak szomszédai egységesen fognak fellépni vele szemben, tehát igyekezett, hogy a nyugati veszedelmet elhárítsa, de Manuél hibáinak elkövetése nélkül: megpróbálta megosztani az ellenfeleit.
Közben, 1265-ben Bizáncot megtámadták a mongolok. A megvert császár a mongolok kegyét keresve adót fizetett Nogaj kánnnak, az Arany Horda vezetőjének, és feleségül adta hozzá Eufrozina leányát.
Hogy a pápát maga oldalára állítsa, elhatározta, hogy egyesíti a katolikus és az ortodox egyházat. A gyenge lábakon álló uniót 1274-ben mondta ki a Lyonban tartott zsinat. Hazájában ezért sok elégedetlenkedő ortodoxot kellett bebörtönöznie, ráadásul a szövetség, amit így megtépázott, újra helyreállt, és a pápa kiközösítette őt.
Hogy meggyengítse ellenfeleit, igazi bizánci diplomáciával rávette az aragóniai királyt, III. Pétert, hogy támadjon Szicíliára, miközben a szicíliaiak fellázadtak, és lemészárolták a helyi franciákat (1282, szicíliai vecsernye). (Mellesleg Károly és utódai továbbra is a Nápolyi Királyság urai maradtak, egészen 1442-ig, amikor III. Péter utódai egyesítették a szétszakított országot.)
A Mikhaél által alapított Palaiologosz-dinasztia uralta a görög birodalmat egészen annak bukásáig, tehát összesen 192 éven át.
Jegyzetek
Források
- ↑ Rubicon, 1204. április 13.: Tarján M. Tamás: 1204. április 13. A IV. keresztes hadjáratban elfoglalják Konstantinápolyt.. Rubicon (folyóirat). (Hozzáférés: 2016. január 19.)
- ↑ Rubicon, 1261. július 25.: Tarján M. Tamás: 1261. július 25. Konstantinápoly ismét görög kézre kerül. Rubicon (folyóirat). (Hozzáférés: 2016. január 18.)
| Előző uralkodó: IV. Ióannész |
|
Következő uralkodó: II. Andronikosz |
