„Pekáry Ferenc” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:


== Szerepe a daktiloszkópia bevezetésében ==
== Szerepe a daktiloszkópia bevezetésében ==
A kontinensen<ref> Európában, Nagy-Britanniát nem számítva</ref> elsőként Magyarországon vezették be a [[daktiloszkópia]] alkalmazását. Az új azonosítási módszer elterjedésében nagy szerepe volt. 1901-ben Angliában járt és tanulmányozta az ottani rendőri szervezetet. Ekkor ismerte meg a Galton—Henry-módszert, s mikor hazatért, a daktiloszkópia használatáról javaslatot terjesztett elő, melyet el is fogadtak, és ennek alapján 1902-ben<ref>{{cite journal|journal=Tolnai Világlapja |title=Daktiloszkópia |date=1932-07-13 |volume=32 |issue=30 |pages=14 |url=http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TolnaiVilaglapja_1932_03/?query=SZO%3D(Pek%C3%A1ry%20Ferenc)&pg=67&layout=s |accessdate=2016-01-19}}</ref> megszervezték Budapesten is a bűnügyi nyilvántartást.<ref>{{cite journal|journal=Budapesti Hírlap |title=A modern rendőrség harca a bűnözők ellen. A kontinensen Magyarország használta először a daktiloszkópiát |date=1925-12-30 |volume=45 |issue=294 |pages=6 |url=http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1925_12/?query=SZO%3D(Pek%C3%A1ry%20Ferenc)&pg=413&layout=s |accessdate=2016-01-19}}</ref> Bár kezdetben nem nagy lelkesedés fogadta az új technikát, a dánoki négyes rablógyilkosság tettesének felderítése meggyőzte a kétkedőket is a módszer hasznosságáról. A daktiloszkópia használata Európa-szerte már az első világháború előtt elterjedt.<ref>http://www.erzsebetrosta.hu/Egyeb-erdekes-irasok/a-daktiloszkopia-toertenete.html</ref>
A kontinensen<ref group="m"> Európában, Nagy-Britanniát nem számítva.</ref> elsőként Magyarországon vezették be a [[daktiloszkópia]] alkalmazását. Az új azonosítási módszer elterjedésében nagy szerepe volt. 1901-ben Angliában járt és tanulmányozta az ottani rendőri szervezetet. Ekkor ismerte meg a Galton—Henry-módszert, s mikor hazatért, a daktiloszkópia használatáról javaslatot terjesztett elő, melyet el is fogadtak, és ennek alapján 1902-ben<ref>{{cite journal|journal=Tolnai Világlapja |title=Daktiloszkópia |date=1932-07-13 |volume=32 |issue=30 |pages=14 |url=http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TolnaiVilaglapja_1932_03/?query=SZO%3D(Pek%C3%A1ry%20Ferenc)&pg=67&layout=s |accessdate=2016-01-19}}</ref> megszervezték Budapesten is a bűnügyi nyilvántartást.<ref>{{cite journal|journal=Budapesti Hírlap |title=A modern rendőrség harca a bűnözők ellen. A kontinensen Magyarország használta először a daktiloszkópiát |date=1925-12-30 |volume=45 |issue=294 |pages=6 |url=http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1925_12/?query=SZO%3D(Pek%C3%A1ry%20Ferenc)&pg=413&layout=s |accessdate=2016-01-19}}</ref> Bár kezdetben nem nagy lelkesedés fogadta az új technikát, a dánoki négyes rablógyilkosság tettesének felderítése meggyőzte a kétkedőket is a módszer hasznosságáról. A daktiloszkópia használata Európa-szerte már az első világháború előtt elterjedt.<ref>http://www.erzsebetrosta.hu/Egyeb-erdekes-irasok/a-daktiloszkopia-toertenete.html</ref>


== További kiemelkedő eredményei ==
== További kiemelkedő eredményei ==

A lap 2016. január 19., 19:44-kori változata

 Ezt a lapot törlésre jelölték.

Erről a lapról egy szerkesztő törlési megbeszélést kezdeményezett, mert úgy találta, hogy nem való a Wikipédiába (például azért, mert a tárgya nem eléggé nevezetes). A megbeszélés a törlésre javasolt lapok oldalán folyik. Ha részt kívánsz venni a megbeszélésben, nem tartod indokoltnak a jelölést, vagy megjegyzést szeretnél tenni, az alábbi lapra írj:

Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/Pekáry Ferenc

Kérjük, a törlési megbeszélés ideje alatt ne nevezd át a lapot, mert az kaotikus helyzetet eredményez. Átnevezési javaslatodat is a törlési megbeszéléshez írd megjegyzésként.
Ezt a sablont a megbeszélést lezáró adminisztrátor fogja levenni. Kérjük, akkor se távolítsd el, ha a cikk hibáit időközben kijavítottad! A sablon eltávolítása nem jelenti a törlési megbeszélés lezárását!


  • Adminisztrátoroknak: ha a törlési megbeszélés eredménye törlés lett, ezzel a TÖRLÉS gombbal töröld a lapot! Ne felejtsd el törölni a lapra mutató átirányításokat is!

Zebegnyői Pekáry[m 1] Ferenc, dr. (1859 – Budapest, 1925. február 16.[1][2]) magyar büntetőjogász, rendőrfőkapitány-helyettes,[3] miniszteri tanácsos, a daktiloszkópia, és az erre épülő országos bűnügyi nyilvántartás magyarországi meghonosítója.

Életpályája

Pekáry Antal és Duka Mária fia. Felesége Kiss Anna (megh. 1946)[4] volt. 1882-ben kezdte pályafutását a Thaisz-korszakban. Jogi tanulmányai befejeztével 1884-ben fogalmazó gyakornok lett, majd végigjárta a tiszti ranglétrát: volt díjnok, írnok, fogalmazó, főkapitány titkár, kerületi kapitány. 1904-ben rendőrtanácsossá,[5] 1906-ban a bűnügyi osztály vezetőjévé[6] és főkapitány-helyettesé nevezték ki,[7] majd budapesti főkapitány lett. 1912-ben rendelték szolgálattételre a minisztériumba, ahol az újonnan létrehozott rendőri ügyosztály vezetője lett,[8] (belügyi) miniszteri osztálytanácsos, miniszteri tanácsos[9] volt 1917-ben, 35 évi szolgálat után történt nyugállományba vonulásáig. Számos kitüntetés tulajdonosa volt.[10]

Munkássága igazán dr. Boda Dezső főkapitány mellett bontakozott ki. A rendőri intézmények terén bevezetett reformjaik a budapesti Állam (királyi csendőrség) rendőrséget európai szintre emelték. 1912-ben bevezetett vidéki (csendőrség) rendőrség államosítása kapcsán a miniszteri tanácsosi cím adományozása mellett még megkapta a miniszteri osztálytanácsosi címet. Egyidejűleg megbízták a Belügyminisztérium XIII. Államrendészeti Főosztályának szervezésével és vezetésével.

Szerepe a daktiloszkópia bevezetésében

A kontinensen[m 2] elsőként Magyarországon vezették be a daktiloszkópia alkalmazását. Az új azonosítási módszer elterjedésében nagy szerepe volt. 1901-ben Angliában járt és tanulmányozta az ottani rendőri szervezetet. Ekkor ismerte meg a Galton—Henry-módszert, s mikor hazatért, a daktiloszkópia használatáról javaslatot terjesztett elő, melyet el is fogadtak, és ennek alapján 1902-ben[11] megszervezték Budapesten is a bűnügyi nyilvántartást.[12] Bár kezdetben nem nagy lelkesedés fogadta az új technikát, a dánoki négyes rablógyilkosság tettesének felderítése meggyőzte a kétkedőket is a módszer hasznosságáról. A daktiloszkópia használata Európa-szerte már az első világháború előtt elterjedt.[13]

További kiemelkedő eredményei

Ő állította fel a dunai kapitányságot. Megreformálta a tolonc- és cselédügyeket, javaslatára hozták létre a toloncházi jogvédő irodát.[14] Tanulmányt jelentetett meg a dologházakról.[15]

Jelentős érdemei vannak a budapesti rendőrség államosítására vonatkozó törvényjavaslat előkészítésében, valamint a vidéki rendőrség államosításában,[16] az erre vonatkozó előterjesztést ő készítette el.[17] Nevéhez számos gyermekjóléti intézmény fűződik.[10]

Egyesületi tagságai

Az Országos Protestáns Patronázs Egyesület, melynek célja az elzüllött gyermekek és fiatalkorúak megmentése volt, 1909. évi alakuló közgyűlésén a választmány tagjává választotta.[18] 1910-ben a szeretetházi felügyelő bizottság tagjává választották,[19] 1911-ben az egyesület alelnöke,[20] 1914-ben a szeretetház intéző-bizottsága elnöke lett.[21] 1911-ben a Gyermekvédő Liga igazgató-választmányi tagjává választották,[22] és ebben a minőségében lett 1920-ban a belügyminiszter által kinevezett országos mozgóképvizsgáló bizottság tagja.[23] 1912-ben a Jogvédő Egyesület választmányi tagja,[24] 1913-ban a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar tagozatának alelnökévé választották.[25][26] 1914-től a fiatalkorúak budapesti felügyelő hatósága tagja volt.[27]

Díjai, elismerései

Több hazai és külföldi kitüntetésben részesült: Vaskorona-rend III. osztályzata, orosz Vörös-sas-rend, spanyol III. Károly-rend középkeresztje, bolgár Polgári érdemrend (1908),[28] Polgári hadi érdemkereszt II. fokozat, a román orona rendjének parancsnoki keresztje[29] (1910).

Emlékezete

Sírja a Kerepesi temetőben található.[30][31] Síremlékét, amely Lányi Dezső szobrászművész alkotása, a Magyar Királyi Államrendőrség állíttatta számára.[32][33] A síremlék felirata: „Atyai barátjának és lánglelkű tanitómesterének hálás kegyelettel emelte a budapesti M. Kir. Állami Rendőrség tisztikara 1926. évben.”[34]

Megjegyzések

  1. ↑ Családnevét néha tévesen Pekáriként említik
  2. ↑ Európában, Nagy-Britanniát nem számítva.

Jegyzetek

  1. ↑ Halálesete bejegyezve Budapest I. ker. polgári akv. 406/1925. folyószám alatt.
  2. ↑ (1925. február 17.) „Meghalt Pekáry Ferenc nyugalmazott főkapitányhelyettes”. Népszava 53 (38), 11. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  3. ↑ http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/minisztertanacsi-jegyzokonyvek-1867-1944/adatlap/59989
  4. ↑ Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 8/1947. folyószám alatt.
  5. ↑ (1904. április 26.) „Kinevezés a rendőrségen”. Budapesti Hírlap 24 (116), 9. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  6. ↑ (1906. február 11.) „A rendőrség bűnügyi osztálya”. Budapesti Hírlap 26 (41), 10. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  7. ↑ (1906. március 25.) „Székesfővárosi államrendőrségi kinevezések”. Belügyi Közlöny (13), 139. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  8. ↑ (1912. május 12.) „Pekáry Ferenc főkapitányhelyettes fölmentése”. Budapesti Hírlap 32 (113), 11. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  9. ↑ (1913) „A Magyar Királyi Belügyminisztérium személyzeti beosztása”. Belügyi Közlöny. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  10. ↑ a b Nekrológja: (1925. február 17.) „Meghalt Pekáry Ferenc dr. nyugalmazott főkapitány-helyettes”. Budapesti Hírlap 45 (38), 6. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  11. ↑ (1932. július 13.) „Daktiloszkópia”. Tolnai Világlapja 32 (30), 14. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  12. ↑ (1925. december 30.) „A modern rendőrség harca a bűnözők ellen. A kontinensen Magyarország használta először a daktiloszkópiát”. Budapesti Hírlap 45 (294), 6. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  13. ↑ http://www.erzsebetrosta.hu/Egyeb-erdekes-irasok/a-daktiloszkopia-toertenete.html
  14. ↑ (1914. április 3.) „A Jogvédő Egyesület”. Jogtudományi Közlöny (14), 146. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  15. ↑ (2002. január 2.) „A dologházakról”. Pesti Napló 60 (1), 103. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  16. ↑ (1912. július 25.) „Pekáry ferenc tanulmányutja”. Budapesti Hírlap 32 (174), 8. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  17. ↑ (1913. április 23.) „A vidéki rendőrség államosítása”. Pesti Hírlap 35 (96), 7. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  18. ↑ (1909. január 31.) „Egyesületek”. Budapesti Hírlap 29 (26), 20. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  19. ↑ (1910. január 9.) „Egyesületek”. Budapesti Hírlap 30 (7), 20. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  20. ↑ (1911) „Az Országos Protestáns Patronage Egyesület”. Dunántúli Protestáns Lap 22 (40), 347. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  21. ↑ (1914. november 1.) „Az országos Protestáns Patronázs Egyesület”. Budapesti Hírlap 34 (273), 14. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  22. ↑ (1912. június 11.) „Egyesületek”. Budapesti Hírlap 32 (137), 20. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  23. ↑ (1920. április 16.) „Kinevezték a mozgóképvizsgáló bizottságot”. Pesti Napló 71 (92), 6. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  24. ↑ (1912. március 19.) „Egyesületek”. Budapesti Hírlap 32 (67), 31. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  25. ↑ (1913. december 23.) „A magyar büntetőjog jövője”. Budapesti Hírlap 33 (302), 12–13. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  26. ↑ Révai Nagy Lexikona 14. kötet (Mons-Ottó), Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület címszó, 396. oldal
  27. ↑ (1914) „A fiatalkorúak felügyelő hatóságának tagjai”. Igazságügyi Közlöny 23 (6), 301. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  28. ↑ (1908. december 29.) „Bolgár rendjelek a rendőrségnek”. Budapesti Hírlap 28 (310), 11. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  29. ↑ (1910. november 16.) „Bolgár rendjelek a rendőrségnek”. Budapesti Hírlap 30 (272), 11. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  30. ↑ 45-1-09
  31. ↑ Szerepel a 42/2013. BM rendelet egyik mellékletében felsorolt sírok között.
  32. ↑ (1926. szeptember 24.) „Leleplezték Boda Dezső és Pekáry Ferenc síremlékét”. Budapesti Hírlap 46 (216), 7. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  33. ↑ (1926. szeptember 24.) „Leleplezték Boda Dezső és Pekáry Ferenc síremlékét”. Pesti Hírlap 48 (217), 11. o. (Hozzáférés: 2016. január 19.)  
  34. ↑ http://bparchiv.hu/id-619-45_parcella.html

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pekáry_Ferenc&oldid=17118823”